Holdsugárnak fényénél…
.Holdsugárnak
fényénél,
Felnézek
az Égre.
Holdat
lesve azt gondolom,
Mi
lehet ott tényleg.
Voltak
akik elrepültek,
Csillagok
, kik vissza sosem tértek.
Legyünk
ezért büszkék rájuk,
Én
nem lennék sohasem íly bátor.
Hogyha
egyszer mégis leszek
Onnan
a Földre lenézek,
Megfigyelem
fentről szépen,
Mi
zajlik lent a messzeségben.
Onnan
is csak téged látlak ,
Fényeit
e hazának. .
Országomat,
a sok embert,
Ki
korán felkel.
Sok
a dolguk, és jönnek mennek,
Mint
a hangyák úgy nyüzsögnek.
Nem
akarok Holdra menni,
Inkább
itt lenn szenvedni !
Sürgölődjek
, járjak-keljek,
Családomnak
jobban kellek.
Holdra
én csak akkor menjek,
Ha
itt lent már bevégeztem !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése