Szemeim tágra nyílva
Szemeim tágra nyílva egészen odáig,
Bámulom a természet Isten adta csodáit.
Virágillat. És én vágyom az ablakom kitárni.
El sem látok a látóhatárig.
Csodás , mint hóval rakott fák,
Fehérlik minden, csipketerítő a táj.
Tavasz van .Nyílik a sok-sok virág.
Meseszép. Fehér és zöld. Látok egy gólyát.
Nem jön már a hideg , az a dermesztő,
Piros a tulipán, sárga az aranyvessző.
Süt a nap, kék az ég, zöld a fű.
Miért hiszem , hogy minden oly egyszerű?
Sárgán kelleti magát a gyermekláncfű,
Madarak kedvére a virágnektár édes nedű.
Elolvadt a jég , már jó ideje,
Napsütésnek van itt végre a helye.
Meleg vagy nap, langyosan kellemes,
Érzem bőrömön tavaszi selymedet.
Rád gondolok. Miért nem vagy itt?
Elnyalhatnánk együtt egy jó fagyit.
2011.április 16. Gór
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése