Emlék maradok

Emlék maradok...

Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok,
Hiszen Napként az égen nektek ragyogok!
Ha szép idő van s kék az ég
Jusson eszetekbe sok szép emlék.
Ha rám gondoltok soha ne sírjatok-
Inkább a szép dolgokon kacagjatok!
Ha telihold van, az értetek ragyog
S azt jelenti, hogy boldog vagyok.
Ha hullócsillag száll az éjféli égen,
Akkor mondjatok egy imát értem!
Én is imát mondok majd értetek,
Hogy boldog lehessen szívetek.
Ha rám gondoltok soha ne sírjatok,
Hiszen szívetekben jó helyen vagyok.

/ íróját nem ismerem/

W.Ágnes verse

Messzire mentél…

Messzire mentél ,

Mint ősszel a fecskék.

Távol vagy tőlem,

Elvitted megsebzett lelkem,

Itt hagytad nekem

Összetört szívem.

Elszállt az álmom,

Nincs már több lábnyom.

Vitted a lelkem,

Itt hagytad nekem

Összetört szívem.

Messzire mentél,

Mint ősszel a fecskék,

Múlik az idő,

Ami volt, vissza már nem jő.

                  Hideg az őszi reggel

A Nap is későbben kel.

Jön rá a dér ,

Vissza sosem térsz?

Ne hagyd el...

https://www.youtube.com/watch?v=DRzlTs7NGGo

Téma: Az ősz gyümölcsei

Kedves Mindenki !


Valamit megkívántam , csak úgy nassolni.Valami,valami, valami...mi legyen az a valami?
Aztán itt a neten szörfözök,ötletet keresve, amikor megláttam a sok szép őszi , a gyümölcsökről szóló képeket. Igazán csodálatosak. Azonnal kimentem az udvarra a teraszon lévő asztalhoz. Ott tartom a gyümölcsöket, mert épp nekik való idő van, se nem hideg, se nem meleg,éppen jó.
Szóval behoztam magamnak almát, körtét, szőlőt. Igazán jó ötlet, gondoltam. Jobb , mintha csokit , vagy más édességet ennék.
Mindenkinek ajánlom az ősz ajándékait, a gyümölcsöket, Fel kell töltődni , jön a tél, kell a vitamin.
Igazi vitamin bomba egy ilyen gyümölcstál. És! Javaslom, ha már gyümölcsöt eszünk, akkor magyar , hagyományos gyümölcsöket együnk. Valamint  javasolt mindig az idénynek megfelelő terméseket, zöldségeket fogyasztani. Én soha nem veszek meg olyan zöldséget, aminek éppen nincsen szezonja.A régiek , a mai öregek is még emlékeznek rá, hogy mindig az évszaknak megfelelő zöldségeket, gyümölcsöket ettük. Még én is emlékszem, nem is volt módunk gyerekkorunkban mást enni. Fa alól , vagy épp a földből kihúzva, kicsit leporoltuk aztán ettük is.Még , ha éretlen is volt  egy kissé. Nem is voltunk ilyen betegesek, mint  a mai agyonkényeztetett gyerekek. Igaz az is, hogy vegyszert nem  használtak nagyszülein, szüleink.Maximum rézgálicot , azzal permeteztek. manapság már nem divat.
Ez volt az igazi BIO termesztés.
Na ennyit erről .Most megyek megmosok egy fürt szőlőt ,és megeszem.Ki tudja mivel permetezték.....

Füstölt hal pástétom .

 Füstölt sprotniból / füstölt hal konzerv/  készítettem. Elhagytam az ecetet, és nem  vajjal, hanem Delma szendvicskrémmel kevertem össze. Merülő turmix-al törtem össze a halat és a hozzávalókat. Ízlés szerint borsoztam és sóztam. Nagyon finom.  Ehető bármikor.Pl. Reggelire pirítóssal , vacsorára , uzsonnára,előételként is megfelel. Egy doboz halat használtam fel .  Jó étvágyat.







Hozzávalók:

• 2 db füstölt makréla (kb. 40 dkg)
• 2 púpozott evőkanálnyi vaj
• só
• bors
• egy kanál mustár
• pirítós kenyér
• 2 kanál vörösbor-ecet
• 2 gerezd fokhagyma
• 

Savanyúság receptek

Savanyúságok

Csalamádé / 5 kg alapanyaghoz/

3 dl 20 % -os ecet

1 k. kanál szalicil

1 k.kanál borkén

40 dk cukor

7 dk só

 Összekeverni a fentieket, és ráönteni az összevágott alapanyagokra.

Egy napig állni hagyni, néha megkeverni. Majd üvegekbe pakolva eláll egész télen.

Csemege uborka, vagy paprika

Hozzávalók:

3,5 l víz

½ l. 20 % -os ecet

60 dk cukor

4 ek. só

Bors izés szerint

Babérlevél

Mustár

Az egészet felforraljuk,és az uborkát , vagy paprikára forrón ráöntjük.

A paprikára 2 k.kanál ,az uborkára 1 kk. borként rakunk,a tetejére tormát.

Az űrlap alja

W.Ágnes Bölcsőtől a koporsóig A fa dicsérete

Bölcsőtől a koporsóig

A fa dicsérete

Apró testem ringattad,

Már akkor tudtam, fából vagy…

Bölcső volt a te neved,

Faragott a kerevet.

Játékok, mit húztam , vontam,

Én akkor már  fapapucsban jártam.

Kedvencem egy kis vonat,

Akkor is tudtam fából vagy…

Fehér  papírra  írtam ,

Könyv lapjaiból olvastam.

Két kezemmel simogattam

A padot ,melyre néha ráfirkáltam

Nevem mélyen véstem bele,

Ezért  fapálcával jól elvertek,

Mégis  ugyanott várt rám.

Tudom, akkor is fából voltál…

 Kaszáltam a mezőn, réten,

Napnak ezer  tüze égett.

Megpihentem árnyékodban,

Koronádon a fény át nem hatolhat.

Gyümölcsöd oltotta szomjam,

Sípomat ágadból faragtam.

Kosaram vesszőidből fontam,

S akkor is tudtam ,hogy fából vagy…

És lett a fából asztal , s szék,

Kell még több? Ez nem elég?

És lett a fából ágy, s jó fotel,

Melyben az elfáradt ember megpihen.

Kell a házhoz gerenda,

Itt van hát egy jó kis fa.

Padlómat is fából szabom,

Fejszémnek nyelét erősen fogom.

Görbe botra támaszkodva,

Emlékeimet ládámba zártam.

Láda fia  fából készül,

Az ember így megvénül.

Vén diófa árnyékában

Megpihen a hintaágyban.

Én elgyengülök, ám a fa tovább él,

És szolgál mindig, örökké.

És Szent Mihály lova,

Cipeli,- mivel nincs más dolga-,

Diófából ácsolt koporsódat,

Melyre rá van írva, olvasd:

Itt nyugszik egy vándor

Kinek nem csak bölcsője volt fából.

Fakoporsó, meg egy szép fejfa,

Ez utolsó, végső feladata.

 Sírboltom gyökereid közt,

Falevélről eső csöpög.

Nehéz a víz ,szél tiporja,

Ágaid fölé hajolnak.

S ha épp egy vándor arra tart,

Van itt egy jó kis pad.

Melyet csavarhat hó vagy fagy,

Most is tudom fából vagy…