Napsugár
A napsugár reggel rebbenti pilláit,
Nyitott szemmel dönti felénk sugarait.
Fényét küldi ránk,
ontja felénk,
Simogatja arcunkat, és miért ne tenné ?
Nyomában kikelnek a földben a magok,
Termeli a lovaknak az ízletes zabot.
Felszívja a tengerekből a vízcseppeket,
Így kergeti felénk az áztató fellegeket.
Lekerül miatta a nehéz nagykabát,
Kiteszi a házból az öreg vaskályhát.,
Amikor végre csendesen lenyugszik,
Velünk, szeretetben
békésen aluszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése