Messzelátó dió
Házunk előtt áll az öreg diófa. Óriási
koronája felér a háztetőig. Ősz van, épp, hogy felszedtük a termést. Az idén
igen sok mutatkozott, szép
nagy példányok.
Hosszú karóval ütögettük szegényt , hogy az
utolsó szemig lepottyanjanak a diók.
Úgy is volt, vagyis csak azt hittük.
Körbejártam, fürkésztem szemeimmel , hogy lássam rejtenek –e még a sárguló
falevelek akár egy diót is.
Egyszer aztán észrevettem, hogy
a legeslegtetején egy darab igen huncutul rám vigyorog ,mint aki azt mondja: na
mi van?Üss le , ha tudsz!
A mindenit - gondoltam-, neked aztán csudajó
dolgod van odafenn!
Ellátsz akármeddig, hét határon túlra is!!
Jó a kilátás. Ellát ez, a fa csúcsán ülő ,rám
mosolygó,huncut dió a hegyekig .Látja az
Alpok csúcsán a havat,látja az Alföld szántóföldjeit,
ahogyan szépen sorolnak az eke vaskarmai. Látja
a fák tetején fészkelő madarakat, a házak füstölgő kéményeit
Dió,dió, neked de jó! - gondoltam
Nem is igyekeztem, hogy leverjem az ágról. El
sem érem, és csak kinevet engem.
Ezért inkább próbáltam lecsalogatni.
- Gyere dióm, leszel a karácsonyfán
aranyozott díszem!!
- Leszel a sütiben a töltelék!
- Leszel madárkáknak eledel a télen!
- Gyere,gyere ide a kosaramba!
De csak nem jött, s én megint hallottam a
kacagását. Szeretnéd , ha lejönnék?- kérdését
felém szegezve.
- Ne maradj ott egyedül!- kiáltottam felé
Jön a hideg tél, jön az eső, jön a hó.
- Nem megyek! - válaszolt.
- Ne is hívj!
- Szép a napfelkelte, szebb a naplemente -
mondogatta a magáét.
- Ezt innen mind látom. Látom a felhőket, a
vándormadarakat, Mindent, mindent. Látom az autópályán száguldó kocsikat.
- Kis dióm, csodás dióm, ugorj ide a
kosaramba a többi társad közé!
Beviszlek a jó meleg szobába - , de hiába
kérleltem nem jött.
Egész télen nem jött. Nem pottyant le . Ám ,
amikor meglátott csak kacagott, mosolygott felém.
Tavasszal, a nagy fa koronája virágba borult és jöttek az
új fiatal diók, még akkor is ott ült a helyén, a fa hegyén, a legtetején.
Aranyos...
VálaszTörlés