nyár

nyár

2012. június 30., szombat

Vágyom a víznek habjait.


  Vágyom a víznek habjait


Zuhatagos vízesés,
Elfog a remegés.
Vágyom a víznek habjait,
Kifogni a  folyó halait.
Hűs fák alatt megpihenni,
Nem mindig lihegni,
Lihegni a forróságtól,
Mit a nap rád hord.
Nem lesz ennek jó a vége,
Hogy a nap ennyire  éget.
Bemártózom a folyóba,
Vigyázz ! Elsodorhat.
Sodródom az árral,
Ölelkezem a forrással.
Forrásnak hűvös habjai,
Ne legyünk  a napfény rabjai.

2010.

Hőségriadó. 35 fok árnyékban .....

riaszt 24.png

2012. június 28., csütörtök

JÚNIUS 29. PÉTER-PÁL NAPJA
A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biztatták egymást:
     Elmúlott már Ézsaiás,
Vágd a búzát pőre gatyás!
     (Gelencsér 1981: 198)
{7-193.} A Mura-vidéken ekkor kezdik aratni a rozsot. Topolyán kimentek megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen, mert ez a nap egyébként dologtiltó nap volt.
Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával.
Szent Péter a szegedi lakatoscéh védőszentje volt, mert kezében kulccsal szokták ábrázolni.
A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.
A Csallóközben a gyümölcsevési tilalom (mely másutt általában Szent Iván-naphoz kapcsolódott) Péter-Pál napjához kötődött. Az ünnepig nem volt szabad gyümölcsöt, főként cseresznyét enni, akinek a kisgyermeke meghalt, hogy az a túlvilágon kaphasson. Az ünnep után pedig az első szemet idegen gyereknek kellett adni, s csak azután ehetett az anya.


2012. június 22., péntek

Szeretnék nektek bemutatni két cserjét a sok közül, amelyek népszerűek a világon mindenhol.Nagyon szépek és hálásak, sokat nyílnak és mutatósak. Akinek még nincs ilyen, szerezzen be ,és így tegye csodálatossá a kertjét.



Kolkwitzia amabilis  Hypericum calycinum
  Viráglonc


Származás: Közép-Kína

Alak: 2-3 m magas, ugyanolyan széles cserje.

Levél: Fiatal hajtásai sűrűn szőrösek. Keresztben átellenes, 3-8 cm hosszú, fénytelen sötétzöld.

Virág: 1,5 cm-es, harang alakú, fehéres rózsaszínű, sárga torokkal. Május-júniusban dúsan virágzik.

Termés: -

Talaj: Napos helyet, jó talajt kíván, de szárazabb területen is szépen díszlik.

Felhaszn.: Szoliternek vagy csoportcserjének egyaránt kiváló.




Deutzia gracilis  Deutzia gracilis
  Kerti gyöngyvirágcserje


Származás: Japán

Alak: 50 cm magas, dúsan elágazó cserje.

Levél: 3-5 cm hosszú, lándzsás.

Virág: 6-12 cm-es fürtökben, nagy tömegben nyílnak május-júniusban a fehér virágok.

Termés: -

Talaj: Humuszos, üde talajba, napra, esetleg félárnyékba ültessük.

Felhaszn.: Szoliter. Kisebb foltok takarására is alkalmas.

2012. június 21., csütörtök


Eső


Fáradt arcomat nyári eső mossa,
Szeretem, ha a kezemet valaki fogja.
Oly lágyan simogat, jó  melegen.
Köszönöm, hogy ma veled lehetek.

Megnyugtat, dicsőít az eső csurgása,
Veri a tetőt cseppjeinek hullása.
Fogom a kezedet , vizesen ,csak úgy,
Hajamról a vízcsepp egyenként aláhull.

Ömlik a csatornából , mossa a járdát,
Tónak  sima felszínén köröket formál.
Ablakok üvegén, párkányán lefolyik,
A  felhő szép lassan felőlünk távozik.

Előbújik a Nap, szórja a  sugarat,
Vizet felszippant, rászárad arcomra.
Még most is fogom a kezedet,
Az eső ránk már nem csepereg.


Járjunk egyet a jó friss levegőn ,
Nyílnak a virágok fent a hegytetőn.
Madarak tollukból a vizet rázzák
Ürge a lyukból most már kikukucskál.

Arcomat langyos , nyári eső mosta ,
Én hagytam ,mert lelkemet megnyugtatta.
Velem voltál, fogtad víztől nedves kezemet,
Köszönöm, hogy velem ez megtörténhetett.

2012. június 17., vasárnap


Ha ott a pillanat…


Ha gyermeked sírni látod,
S vele együtt sírsz.

Változtasd meg a világot.
Tárd ki két karodat.

És öleld meg szorosan.
Oldozd el láncait.

Ne láncold magadhoz.
Óvd és szeresd.

És vezesd az útján,
És nagyon , de nagyon imádd.

Ha ott a pillanat,
Kötözd be sebeit.


Ha ott a pillanat,
Töröld le könnyeit.

Ha ott a pillanat,
Csókold a  szemét.

Ha ott a pillanat,
Szorítsd a kezét.

Ha ott a pillanat,
Nevess vele együtt.

Ha ott a pillanat,
Bánkódj vele együtt.

De , ha eljő a pillanat,
Ereszd el a kezét.

De , ha eljő a pillanat,
Fogadd el az ő szerelmét.

Fogadd el, ki neki fontos.                       
Fogadd el, ha ott a pillanat.

2012. június 11., hétfő

Sztorik az unokámmal történtekről, aki négy éves kisfiú


A temetőben jártam kis unokámmal, aki elmúlt négy éves ,és a következő beszélgetés zajlott ott le közöttünk.
Helyszín az apám sírjánál.  :-Mama ,-szólt hozzám.
                                             -A Gyuri papa hol van?
                                             - Itt fekszik a földben, egy koporsóban. - válaszoltam.
                                             - Mama, nem él?
                                             -Nem , sajnos .Meghalt. -mondtam
 Közben ráült a sírkőre ,de csak a szélére, mint aki fél egy kicsit valamitől.
-Mama, nem tud kinyúlni ?
-Nem . Ő már nem bánt ,ott alszik.
-Mama, akik meghalnak , azoknak betemetik a csontját? Akkor ő múmia.
-Igen.
-De csak a csontjuk van itt , mert fönt vannak ők az égben. A Maci kutya is ott van, meg a Chira is. Ugye?
-Tudod a csontjukat eltemetik, de a lelkük fel megy a Jézuskához.
 Beleteszik a koporsóba? Igen.  -Akkor ők múmiák.- mondta.
Nem múmiák, mert a múmiák azok nagyon régiek… De csak közbevág mindig.
–Mama ,ugye te nem halsz meg soha?
A Csabi mondta, hogy fönt vannak a holdon ,és ők majd lejönnek , ha meggyógyultak, ugye Mama? Ott játszanak most ketten.
- Igen, de menjünk tovább, köszönjél a Papának.
-Szia Papa , majd jövök…
Ezzel arrébb mentünk, aztán, találkoztunk egy ismerős nénivel ,akivel intenzív eszmecserébe kezdett. Többek között azt mondta, hogy nem szabad odamenni a másik sírokhoz, mert azt hiszik, hogy lopni akarunk.
-Hú , milyen okos vagy!- szólt a néni.
-Igen, mert én mondtam neki ezt egyszer.
-Igen. A Mama  mondta, hogy nem szabad lopni. Igen.
-Nahát, te  nagyon okos kisfiú vagy.
Ezzel elbúcsúztunk, mert már mennünk kellett, amúgy is sokat beszélt…
Tovább mentünk , és minden sírnál megkérdezte mi van a sírkőre írva.
Nem győztem olvasgatni. Aztán az egyik sírkövön a következő volt: Csabi , élt 14 évet.
Megállt. Rám nézett olyan ijedten és kérdezett: -Mama. Az gyerek vagy felnőtt?
-Gyerek.- válaszoltam.  – Akkor jó. -És összecsapta a mellkasán keresztben a két kezét-
Majd nagy megkönnyebbült sóhaj kíséretében :- Jaj de jó. Már azt hittem, hogy a keresztapám.!!


Hetekkel később ültünk az udvaron az asztalnál, s egyszer csak azt mondta : Mama. Meséld el most már rendesen, hogy , hogy  is van ez a meghalás.

-Tudod egyszer mindenki meghal, mert aki beteg és nem gyógyul meg, aztán meghal, vagy aki nagyon öreg az is. Vagy érheti baleset , tudod ha elüti az autó, vagy a vonat. -kezdtem zavaromban , valamit kellett mondani..
Közbeszólt természetesen.
-         Mama. Úgy , mint a Chira, meg a Maci?
-         Igen. És Mama, ott fönt vannak? Nekem csak a Gyuri papa halt meg.

-De biztosan meghalok egyszer.- Aztán gyorsan viccesre vettem a figurát, mert láttam ,hogy kezd szomorodni. -Majd fentről lenyúlok egy nagy bottal és megverlek , ha rossz leszel.
Közben megcsikiztem  , nevetett, de már kicsit könnyes volt a szeme.
Ekkor elgondolkodott  és egy darabig nem szólt semmit.
Egyre  könnyesebb lett  a szeme , ami nekem furcsa volt, egy ilyen gyerektől.
Négy éves és ilyen hatással volt rá a temető. Valamikor engem is elvitt a nagymamám a temetőbe, vittünk virágot a papára , aki háború után halt meg az erdőben fagyűjtés közben rálépett egy aknára, és sajnos százfelé szakadt. Ez a történet, amikor megtudtam, nagyon felzaklatott engem is, pedig nem ismertem őt, csak a falon lógó képét.
Már  nem tudom akkor hány éves voltam…
Elgondolkodott, könnyes volt a szeme. _ Mama. Ne beszéljünk róla ! – És mutogatott a szobaablak felé . Legyünk csendben , mert a Szilike  meghallja és sírni fog…..Jobb, ha ő nem hallja mit beszélünk. Mama  ide adod a cumimat?
/A kistestvére , aki másfél éves, a szobában aludt./


Talált az úton egy agyon nyomott földigilisztát.
-Mama !! Várjál. Vigyük haza  .Segítsünk rajta, adjunk neki mesterséges légzést , akkor nem hal meg.
Mama, én szeretlek. Mama adsz nekem kockacukrot? Egyet. Nem .Kettőt , jó?
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Béla!!
-Gyere segíts nekem kiszedni a gazokat .Mamának fáj a keze. És én egyedül nem bírom.
Béla kínjában szedegette, de közben morgott vele, hogy mit képzel , nem azért jött , hogy gazoljon. Zsombikám közben lapátra rakta és hordta a kukába.
Aztán a Béla ráunt és ott hagyta őt.
-Béla! Gyere, még van sok.
-Nem. Most már megyek haza.
Unokám, finoman szólva elátkozta.- Többet nem jöhetsz hozzánk. Nem engedlek be.
Hiába csöngetsz. Nem jöhetsz az biztos.
-Mama , most miért nem tud segíteni?
-Igazad van kisfiam.!
Mi megcsináljuk a kocsiját és ő meg nem képes gazolni?
Nahát , igazad van.
Ő is csak morgott az orra alatt, és közben gazolt szorgalmasan.

2012. június 9., szombat

Szakrális csodák: a varázslatos katedrális

toochee.postr.hu

Egy székesegyház, amely nem a méretével nyűgözi le a látogatóit, hanem azzal, ahová épült: egy meredek falú szurdok fölé.


2012. június 8., péntek

Disznótoros a sebészeten

Disznótoros a sebészeten

Történt a következő a második nagy műtétem után a B.Zs. E. kórházban Budapesten.
Hát , aki nem tudja ,annak elmondom , hogy a második műtétem tüdő témakörben zajlott.
Már kikerültem az intenzívről, és visszahelyeztek abba a szobába , ahol műtét előtt voltam. December vége , karácsony előtt pár nappal voltam ott elszállásolva. Az intenzíven még kínok  kínját éltem át, ugyanis , mint később megtudtam, hogy azt a két szilikon csövet, amit behelyeztek a hátamba azzal a  céllal, hogy leszívják
a termelődő vizet, szóval azt a csövet ,- ami kb. tíz milliméter vastag volt-, ferdén szabták le , és ez az éles széle kegyetlenül bökdösött odabenn. Nem értette senki, hogy mi a bajom., hiszen a többieknek semmilyen hasonló tünetei nem voltak. Én meg nem tudtam egy millimétert sem mozdulni, mert rögtön bökdösött. Ájulásig rosszul voltam tőle. Na , de ez semmi. a férjem meglátogatott és jó akart lenni arrébb húzta az éjjeli szekrényemet, mivel rájött, hogy nem érem el. Ez a távolság olyan problémákat okozott például, hogy a teát  ugyanazon okból  természetesen nem értem el.  Semmit nem értem el. Így hát három napig nem ettem, nem ittam pedig felügyelet alatt voltam.Ez senkinek nem tűnt fel.
A helységben , ahol tartózkodtam ,  megfigyelt férfitársaimmal együtt úgy, hogy függöny ohne, és láttuk egymást napi 24 órán keresztül.  A mellettem lévő ágyon haldoklott egy férfi , abszolút mezítelenül, betakarás nélkül. Szemben szintén egy férfi és még egy , de talán csak én voltam nő. A lőtéri döglött kutya nem nézett rám,azon kívül hogy a nővér második napon megkérdezte, - Hogy akkor nem eszi meg az ebédjét?   / Itt és most hozzáteszem :én is paraszolvencia híve vagyok és adtam is , és egy jó szóért adni is fogok/   Csak éppen jó szót, ill. ebédet nem kaptam.
Micsodát?
-Itt az ebédje.
- Milyen ebédem?- ekkor kb   délután fél öt volt. Kint már sötét volt. Hozzáteszem, vacsorát sem kaptam. Miért?
És oda mutatott az asztalra, ami a nővérek megfigyelő fülkéje előtt volt, ami tőlem kb. négy méterre helyezkedett el, a kukucskáló ablak alatt egy letakart ,tipikus kórházi ebédkiosztó tálcán.Aki már látott ilyet az tudja miről beszélek
-És mi volt az ebéd? - kérdeztem
Flegmán felemelte a fedelet és annyit mondott : aranygaluska.
-Jó. Köszönöm nem kérem.
El sem tudtam képzelni, hogy hogyan enném meg olyan messziről.
Visszatérve az éjjeli szekrényre. A férjem közelebb húzta egy kicsit, igaz továbbra sem értem el, de az még semmi!  Ráhúzta a szívócsőre, ami a hátam mögött lévő öt literes befőttes üvegbe nyomta a váladékot a tüdőmből. És! Mint aki jól végezte dolgát hazament.
Másnap vették csak észre ezt a dolgot, mégpedig véletlenül.
Aztán harmadik vagy negyedik napon , arra már nem emlékszem , kiszedték a csöveket és bevarrták a lyukakat .De előtte, még a cső bent volt , egy ügyeletes doki jött a szobába, és mellékesen kifelé menet odaszólt:- Neki vegyék ki a katétert.
De doktor úr! Nem tudok így kimenni.
- Akkor marad , nem érdekel .- szólt  vissza  idegesen - Már ideje lenne kimenni a WC-re, mert gyulladást fog okozni a cső.
Úgy szégyelltem magam többi betegtársaim előtt, de hogy akarta , hogy kimenjek, amikor a csövek bennem voltak, és amúgy is levegőt sem tudtam venni, olyan fájdalmaim voltak.
Azt a dokit, aki műtött, egyszer láttam műtét után az intenzíven, akkor is csak egy másik beteget jött megnézni, rám sem nézett.
Ahogy kiszedték a csöveket megkönnyebbültem. Az már többet nem bökdösött. Lényegesen jobban lettem. Már el tudtam magamat látni. És ez jó. Legrosszabb az  a betegségben amikor kiszolgáltatott vagy.
             Egyszer csak jött értem egy fiú kerekes kocsival. A következő képen képzeljék el.
Bicikli kerék , ami nem volt felfújva, aztán a folyosón minden második mozaik fel volt szedve.
Na ezen a folyosón , ezzel a kocsival toltak el az épület másik felébe a lifthez , télen, egy szál semmiben , amit a kórház műtét után ránk ad.
Minden egyes "gödör" -nél a csillagokat láttam. Na de , amint odaértünk a lifthez, az mondanom sem kell, hogy foglalt volt. Itt olyan huzat volt, hogy azt a kis rongyot is levitte rólam,amit rám adtak.
A hajam lobogott a huzatban, majd meg fagytam. Hát ez jól jött, hátha megfázok egy tüdő műtét után.
Nem?
Amikor onnan visszajöttünk rögtön a régi helyemre vitt a fiú.
Visszakaptam az ágyamat.Az ágy alatt tartottuk a táskánkat, minden egyéb holminkat, kabátot, sálat, sapkát.
Tél volt. December.Ennyit a körülményekről.
Amikor jött a takarítónő,akkor a felmosófával lökött egyet a táskákon. Aztán mire ki kellett szedni a cuccot az ágyak alól , addigra aki tudott négykézláb mászott be érte,
Megjegyzem később , mikor már tudtam mászkálni, megnéztem az emeleten lévő szobákat is. Ott már jobb volt a helyzet, mert a felújítást ott kezdték.
Én mindig kifogom a szobatársakat, - lehet ők is engem-, akik az őrületbe kergetnek.
Éjjel behoztak egy idős asszonyt, akinek nem tudom mi baja volt, de úgy bántak vele, mint aki rendszeresen ünnepek előtt elszállásoltatja magát a kórházban, mert nem szeret otthon egyedül lenni.
Na ez a nő, majdnem megőrjített. Ki is mentem a folyosóra a padra , ott ültem reggelig.
A világon senki nem kérdezte meg, hogy miért vagyok a folyosón frissen műtöttként.
Na ez is mindegy., ezt nem részletezem, mert aztán jöttek normális betegek is. Például az egyik, akit már említettem egy másik leírásban , ő várta a szeretőt és a férjet felváltva. Három ágyas szobában voltunk.Többször is cserélődtek, amíg ott voltam.
Az egyik asszonnyal ,- őt  nagyon bírtam- , olyan jókat sztoriztunk, kihallatszott a másik szobába a röhögés.
Jöttek is  át kérdezni, -Mi történt?
-Semmi csak röhögünk- hangzott a válasz.
-Akkor jó! És min röhögtök? és így tovább....
          Mikor már a férjem látta , hogy jobban vagyok, akkor elmesélte, hogy tőlünk nem messze, pár házzal odébb , egy általunk  jól ismert családnál felrobbant a ház.  Teljes totálkár.  Nagyon sajnáltam őt, mert nem sokkal korábban a férje felakasztotta magát , ugyanebben a házban.Ez a ház meg van átkozva.-gondoltam.
Hát nekem ez a történet nem hiányzott.
Aztán egyik nap egy nagy pakkal érkezett. Mondom: mi az istent hoztál?
Azt mondja: - levágtuk a disznót.
És? És hoztam kaját. Na jó , hogy enni tudtam, mivel csak a tüdőmet vették kisebbre, de nem igazán javasolt ilyesmit enni főleg kórházban műtét után. Nem?
Jézus Mária!. csaptam össze a kezem. Hová tegyem?Hűtő sincs.
-Adjál a többieknek is.
-Engem megölnek a dokik, ha ez kiderül. - közben a szobatársaim füleltek, hogy miről van szó.
Ennyit kinek adjak?
Megszólalt az egyik-  Én szeretem.Úgysem ettem még vidéki disznótorost.
Mit hozott fiatal ember?
Hurkát , kolbászt, tepertőt,disznósajtot . Mindenből hoztam. a hurka kétféle. Májas és véres.-mondta szégyenlősen.
Én nem vagyok oda a disznótorosért, bár minden évben vágtunk
De most! Most olyan jól esett. Jaj csak nehogy beteg legyek tőle!
A többi betegnek is osztottam jó kis adagokat, meg is ették. Adtam a nővérkének is.
- Nővérke! Ha nem árul el adok egy kis hurkát.- szóltam neki halkan.
-Milyen hurka.? Hát házi. Mi vágtuk a disznót.
-Akkor elfogadom.
- Hozzon egy nagy tányért, amire rátehetem.
És hozta a tányért. teleraktam púposan, és elvitte. Nagyon hálálkodott.
-Köszönik a többiek is. Nagyon finom volt. -jött másnap reggel megköszönni.
A mellettem lévő beteg nőhöz látogatók jöttek. Már nem tudom , talán a férje volt, nem a szerető, mert egy kislány is volt vele...
- Kérsz hurkát? megkérdezte a férfit.
- Milyen hurkát?
- Ott van az asztalon , egyél. - kínálgatta.- Van hozzá házi savanyúság is. / mert ugyanis azt is küldött az anyósom/.
Akkor már tőlem engedélyt sem kért, úgy diszponált az árukészlet felett.
Így telt el két nap,amikorra csökkent a készlet végre, mert ugyanis csak a folyosón volt hűtő, de oda nem akartam kitenni, mert akkor tuti , hogy eltűnik.
Hová tegyük a maradékot?
Mivel tél volt , a két ablak között hideg volt. Ebből adódott logikusan, hogy oda betesszük a hurkákat.
Így is történt. Ugyan rájártunk még éjjel is a másik asszonnyal, -amin jókat kacagtunk-,de nem igazán fogyott el , és a maradék ott éktelenkedett az ablak között.
Mit ad Isten?
Hát nem jött egy ellenőrzés?! Éppen azt ellenőrizték, hogy milyen tisztaság van a kórtermekben- / ami röhej volt , de mindegy/- higiénia stb.
Mondanom sem kell, kiszúrták az ablakban a hurkákat.
Összenézett a két kis fiatal nő, akik buzgón vizsgálódtak, és odafordultak hozzánk.-ezt innen el kell tüntetni!-.
szóltak kellő szigorral. /   megjegyzésem: azt nem számított, hogy jön le a vakolat, hogy nincs szekrény, nincs hűtő, nincs egy fogas, nincs semmi , csak a szegénység ebben a kórházban, és nem csak ebben, az összes többiben sem, az éjjeliszekrény csupa rozsda stb/
Nem tudják , hogy élelmiszert nem lehet a szobában tartani?- kérdezték.
-Nem.- válaszoltunk. De hát , ha egyszer nincs hűtő?Mit tegyünk.
-Tegyék a folyosói hűtőbe.
-Az nem jó, mert ellopják. Igen.
-Minket az nem érdekel, de itt nem lehet, mert holnap  jönnek a főnökségtől és minden szobába bemennek.
- Igen . Értettük.
-Tüntessék el! - hangzott a parancs.
Azzal elmentek. Most mit csináljunk. a hurkát kitenni nem akartam, megenni sem, mert gondoltam másnap
esszük meg ,  már nem volt hozzá kenyerünk.
Mit volt mit tenni, összenéztünk a másik ágyon fekvő nővel, és rácsaptunk a maradék készletre.
Ha rosszul leszünk, ők lesznek a hibásak , nem?

Mentségül szolgáljon az a tény, hogy a kórházak , amelyekben megfordultam, olyan szakember gárdával rendelkeztek, amiért ezeket a hiányosságokat nem rovom fel. A történeteimben, próbálom ezeket viccesnek lefesteni. Remélem értik. Köszönettel tartozom  orvosaimnak, amiért visszaadták nekem  az életet.
A nővérekről pedig annyit  : amelyik nővér szívből az  ,annak ha nem adok jattot , akkor is becsülettel el fog látni, lesz hozzám  mindig egy jó szava, de amelyik nem a szakma szeretete miatt dolgozik az egészségügyben , annak adhatsz bármit az bunkó marad akkor is.
Hála Istennek többségében kedves odaadó nővérek kezei közé kerültem legtöbb esetben.Köszönet nekik és köszönet az orvosoknak, akik megműtöttek, akik megtalálták a bajom okát, feltárták a betegségemet, meggyógyítottak akár a belgyógyászaton, akár a sebészeten, akár az onkológíán.

Természetesen még sokkal több történetem van , amit leírhatnék és lehet, hogy egyszer le is írom, de a teljesség igénye nélkül teszem ezt , mert nem minden publikus , ami egy kórházban történik, ilyen vagy olyan oknál fogva.

Fürdőruhák

Mindenkinek más az ízlése fürdőruha ügyben. Mindenkinek más az alakja, ezért nem minden előnyös. Csak olyan  fürdőruhákat vegyünk fel, ami jól áll, és  mi magunk is jól érezzük benne magunkat. Ne legyen ízléstelen, és nagyon feltűnő. A tervezők természetesen olyan darabokat is terveznek, amelyekkel egy bemutatón  feltűnést kelthetnek, sőt a férfiak kedvében járnak. ezért nem röstellik a legízléstelenebb fürdőruhát bemutatni. Van amikor azt mondja a bemutató közönsége: Ó, ezzel az erővel mezítelenül talán még szebb lenne.
Bemutatok önöknek egy pár fürdőruhát, válasszanak , önök melyiket vennék fel.

2012. június 6., szerda

Védelem az erős napfény ellen . Igen ez most aktuális lesz napokon belül / legalábbis remélem/

A bőr napfény elleni védelme
A bõr napfény elleni védelme
A Nap fénye elektromágneses sugárzás, hasonló a röntgensugarakhoz, ám annál jóval kisebb energiájú. Ezt a sugárzást ultraibolya (UV) fénynek hívjuk, és hullámhossz szerint három egységre bontjuk.
A bőr napfény elleni védelmeA napfény ultraibolya-sugarai áthatolnak a bőr felső rétegét képező hámszöveten, és befolyásolják a sejtszaporodást, valamint a szarusodás folyamatát is, az utóbbi a bőr megvastagodásához és rugalmasságának elvesztéséhez vezet. Bejut a bőr mélyebben fekvő rétegébe, az irhába is. Ott aztán roncsolja a kollagént (a bőr rugalmasságát adó rostokat), amitől megváltozik a bőr szerkezete és vastagsága.
A napozás során bőröd pont azzal védekezik a káros hatások ellen, hogy sötétebbre színeződik. A napsugárzás arra sarkallja a melanocitákat, hogy nagyobb mennyiséget termeljenek a védő festékanyagból, a melaninból, s ez okozza a lebarnulást. A napfény által előidézett károk többnyire visszafordíthatatlanok. Bár a lebarnulás csak átmeneti és rövid idő alatt nyoma vész, a hosszú távú ártalmak azonban gyakran csak évek elteltével mutatkoznak meg. A Nap károsító hatásától a bőr fáradttá, ráncossá és kérgessé válhat, kivörösödhet és kiszáradhat.
A napvédő krémekkel kapcsolatban kövesd az alábbi irányelveket, és akkor nem érhet nagy baj:A bőr napfény elleni védelme
• Mindenkinek szüksége van védelemre: még a legbarnább bőr is csak korlátozott védelmet nyújt.
• Olyan krémet használj, amely az UV-A- és az UV-B-sugárzástól is megvéd. Válassz vízálló, hipoallergén, illatanyag- és PABA-mentes készítményt.
• Legalább 15-ös fényvédő faktorú szert használj (ennél is magasabb faktorút, ha világos a bőrünk, ha a trópusokon vagy magas hegyek között vagy).
• Az orrunkra és az egyéb különösen érzékeny területekre kenj titán-dioxidot vagy cink-oxidot tartalmazó krémet.
• A napozószert nyáron és télen is bőségesen használjuk, az ajkakra is. Legalább 30 perccel azelőtt kend be magadat, hogy kimennél a szabadba. A naptejet használat előtt rázd fel, s kétóránként, illetve fürdés után újból kend be magadat (még akkor is ha vízálló napvédőt használsz).
Forrás: www.noiportal.hu

Napszemüveg kutyáknak

A Doggles egy napszemüveg márka kutyáknak, amit úgy terveztek, hogy illeszkedjen a kutya fejére. Annak ellenére, hogy eredetileg csupán divatelemként került forgalomba, számos orvosi esetről számoltak már be, miszerint egyes kutyáknak jót tett a szemüveg, sőt! Egy epilepsziás kutyának az életét is megmentheti, hiszen a szemüveg javít a fényre érzékeny állat életminőségén.
Jonah beagle napszemüvegben
Fotó: www.jonahsark.com
A kutya napszemüveget Ken és Roni di Lullo találták ki, miután azt vették észre, hogy a kutyájuk hunyorog a napfénytől. Kísérleteket végeztek az emberi napszemüveg és a sport védőszemüvegek között, mielőtt kifejlesztették, hogy az alakja illeszkedjen a kutya fejére. Most ők a Doggles gyártói Észak-Karolinában.
A Doggles kifejlesztett egy színezett polikarbonát anyagot UV védelemmel, amelyet a rugalmas pántok biztosítanak a kutya fején. Annak ellenére, hogy a Doggles kutya napszemüveget az egyik leghaszontalanabb találmánynak minősítették, mégis hatodikként felkerült az MSN Money “11 ötlet, hogy ne dolgozz, de milliókat keress” c. listájára és 2004-ben 16 országban összesen 4500 üzlete nyílt a cégnek, és mostantól a megkezdik a dioptriás lencsék gyártását is.
2004-ben Linda Cunningham szervező ellátási csomagot küldött ki az amerikai hadseregnek, és munkakutyáiknak, akik Irakban dolgoznak. A kutatás során felbukkant a Doggles, és a sivatagi homokviharokra, a nap elleni védelemre gondolt. Felvette a kapcsolatot a Doggles Társasággal és együtt több, mint 120 irakban dolgozó munkakutyának küldtek kutya napszemüveget. A Doggles a CNN 2005. július 30-i, Szombat Reggeli Hírműsorában arról számolt be, hogy felszereléssel küldik bevetésre a katonai kutyákat. A Metro brit napilap 2007-ben megjelenített története szerint egy kutya egy ritka autoimmun betegségben szenved, ami azt jelenti, hogy nem tud a szervezete könnyeket termelni. A kutya tulajdonosa Diana Stephens elmondta, az ő kutyájának bizony van szemüvege, amivel megelőzhető kedvence szemének kiszáradása. A Doggles más felhasználói egyéb szembetegségekről is beszámoltak.
Talán a motorosok körében a legismertebb, ha a kutya szeme begyullad, hiszen egyre többen viszik magukkal a négylábút két keréken. Aztán ott vannak az autósok, akiknek a kutyája erőszeretettel kukkol kifelé az ablakon, nem is beszélve a kabriókról…
A kutyának egyesek szerint ugyanúgy meg kell óvni a szemét a huzattól, a portól, az UV sugárzástól, főleg a munkakutyák vannak kitéve ilyen veszélyeknek, illetve egy szemműtét után, vagy egyéb betegségek esetében. Mások szerint azonban nem kell a kutyaszemüveg. Hogy mi az igazság, mindenki döntse el maga!

2012. június 1., péntek

Alfonsó


Életrajz
Tv és filmszerepek
Foto
Szakirodalom
Alfonsó, Markos József Színész, parodista
Született:
1912. február 28. Budapest, Magyarország
Elhunyt:
1987. május 31. Budapest, Magyarország

Életrajza:
Adatok:
1928 - autószerelőnek áll
1930 - artista lesz
1932 - bulgáriai turné számára utolsó állomáshelyén, Várnában megsérül
1933 - Royal Varieté Revü táncosa.
1933-34 - Olaszországban, majd itthon a Czája-cirkusz mindenese. Besorozzák.
1935-36 - Az Arizóna mulatóban.
1937-38 - Olaszországban, Franciaországban. Marcel Marceau, Louis Amstrong, és Zizi, vagyis Reneé Jeanmeire partnere, egy-egy produkcióban.
1939 - Moulin Rouge tagja, mint akrobata és revütáncos. Majd Jo Stan művésznéven önálló számokban lép föl.
1940 - Betiltják az angolszász művészneveket, s felveszi az akkor elhunyt XIII. Alfons, spanyol király nyomán, az Alfonsó nevet.
1944 januárban munkaszolgálata alól megszökik, bujkál. Álnéven a Rókus Kórház műtős-segédje.
1945 - Egy megsérült orosz tiszt tolmácsaként Szegedre érkezik, ahol segédszínésznek áll.
1948-51 - Partnere Rodolfónak, majd varietékban, lokálokban lép fel.
1951-52 - A Royal Színház tagja, "Peleskei nótárius"-ban Baldauf Herkules alakításáért, kitüntetik.
1952 őszétől a Vidám Színpad tagja.
1956 júniusában 3 hónapos turné a Szovjetunióban.
1956-58 - Az októberi forradalom alatt moszkovitának titulálják, feldúlják lakását. Családostól emigrál, kezdetben Bécsben, majd Belgiumban. Fellépéseket vállal. Toto, Macario, Vittorio de Sica partnere, Jacques Tati pedig gag-man-nek szerződteti "A nagybácsi" című filmjéhez.
1959-ben a honvágy hazahozza, s minthogy a forradalom kapcsán nincs a feketelistán, kezdetben a Kamara Varieté tagja, majd ismét leszerződik a Vidám Színpadhoz, amelynek nyugdíjaztatásáig tagja, de azon túl is vállalt színházában fellépéseket, egészen az 1987-ben bekövetkezett haláláig.


Részletesebb életút
Édesapja baromfikereskedésében dolgozik iskolái mellett. Az állandó fizikai munka, testileg fejlett, erős gyerekké neveli. Kereskedelmi iskolába jár, amikor tanárával konfliktusba keveredik, az iskolából mennie kell, autószerelő inasként helyezkedik el, a Róka és Társa cégnél, Budapesten, a Millenáris-pálya egyik versenyzőjénél. 1930-ban artistának áll. A csillaghegyi strandon találkozik egy artistával, aki néhány hónapos kiképzés után, alkalmazza egy ugró számban, a népligeti cirkuszban. Családja másképp gondolja, és tisztes foglalkozás kiválasztására, édesapja külföldre küldi, egy ismerőséhez Strassbourg-ba, de Ő tovább áll és Párizsban lesz autószerelő a Renault cégnél, nyolc hónapon át, majd hazatér.
Vándorévek első állomáshelyei
Itthon a Vidám Park kötelékéhez tartozó varieté, az Alpesi falu unterman-ja lesz, akikkel Bulgáriában, Szófiába szerződik egy varietéba. Itt egy profi birkozóhoz "igazol át", és mint a "Hortobágy legyőzhetetlen bikája" járja Bulgária városait, cirkuszait birkózószámával. A sikersorozat végére a pontot egy balsikerű várnai fellépés teszi. Török ellenfele legyőzi. Hazatér, s a Kálvin téri Szemző divatáruüzletben lesz kereskedősegéd.
Az élet
1933 felveszik a budapesti Royal Revü Varieté tagjai sorába. Táncosként egy éves szerződéssel Olaszországba megy, majd hazatérve, hosszú időn át a Czája-cirkusz vándortásulatának lesz tagja, amelynek katonai behívója vet véget. Leszerelése után az Arizonában lesz parkettáncos. Egy idő múlva a tulajdonos, a legendás Rozsnyai Sándor neje mellett dolgozik. Játszik ágyékkötős rabszolgaként, bronzszínű Adoniszként lóg le a csillárról, máskor meg vidám faun a görlök között. Egy nap a leitalosodott ifjú Festetich gróffal kerül konfliktusba, aminek pofon a vége és az Arizonából kiteszik. (Öngyújtóval meggyújta, Alfonsó kellékágyékkötőjét tréfából). Átszerződik a "Kék egér" mulatóba, ahol egy nap meghívást kap Egyiptomba. Majd egy esztendőn keresztül járja a Közel-kelet mulatóit, varietéit, fellép Szudánban, dolgozik Libanonban, Szíriában, majd Törökországban.
Jo Stan-ből Alfonsó lesz
1937-38-ban Olaszország-szerte fellép mozivarietékben. Naponta háromszor. Ebbéli minőségében játszik Marcel Marceau-val, a pantomim-művésszel, s jó barátságba is kerül vele, valamint Satchmo-val, az akkor még sovány és fiatal Louis Amstronggal, s fellép Párizsban az Olympia varietében, Zizivel, a népszerű Reneé Jeanmeire-vel. Hazatérését követően a Bartók Béla úti Sanghaj Bár táncosa. Átszerződik a Moulin Rouge-ba akrobatának és revütáncosnak. Barátságot köt Kiss Manyival, Latabár Kálmánnal és Árpáddal, valamint a mesterének tekintett Feleki Kamillal. Az előadásszünetekben a kollégáit szórakoztatja paródiáival, amikor egy nap a direktor Flaschner Ernő ezt észrevéve, színpadra küldi. Jo Stan művésznéven lép föl ezen túl, és hosszas folyamaton keresztül menve találja meg a saját stílusát, parodisztikus ötleteinek végtelen tárházát. Karikirozza Chevaliert, Jean Gabint, Chaplint, Spencer Tracyt... stb. Közben saját számai sikert hoznak számára. "Az öltözködő nő", "A szobrász", a "Cirkusz a mellényzsebben", a "Későnjövők", "A balett-táncos" produkciói hozzák első egyéni sikereit. Jo Stan-ként nem léphet föl többet, mert 1940-ben egy rendelet megtiltotta az angol, vagy francia neveű artisták, és előadóművészek fellépését. Akkoriban hunyt el XIII. Alfons, spanyol király. Valakinek felolvasta ezt a hírt az öltözőben: -Meghalt a király, Alfons óh. Így lett Alfonsó az új művészneve.
A háború
1944 januárjában munkaszolgálatra kerül, ahonnét megszökik, bujkál, októbertől műtössegéd a Rókus kórházban, álnéven. Műtőssegédként éli meg az orosz csapatok Budapestre érkezését. Egy fejlövéses orosz tisztet osztanak be hozzá, akinek a tolmácsaként elkerül Szegedre. Szegeden segédszínésznek áll. A Szókimondó asszonyságban, Le Fevre, a Csúnya lányban táncos-komikus, a Hamletban Rosenkrantz, a Mosoly országában táncol, Szegeden, ám ennél többre vágyik, és otthagyja a vidéki életet.
1948-52
Budapestre jön, s Rodolfó bűvész partnere lesz a Fővárosi Nagycirkuszban, de bár jó barátság köti Rodolfóhoz, önálló pályát szeretne találni, ahol magát "adhatja", tovább áll és lokálokban, varietékben csiszolja összetéveszthetetlenül egyéni stílusát. 1952-ben a Royal Színház tagja. A "Peleskei nótáriusban" alakított Baldauf Herkules alakításáért, 1952. április 4-én a Népköztársasági Érdemrend ezüst fokozatát kapja. 1952 őszén a Vidám Színpad tagja lesz egészen nyugdíjaztatásáig. A Vidám Színpadon köt barátságot Bársony Istvánnal. Fellépések után a megromlott egészségű kollégát haza-hazakísérgetve, a színiakadémiát pótló beszélgetések során csiszolja szinpadi tudását. Már az ötvenesévek elején is vállal film-epizód szerepeket, reklám filmszerepeiben is elhíresül. Reklámfilmjeinek mondatai bekerülve a köztudatban modernkori szólásokká válltak: "Megvette az ehetit?", vagy a "Van egy fölösleges százasa", "Ne nekem köszönje", "Idefigyeljenek Emberek".
1956-1987
1956 nyarán háromhónapos orosz turnén vesz részt, ahol találkozik és barátságot köt Rajkinnal. A forradalom idején a szovjet-turnéja kapcsán feldúlják lakását. Hazajön, és családjával külföldre távozik. Bécsben és Belgiumban vállal fellépéseket. Dolgozik Toto-val, Macario-val, és Vittorio de Sica-val, Jacques Tati pedig gag-man-nnek szerződteti "A nagybácsi" című filmjéhez. A honvágy hazahozza, s ismét leszerződik a Vidám Színpadhoz, amelynek nyugdíjaztatásáig tagja marad. Az erőnléte még éveket tesz lehetővé, de színházának kicsinyes spórolása kapcsán, amelynek során egy repertoár darabból anyagi megokolásból kiteszik, nyugdíjaztatását kéri. Ezt követően több fellépést vállal a televízióban, filmgyárban. 1972-ben eljátssza a "Vigyázat mázolva" című kisfilm főszerepét, amely az oberhauseni fesztivál fődíját nyeri el. 1974-ben a "Keménykalap és krumpliorr" film, a müncheni Prix Jeunesse fesztiválon, dícsérő oklevelet kap, amelynek főszerepét játsza. Számtalan alakítását, hála istennek televízó örzi az archivumában. A fiával Markos György-el készült Karmester, a sakkozók, az ügyefogyott cirkusz jelenetéig, zenebohócként, vagy a legendássá váló "Ványadt bácsi" jelentben, vagy a magyar televíziózásban elsőként elkészülő humoros húszpercesek, Alfonsó show-jáig számtalan önálló, és igazi Alfonsó-világ válhatott a nézők millióinak kedvencévé.
Alfonsó mint ember
A színpadi Alfonsó és a magánember Markos József nem összekeverhető módon különálló dolog. Mindenféle botrányoktól mentes, nem a világ színei előtt zajló magánélete, élesen elkülönül, a folyamatos szakmai csiszolással és műgonddal felépített színpadi és televíziós szerepeitől. Minden részletében előkészítette fellépéseinek utolsó, apró mozzanatait is. Évtizedes külföldi és hazai tapasztalata sűrűsödött egy-egy jelenetsor mögé. Múló életét és munkásságát megőrző felvételei a magyar kultúra szerves részévé lett az idők során.

Kitüntetései
.....1952. április 4. Népköztársasági Érdemrend ezüst fokozata, Kossuth-díj (1957), Érdemes Művész (1956), Kíváló Művész (1962).

Alfonsó


Életrajz
Tv és filmszerepek
Foto
Szakirodalom
Alfonsó, Markos József Színész, parodista
Született:
1912. február 28. Budapest, Magyarország
Elhunyt:
1987. május 31. Budapest, Magyarország

Életrajza:
Adatok:
1928 - autószerelőnek áll
1930 - artista lesz
1932 - bulgáriai turné számára utolsó állomáshelyén, Várnában megsérül
1933 - Royal Varieté Revü táncosa.
1933-34 - Olaszországban, majd itthon a Czája-cirkusz mindenese. Besorozzák.
1935-36 - Az Arizóna mulatóban.
1937-38 - Olaszországban, Franciaországban. Marcel Marceau, Louis Amstrong, és Zizi, vagyis Reneé Jeanmeire partnere, egy-egy produkcióban.
1939 - Moulin Rouge tagja, mint akrobata és revütáncos. Majd Jo Stan művésznéven önálló számokban lép föl.
1940 - Betiltják az angolszász művészneveket, s felveszi az akkor elhunyt XIII. Alfons, spanyol király nyomán, az Alfonsó nevet.
1944 januárban munkaszolgálata alól megszökik, bujkál. Álnéven a Rókus Kórház műtős-segédje.
1945 - Egy megsérült orosz tiszt tolmácsaként Szegedre érkezik, ahol segédszínésznek áll.
1948-51 - Partnere Rodolfónak, majd varietékban, lokálokban lép fel.
1951-52 - A Royal Színház tagja, "Peleskei nótárius"-ban Baldauf Herkules alakításáért, kitüntetik.
1952 őszétől a Vidám Színpad tagja.
1956 júniusában 3 hónapos turné a Szovjetunióban.
1956-58 - Az októberi forradalom alatt moszkovitának titulálják, feldúlják lakását. Családostól emigrál, kezdetben Bécsben, majd Belgiumban. Fellépéseket vállal. Toto, Macario, Vittorio de Sica partnere, Jacques Tati pedig gag-man-nek szerződteti "A nagybácsi" című filmjéhez.
1959-ben a honvágy hazahozza, s minthogy a forradalom kapcsán nincs a feketelistán, kezdetben a Kamara Varieté tagja, majd ismét leszerződik a Vidám Színpadhoz, amelynek nyugdíjaztatásáig tagja, de azon túl is vállalt színházában fellépéseket, egészen az 1987-ben bekövetkezett haláláig.


Részletesebb életút
Édesapja baromfikereskedésében dolgozik iskolái mellett. Az állandó fizikai munka, testileg fejlett, erős gyerekké neveli. Kereskedelmi iskolába jár, amikor tanárával konfliktusba keveredik, az iskolából mennie kell, autószerelő inasként helyezkedik el, a Róka és Társa cégnél, Budapesten, a Millenáris-pálya egyik versenyzőjénél. 1930-ban artistának áll. A csillaghegyi strandon találkozik egy artistával, aki néhány hónapos kiképzés után, alkalmazza egy ugró számban, a népligeti cirkuszban. Családja másképp gondolja, és tisztes foglalkozás kiválasztására, édesapja külföldre küldi, egy ismerőséhez Strassbourg-ba, de Ő tovább áll és Párizsban lesz autószerelő a Renault cégnél, nyolc hónapon át, majd hazatér.
Vándorévek első állomáshelyei
Itthon a Vidám Park kötelékéhez tartozó varieté, az Alpesi falu unterman-ja lesz, akikkel Bulgáriában, Szófiába szerződik egy varietéba. Itt egy profi birkozóhoz "igazol át", és mint a "Hortobágy legyőzhetetlen bikája" járja Bulgária városait, cirkuszait birkózószámával. A sikersorozat végére a pontot egy balsikerű várnai fellépés teszi. Török ellenfele legyőzi. Hazatér, s a Kálvin téri Szemző divatáruüzletben lesz kereskedősegéd.
Az élet
1933 felveszik a budapesti Royal Revü Varieté tagjai sorába. Táncosként egy éves szerződéssel Olaszországba megy, majd hazatérve, hosszú időn át a Czája-cirkusz vándortásulatának lesz tagja, amelynek katonai behívója vet véget. Leszerelése után az Arizonában lesz parkettáncos. Egy idő múlva a tulajdonos, a legendás Rozsnyai Sándor neje mellett dolgozik. Játszik ágyékkötős rabszolgaként, bronzszínű Adoniszként lóg le a csillárról, máskor meg vidám faun a görlök között. Egy nap a leitalosodott ifjú Festetich gróffal kerül konfliktusba, aminek pofon a vége és az Arizonából kiteszik. (Öngyújtóval meggyújta, Alfonsó kellékágyékkötőjét tréfából). Átszerződik a "Kék egér" mulatóba, ahol egy nap meghívást kap Egyiptomba. Majd egy esztendőn keresztül járja a Közel-kelet mulatóit, varietéit, fellép Szudánban, dolgozik Libanonban, Szíriában, majd Törökországban.
Jo Stan-ből Alfonsó lesz
1937-38-ban Olaszország-szerte fellép mozivarietékben. Naponta háromszor. Ebbéli minőségében játszik Marcel Marceau-val, a pantomim-művésszel, s jó barátságba is kerül vele, valamint Satchmo-val, az akkor még sovány és fiatal Louis Amstronggal, s fellép Párizsban az Olympia varietében, Zizivel, a népszerű Reneé Jeanmeire-vel. Hazatérését követően a Bartók Béla úti Sanghaj Bár táncosa. Átszerződik a Moulin Rouge-ba akrobatának és revütáncosnak. Barátságot köt Kiss Manyival, Latabár Kálmánnal és Árpáddal, valamint a mesterének tekintett Feleki Kamillal. Az előadásszünetekben a kollégáit szórakoztatja paródiáival, amikor egy nap a direktor Flaschner Ernő ezt észrevéve, színpadra küldi. Jo Stan művésznéven lép föl ezen túl, és hosszas folyamaton keresztül menve találja meg a saját stílusát, parodisztikus ötleteinek végtelen tárházát. Karikirozza Chevaliert, Jean Gabint, Chaplint, Spencer Tracyt... stb. Közben saját számai sikert hoznak számára. "Az öltözködő nő", "A szobrász", a "Cirkusz a mellényzsebben", a "Későnjövők", "A balett-táncos" produkciói hozzák első egyéni sikereit. Jo Stan-ként nem léphet föl többet, mert 1940-ben egy rendelet megtiltotta az angol, vagy francia neveű artisták, és előadóművészek fellépését. Akkoriban hunyt el XIII. Alfons, spanyol király. Valakinek felolvasta ezt a hírt az öltözőben: -Meghalt a király, Alfons óh. Így lett Alfonsó az új művészneve.
A háború
1944 januárjában munkaszolgálatra kerül, ahonnét megszökik, bujkál, októbertől műtössegéd a Rókus kórházban, álnéven. Műtőssegédként éli meg az orosz csapatok Budapestre érkezését. Egy fejlövéses orosz tisztet osztanak be hozzá, akinek a tolmácsaként elkerül Szegedre. Szegeden segédszínésznek áll. A Szókimondó asszonyságban, Le Fevre, a Csúnya lányban táncos-komikus, a Hamletban Rosenkrantz, a Mosoly országában táncol, Szegeden, ám ennél többre vágyik, és otthagyja a vidéki életet.
1948-52
Budapestre jön, s Rodolfó bűvész partnere lesz a Fővárosi Nagycirkuszban, de bár jó barátság köti Rodolfóhoz, önálló pályát szeretne találni, ahol magát "adhatja", tovább áll és lokálokban, varietékben csiszolja összetéveszthetetlenül egyéni stílusát. 1952-ben a Royal Színház tagja. A "Peleskei nótáriusban" alakított Baldauf Herkules alakításáért, 1952. április 4-én a Népköztársasági Érdemrend ezüst fokozatát kapja. 1952 őszén a Vidám Színpad tagja lesz egészen nyugdíjaztatásáig. A Vidám Színpadon köt barátságot Bársony Istvánnal. Fellépések után a megromlott egészségű kollégát haza-hazakísérgetve, a színiakadémiát pótló beszélgetések során csiszolja szinpadi tudását. Már az ötvenesévek elején is vállal film-epizód szerepeket, reklám filmszerepeiben is elhíresül. Reklámfilmjeinek mondatai bekerülve a köztudatban modernkori szólásokká válltak: "Megvette az ehetit?", vagy a "Van egy fölösleges százasa", "Ne nekem köszönje", "Idefigyeljenek Emberek".
1956-1987
1956 nyarán háromhónapos orosz turnén vesz részt, ahol találkozik és barátságot köt Rajkinnal. A forradalom idején a szovjet-turnéja kapcsán feldúlják lakását. Hazajön, és családjával külföldre távozik. Bécsben és Belgiumban vállal fellépéseket. Dolgozik Toto-val, Macario-val, és Vittorio de Sica-val, Jacques Tati pedig gag-man-nnek szerződteti "A nagybácsi" című filmjéhez. A honvágy hazahozza, s ismét leszerződik a Vidám Színpadhoz, amelynek nyugdíjaztatásáig tagja marad. Az erőnléte még éveket tesz lehetővé, de színházának kicsinyes spórolása kapcsán, amelynek során egy repertoár darabból anyagi megokolásból kiteszik, nyugdíjaztatását kéri. Ezt követően több fellépést vállal a televízióban, filmgyárban. 1972-ben eljátssza a "Vigyázat mázolva" című kisfilm főszerepét, amely az oberhauseni fesztivál fődíját nyeri el. 1974-ben a "Keménykalap és krumpliorr" film, a müncheni Prix Jeunesse fesztiválon, dícsérő oklevelet kap, amelynek főszerepét játsza. Számtalan alakítását, hála istennek televízó örzi az archivumában. A fiával Markos György-el készült Karmester, a sakkozók, az ügyefogyott cirkusz jelenetéig, zenebohócként, vagy a legendássá váló "Ványadt bácsi" jelentben, vagy a magyar televíziózásban elsőként elkészülő humoros húszpercesek, Alfonsó show-jáig számtalan önálló, és igazi Alfonsó-világ válhatott a nézők millióinak kedvencévé.
Alfonsó mint ember
A színpadi Alfonsó és a magánember Markos József nem összekeverhető módon különálló dolog. Mindenféle botrányoktól mentes, nem a világ színei előtt zajló magánélete, élesen elkülönül, a folyamatos szakmai csiszolással és műgonddal felépített színpadi és televíziós szerepeitől. Minden részletében előkészítette fellépéseinek utolsó, apró mozzanatait is. Évtizedes külföldi és hazai tapasztalata sűrűsödött egy-egy jelenetsor mögé. Múló életét és munkásságát megőrző felvételei a magyar kultúra szerves részévé lett az idők során.

Kitüntetései
.....1952. április 4. Népköztársasági Érdemrend ezüst fokozata, Kossuth-díj (1957), Érdemes Művész (1956), Kíváló Művész (1962).
© 2003 www.szineszkonyvtar.hu