Ne jöjj el....

Ne jőjj el sírva síromig, nem fekszem itt, nem alszom itt. Ezer fúvó szélben lakom, gyémánt vagyok fénylő havon. Égő kalászon nyári napfény, szelíd esőcske őszi estén. Ott vagyok a reggeli csendben, a könnyed napi sietségben, fejed felett köröző madár, csillagfény sötét éjszakán. Nyíló virág szirma vagyok, s minden neked kedves dolog.... Síromnál sírva meg ne állj, nem vagyok ott, nincs halál.