Sárgák és barnák a falevelek
Lehull az ősznek falevele
Ide , ide épp az én ölembe.
Ahogy elfáradt a nyár ,
Úgy fáradt el a testem már.
Őszi levél betakarja elnehezült lábaim,
Az ősz lelassítja a fiatalos vágyaim.
A falevelek sárgák és barnák.
Hírnöke a télnek . Még mire várnák ?
Fáradt az idő , én is fáradt vagyok.
Mehet az ősz , és , hogy jöjjön a tél, hagyom.
Sárgák és barnák a falevelek ,
Jöjjön , aminek jönnie kell.
Körülöttem, -közel s távol- kopaszodik a táj.
Fejemre az ősz ült, de ez nekem nem fáj .
Fejem fölé ernyőt tartok, az esőt várom,
Sárgák és barnák a falevelek hol utamat járom.
Múlik az ősznek nedves és szürke hangulata,
De jön a tél, télnek hófehér, jeges mozdulata.
Én most elé állok bátran,
Habár a tél helyett ismét a nyarat vártam.
A sorrend az sorrend. Nincs mit tenni.
Az évszakok játékának, az idő múlásának
Illik utat engedni.
Sárgák és barnák a falevelek ,
Lassan múlik el az életem.
Sárgák és barnák a falevelek,
Jöjjön , aminek jönnie kell.
Múljon el, aminek múlnia kell.
2011.szeptember 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése