Érzed, ahogyan fogom a kezedet

Amikor járod a völgyet és a hegyet,

Érzed a földnek illatát és a napnak sugarát.

Amikor a tájat merengve kémleled ,

Lényemet a tiéd mellé képzeled.

S látod a kezedre szálló tarka lepkét.

Mikor kitárul eléd a gyönyörű tájkép.

A virágok, ha csodásan kinyílnak,

Vagy, ha a levelek sápadtan hullanak,

Érzed a szél selymesen simogat.

Még elvarázsol egy szép gondolat.

Érzed , hogy ott vagyok melletted ,

Érzed , ahogyan fogom a kezedet.