BUÉK !

Minden kedves olvasómnak boldog, gazdag, békés új esztendőt kívánok. Köszönöm ,ha nálam jártak.

Tavasz a télben

Tavasz a télben

Tavasz a télben

Szellő a szélben

Felhő mögül a Nap

Elő-elő kukkant

Rügyecskék játszanak velünk

Az ágon büszkén megül

Tavasz ,tavasz menj  vissza

A telet senki meg nem ússza

Nincs még itt a helyed

Tavasz a télben ,szellő a szélben

Jégnek nyoma sincs

Hóember nem kacsint

A zene kell

A zene kell

A zene kell

Táncolni jó

Az ének lélek

Ha itt vagy

Nem félek

A zene a minden

Szép ez így

Hidd el

Csak táncolj

Csak táncolj

Lelked vigadjon

Lelked vigadjon

Messzire szaladjon

Itt ne maradjon

http://www.youtube.com/watch?v=lDXCEMEKTCw

Karácsonyi csillagok

Karácsonyi csillagok

Karácsonynak szent estéje,

Csillagoknak ezüst fénye,

Látom én oly messze fent.

Valami készülődik odalent.

Fénylő csillag ,sötét az ég,

Száguldoznak télapóék.

Karácsony van, ők sietnek.

Várja már a sok kis ember,

Ajándékot   becsempészik,

Álmukat az angyalok őrzik

Karácsonyi álommanó

Karácsonyi álommanó

Karácsonyi álommanó

Homlokomra csókot nyomott.

Így álmodtam csodát , szépet,

Karácsonyi fehér képet.

Hó hullott a hegyek felett,

Nem látom én így az eget.

Karácsonyi kívánságom,

Legyen szép most minden álom.

Álmodjam a kis Jézuskát,

Álmodjam, hogy vigyáz reám.

Karácsonynak szent estéje,

Álommanó kérlek szépen,

Álmodni én azt szeretném,

Hajas baba legyen enyém.

Hold

                   Holdsugárnak fényénél…

.Holdsugárnak fényénél,

Felnézek az Égre.

Holdat lesve azt gondolom,

Mi lehet ott tényleg.

Voltak akik elrepültek,

Csillagok , kik vissza sosem tértek.

Legyünk ezért büszkék rájuk,

Én nem lennék sohasem íly bátor.

Hogyha egyszer mégis leszek

Onnan a Földre lenézek,

Megfigyelem fentről szépen,

Mi zajlik lent a messzeségben.

Onnan is csak téged látlak ,

Fényeit e hazának. .

Országomat, a sok embert,

Ki korán felkel.

Sok a dolguk, és jönnek mennek,

Mint a hangyák úgy nyüzsögnek.

Nem akarok Holdra menni,

Inkább itt lenn szenvedni !

Sürgölődjek , járjak-keljek,

Családomnak jobban kellek.

Holdra én csak akkor menjek,

Ha itt lent már bevégeztem !

Télapó várása

Télapó várása

Siklik a szán, szalad a három ló.

Rajta trónol a nagyszakállú télapó.

Krampuszok kísérik, kettő,

Kezükben feszül a gyeplő.

Csomagok röpködnek,

A lovak lihegnek.

Zsákjában megannyi ajándék,

Csodára vár a gyermeknép.

A gyermek oly esendő,

Sok még a teendő.

Vár rád a sok kis csemete,

Megjössz-e télapó estére?

Télapó

Télapó mikor jössz

Kályhámban fa pattog , tetszik ez én nekem,

Gesztenyét megsütöm, s melegen megeszem.

Karácsony szent este ezt nagyon kedvelem,

Hull a hó , hull a hó a magas hegyeken.

Télapó mikor jössz, várlak én már régen,

Halljam már csengeni a szép csengettyűdet.

Lássam már mielőbb, hogy fújtat a lovad,

Gyere  hát , gyere már, tapossad a havat.

Télapó mikor jössz

Kályhámban fa pattog , tetszik ez én nekem,

Gesztenyét megsütöm, s melegen megeszem.

Karácsony szent este ezt nagyon kedvelem,

Hull a hó , hull a hó a magas hegyeken.

Télapó mikor jössz, várlak én már régen,

Halljam már csengeni a szép csengettyűdet.

Lássam már mielőbb, hogy fújtat a lovad,

Gyere  hát , gyere már, tapossad a havat.

Mikulásnak várása

                                 Mikulásnak várása

Csillogó fehér hóban tombol a szánkózás,

Szánkóról, ha leborulnak, jöhet a birkózás.

Késő van már, takarodót fújnak.

Parancsszóra tollak közé bújnak.

Bennük van a gyermeki izgulás,

Vajon mit hoz reggelre a Mikulás?

Paplan alatt csendben duruzsolnak.

Te sem sejted mit kapunk holnap?

Kislányok, s kisfiúk közt rejtélyes találgatás,

Majd édesen alszanak, boldog az álmodás.

Párnák közül előjönnek, a kiscsizma ismét megtelt.

A Mikulás elsietett, még sok ám a gyermek!

Ajándékuk egy szép könyv, mi lehet más,

Éjszakába nyúlik a vers és meseolvasás!

Waldinger Ágnes verse

Varázspálca

Hosszú lesz a tél, hat hónapig tart majd,

Hosszúak az esték csillag világít csak .

Hull a hó , szeretem a szép téli tájat,

Belepi mindenhol a házakat, s a fákat.

Kandalló tüzénél bóbiskolok éppen,

Amikor a télapó botjával felébreszt.

Jó voltál ,gyermekem? Hoztam neked pálcát,

Varázsold magadnak szíved kívánságát.

Krampuszok virgácsot sűrűn osztogatnak,

Gyerekek ez elől hamar elszaladnak.

Télapó hozta  el a szép varázspálcát ,

Most adta át nekem ezt az ajándékát.

Nem tudom mit kérjek, úgy megilletődtem!

Nem kérek most semmit , kérek majd jövőre.

Karácsonyi kaktuszok

Ebben az évben is megtréfáltak bennünket a kaktuszok.. Bizonyára nem csak velem történik ez a jelenség,miszerint jóval korábban nyílnak. Az első kb két héttel ezelőtt már kinyílt,aztán a következő a napokban,és még van pár  darab, melyeken szintén  mutatkozik a bimbó.Ezért szinte  minden hétre jut egy cseréppel, amelyik megörvendeztet a csodálatos virágaival..

Kövecs Gergő emlékére

Ágnes Waldinger

A tűzoltó álma

Álmodd a való igazat.
Álmodd ,hogy mentettél másokat.
Álmodd azt: csodálatos hős vagy.
Hősnek lenni kiváltságos--
Te bátor tűzoltó,csak álmodj,
csak álmodj...

Gyertyák lángjai borítják sírodat,
Mert oly sokszor mentettél meg másokat.
A tűzoltó álma mindig az a tűz,
Mellyel viaskodik,s örökre tovaűz.
Mentettél életet és a tiéd adtad cserébe.
Nem léphet senki már a hős helyébe.

Kívánunk neked nyugalmat és szép álmokat.

Halottak napjára

A temetőben jártam kis unokámmal, aki elmúlt négy éves ,és a következő beszélgetés zajlott ott le közöttünk.

Helyszín az apám sírjánál.  :-Mama ,-szólt hozzám.

-A Gyuri papa hol van?

- Itt fekszik a földben, egy koporsóban. - válaszoltam.

- Mama, nem él?

-Nem , sajnos .Meghalt. -mondtam

Közben ráült a sírkőre ,de csak a szélére, mint aki fél egy kicsit valamitől.

-Mama, nem tud kinyúlni ?

-Nem . Ő már nem bánt ,ott alszik.

-Mama, akik meghalnak , azoknak betemetik a csontját? Akkor ő múmia.

-Igen.

-De csak a csontjuk van itt , mert fönt vannak ők az égben. A Maci kutya is ott van, meg a Chira is. Ugye?

-Tudod a csontjukat eltemetik, de a lelkük fel megy a Jézuskához.

Beleteszik a koporsóba? Igen.  -Akkor ők múmiák.- mondta.

Nem múmiák, mert a múmiák azok nagyon régiek… De csak közbevág mindig.

–Mama ,ugye te nem halsz meg soha?

A Csabi mondta, hogy fönt vannak a holdon ,és ők majd lejönnek , ha meggyógyultak, ugye Mama? Ott játszanak most ketten.

- Igen, de menjünk tovább, köszönjél a Papának.

-Szia Papa , majd jövök…

Ezzel arrébb mentünk, aztán, találkoztunk egy ismerős nénivel ,akivel intenzív eszmecserébe kezdett. Többek között azt mondta, hogy nem szabad odamenni a másik sírokhoz, mert azt hiszik, hogy lopni akarunk.

-Hú , milyen okos vagy!- szólt a néni.

-Igen, mert én mondtam neki ezt egyszer.

-Igen. A Mama  mondta, hogy nem szabad lopni. Igen.

-Nahát, te  nagyon okos kisfiú vagy.

Ezzel elbúcsúztunk, mert már mennünk kellett, amúgy is sokat beszélt…

Tovább mentünk , és minden sírnál megkérdezte mi van a sírkőre írva.

Nem győztem olvasgatni. Aztán az egyik sírkövön a következő volt: Csabi , élt 14 évet.

Megállt. Rám nézett olyan ijedten és kérdezett: -Mama. Az gyerek vagy felnőtt?

-Gyerek.- válaszoltam.  – Akkor jó. -És összecsapta a mellkasán keresztben a két kezét-

Majd nagy megkönnyebbült sóhaj kíséretében :- Jaj de jó. Már azt hittem, hogy a keresztapám.!!

Hetekkel később ültünk az udvaron az asztalnál, s egyszer csak azt mondta : Mama. Meséld el most már rendesen, hogy , hogy  is van ez a meghalás.

-Tudod egyszer mindenki meghal, mert aki beteg és nem gyógyul meg, aztán meghal, vagy aki nagyon öreg az is. Vagy érheti baleset , tudod ha elüti az autó, vagy a vonat. -kezdtem zavaromban , valamit kellett mondani..

Közbeszólt természetesen.

·        Mama. Úgy , mint a Chira, meg a Maci?

·        Igen. És Mama, ott fönt vannak? Nekem csak a Gyuri papa halt meg.

-De biztosan meghalok egyszer.- Aztán gyorsan viccesre vettem a figurát, mert láttam ,hogy kezd szomorodni. -Majd fentről lenyúlok egy nagy bottal és megverlek , ha rossz leszel.

Közben megcsikiztem  , nevetett, de már kicsit könnyes volt a szeme.

Ekkor elgondolkodott  és egy darabig nem szólt semmit.

Egyre  könnyesebb lett  a szeme , ami nekem furcsa volt, egy ilyen gyerektől.

Négy éves és ilyen hatással volt rá a temető. Valamikor engem is elvitt a nagymamám a temetőbe, vittünk virágot a papára , aki háború után halt meg az erdőben fagyűjtés közben rálépett egy aknára, és sajnos százfelé szakadt. Ez a történet, amikor megtudtam, nagyon felzaklatott engem is, pedig nem ismertem őt, csak a falon lógó képét.

Már  nem tudom akkor hány éves voltam…

Elgondolkodott, könnyes volt a szeme. _ Mama. Ne beszéljünk róla ! – És mutogatott a szobaablak felé . Legyünk csendben , mert a Szilike  meghallja és sírni fog…..Jobb, ha ő nem hallja mit beszélünk. Mama  ide adod a cumimat?

/A kistestvére , aki másfél éves, a szobában aludt./

Ősz ürügyén

                                 Elmúlik a nyár..

                                    Elmúlik a nyár,

Ismét őszre vált.

Behúzódunk mi a házba,

Nem hoz minket semmi lázba.

Nincs már nyüzsgés,

A mi dolgunk már csak a fűtés.

Begyújtunk a kis kályhába,

Jó meleg lesz a szobában.

Olvasgatunk , verset írunk,

A múlton elmélázunk.

Tervezgetünk a jövőre,

A nyár is eljő   egykettőre.

Csak győzzük kivárni !

Addig még sok fát kell vágni !

Itt lesz mindjárt a tél is,

Gondod lesz a jég is.

Utána már jön a tavasz,

Nem lehet már erre szavad.

A virágok mind kinyílnak,

Az emberek  kivirulnak,

Nyár lesz hidd el egykettőre,

Csak győzd kivárni jövőre !

.

                           

A boldogság , a szerelem

Tőlem várd a szerelmet

Szerelmet remélj

Most légy enyém

Valaki hív

Téged megszólít

Ne menj még el

Ne menj még el

Hív a szép rét

Szívembe férsz

Bent vagy már rég

Bent vagy már rég

Volt idő, volt

Mikor szebb dal is szólt

Gyere velem most

Kedvesem

Találj hát rám

A boldogság vár

A boldogság vár

Kezem fogjad hát

 Az örök szerelmet

Csak tőlem várd

Kaktuszom története

Kaktuszom története így szól

Kuka mellé kidobva száz sebből vérzett.
Felemeltem, hazavittem, sebei hegedni kezdtek.
Egyszer egy reggel meglátom a csodát,
Hálából kinyílt egy gyönyörű sárga virág.
A növények is éreznek,
Ezért mondtam, hogy véreznek.
Van lelkük, s tudják, mi a hála,
Jutalomból kinyílt sok-sok csodaszép
sárga virága...
Waldinger Ágnes

Szent Mihály napra

Kakaspörkölt

Szent Mihály napra

Le leszel csapva !

Kakas, te ! Nagyhangú,

Nem leszek szomorú.

Kondérba , ha bekerülsz,

Ropog a fa , ég a tűz.

Hagyma , s jó paprika

Melléd kerül a bográcsba.

Világra jött egy sziget

Egy sziget született

Csoda! Csoda! Egy nagy csoda,

Hát ki tudja ez micsoda?

Imával keresztet hánytak.

Féltek, milliók Istenné váltak.

Repültek az Égen , fönt,

Örült is és sírt is a Föld.

Dübörgött. A házak dőltek.

Emberek ,s sziklák nyögtek.

Hegyek csúsztak ,másztak.

Csoda történt, Istennek hála.

A Föld szülte ,teste megszenvedte.

Rengett, dübörgött, s csak ölt .

A parton minden sorra dőlt.

Gyilkolt , mint egy dühöngő.

Kinek szíve csudára  férges.

A vajúdás vérrel fest az Égre.

Világra jött egy sziget az imént,

Az Arab -tenger peremén.

Emberek százai haltak meg,

Mások mégis nagyon örülnek…

Nem tudom ki írta ezeket a sorokat, de nagyon tetszik. Sajnos aktualitása van. Egy rokonom élettársa elment...Isten nyugosztalja .Ezzel a verssel búcsúzunk el tőle....Sajnálunk nagyon. Hiányozni fogsz.

"Állj meg óra, hallgass telefon,
Kutya ne örvendj ízes csontokon,
Csendet most zongora és puffogó dobok,
Hozzák a koporsót, jöjjetek gyászolók.

Szálljon az égre a gép és sírja el ott,
Vésse az égre a hírt; Ő halott,
Fehér galambnyakat gyászszalag övezzen,
Még a rendőr is fekete kesztyűt viseljen.

Ő volt észak, dél, kelet és nyugat,
A dolgos munkahét, pihenő vasárnap,
Éjjelem, nappalom, szavam és énekem,
Hittem, örök a szerelem. Tévedtem.

Mert nem kell már a csillag, kinek ragyog?
Oltsátok ki a Holdat, takarjátok el a Napot,
Kiszáradhat az óceán, elpusztulhat az erdő,
Úgysem hoz már semmi jót a jövendő."