nyár

nyár

2012. április 15., vasárnap

Álmomban

Valaki hátulról átkarolt, és úgy ölelgetett.
Ki lehetett nem tudom, de nagyon jólesett.
Melegséget éreztem, mást mint egy férfitől,
Pedig férfi volt ő, az apám a mennyből.
Álmomban tenyerembe teszem a kezét,
És magam elé idézem a fekete szemét.
Fáj a szívem, mikor hirtelen felébredek,
Minden mozdulatára jól emlékezem.
Jókedvű, játékos öleléséből kiszakadva
Testének melegét a szeretet visszaadja.
Naphosszat csak sírok reá emlékezve,
Amikor a búcsúzásnál hideg volt a keze.
Álmomban fiatal, érzem a keze is meleg,
Látom milyen erős, és csak engem szeret.

2010.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése