Egy kis elmélkedés
Az életünk is olyan, mint az időjárás. akár az évszakok. Zord tél után jön a tavasz, ami gyönyörű, reményt adó, színes, csupa virág.
Csak a hosszú tél szomorú, borús, hideg, reménytelen.
De! Megjön a tavasz és új reményekkel telve indulunk a nyárba, amikor is beérik az eddigiek gyümölcse.
Aztán újra jön az ősz, bele visz a télbe.Télen mindig fázunk, az életben ráfázunk.
Kitartás , új remény, s jön a csodálatos megnyílás , a szívünké.
Virágok is kinyílnak, a szívünk újra virul, gyorsabban dobog.
A határ is zöldebb, pompáznak a szebbnél szebb virágok a parkokban , kertekben. És ez egy örök körforgás.
Örök?
Kivéve, amikor nem !
Waldinger Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése