Kosztolányi Dezső 1885-1936 november 3-án halt meg , EMLÉKEZZÜNK rá

Négy fal között 1907       A szegény kisgyermek panaszai 1910       Õszi koncert 1912       Kártya 1912       Mágia 1912       Lánc, lánc, eszterlánc 1914       Tinta 1916       Mák 1916       Kenyér és bor 1920       A bús férfi panaszai 1924       Meztelenül 1928       Zsivajgó természet 1930       Számadás 1935       Hátrahagyott versek 1906-1935       Zsengék, töredékek, rímjátékok Mostan színes tintákról álmodom. Mostan színes tintákról álmodom. Legszebb a sárga. Sok-sok levelet e tintával írnék egy kisleánynak, egy kisleánynak, akit szeretek. Krikszkrakszokat, japán betűket írnék, s egy kacskaringós, kedves madarat. És akarok még sok másszínű tintát, bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat, és kellene még sok száz és ezer, és kellene még aztán millió: tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke, szemérmetes, szerelmes, rikitó, és kellene szomorú-viola és téglabarna és kék is, de halvány, akár a színes kapuablak árnya augusztusi délkor a kapualján. És akarok még égő-pirosat, vérszínűt, mint a mérges alkonyat, és akkor írnék, mindig-mindig írnék. Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal: arany-imát írnék az én anyámnak, arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal. És el nem unnám, egyre-egyre írnék egy vén toronyba, szünes-szüntelen. Oly boldog lennék, Istenem, de boldog. Kiszínezném vele az életem.