Bogáncs

Volt egyszer egy kiskutya,

Gazdátlan árva,

Sem anyja , sem apja, és

A kertkapu nyitva-tárva.

Útnak indult, mert nem szerették ,

Szőre piszkos, éhes volt , szomjas is,                                                                                                   

Lába sánta, bogáncsos  a  füle is.

Ment mendegélt, vándorútra tévedt,

                                               Az út mentén épp ott szomorkodott  

                                                              Egy öreg néne.

Megszólítja a kiskutyát :

Gyere ide te kis bogáncs ,megtisztítlak,

Megetetlek, haza viszlek ,

S jól jön egy kis alvás.

A kiskutyus igen bájos, kedves

Már evett is , fürdött, és most

Nagyon rendes.

Szép fényes lett a szőre, már jó az illata,

Többé nem vágyódik vissza , haza.

Öreg néni rátalált magányában  

A kedves kis tarkafoltos kutyára.

A kutya is igen hálás , vigyáz a házra.

Újdonsült a gazdája, nem marad

El az örök hála !