nyár

2012. október 31., szerda
Egy évben egyszer...
Egy évben egyszer kimész a temetőbe
Egy évben egyszer a sírokat rendbe teszed
Egy évben egyszer virágot is viszel
Egy évben egyszer a gyertyát is elégeted
Egy évben egyszer megteszed ezt az utat
Egy évben egyszer imához fonod a tíz ujjad
Egy évben egyszer ott vagy a testeddel
Egy évben egyszer vele vagy lelkeddel
Egy évben egyszer rágondolsz ezerszer
Egy évben egyszer, nem lehetne kétszer?
2012. október 30., kedd
Ludam, ludam...
Ludam, ludam
fazékban a helyed!
Ludam, ludam
most lesz levágva a fejed!
Ludam, ludam
rizzsel fő a kása,
nincs is annak mása.
Ludam, ludam
lesz belőled mára
sült libacomb lila káposztával.
2012. október 18., csütörtök
Halottak napjára
Milliónyi, aprócska lángokból szőtt szőnyeg,
Selyem ágytakaróként fedi be a sírkertet.
Ők vannak itt, kik megfáradva tértek nyugovóra.
A temető felett füstfelhő, mert mécsesek hamvadnak,
Mint holt lelkek vándorlása, úgy suhan viasznak illata.
Máskor félnék itt lenni esti sötétségben, de
Most átjárja testem a halvány fények rebbenése.
A sírok között emberek botorkálnak.
Félelmem eloszlatja imáknak mormolása.
Sírkövek hideg, márványos csillogása.
Nem félek, hisz itt van apám is.
Vele vagyok testileg, lelkileg, ebben
A meghitt, fájdalmas, hideg hangulatban.
Velem vannak a nagyszülők, és mindenki,
Aki szeretett, és én is szerettem. Miért félnék?
Szoknom kell a gondolatot, mit elfogadni nem lehet.
Engem is idehoz valami, amit el nem kerülhetek.
Égő gyertyák lángja, mint szellemek vonagló tánca.
Halkulnak a fények, elsötétül a dombnak minden mécsese.
Az aranyszínű paplan szép lassan átmegy feketébe.
Alatta alusszák végtelen álmukat testek és lelkek.
Meggyújtok még egy gyertyát, mielőtt
elmegyek.
Remélve, hogy holnap is itt lesznek a fények.
Eljövök újból, látni füstölgő, égő mécseseket,
Márai szavaival - ahogyan "csonkig égnek".
Selyem ágytakaróként fedi be a sírkertet.
Ők vannak itt, kik megfáradva tértek nyugovóra.
A temető felett füstfelhő, mert mécsesek hamvadnak,
Mint holt lelkek vándorlása, úgy suhan viasznak illata.
Máskor félnék itt lenni esti sötétségben, de
Most átjárja testem a halvány fények rebbenése.
A sírok között emberek botorkálnak.
Félelmem eloszlatja imáknak mormolása.
Sírkövek hideg, márványos csillogása.
Nem félek, hisz itt van apám is.
Vele vagyok testileg, lelkileg, ebben
A meghitt, fájdalmas, hideg hangulatban.
Velem vannak a nagyszülők, és mindenki,
Aki szeretett, és én is szerettem. Miért félnék?
Szoknom kell a gondolatot, mit elfogadni nem lehet.
Engem is idehoz valami, amit el nem kerülhetek.
Égő gyertyák lángja, mint szellemek vonagló tánca.
Halkulnak a fények, elsötétül a dombnak minden mécsese.
Az aranyszínű paplan szép lassan átmegy feketébe.
Alatta alusszák végtelen álmukat testek és lelkek.
Meggyújtok még egy gyertyát, mielőtt
elmegyek.
Remélve, hogy holnap is itt lesznek a fények.
Eljövök újból, látni füstölgő, égő mécseseket,
Márai szavaival - ahogyan "csonkig égnek".
2012. október 17., szerda
Elhunyt , elment ,akit annyira szerettünk, Komár László a rock királya . Őszinte részvétünk.
2012. október 16., kedd
Halottak napja
Halottaknak emléknapja,
temetőnek sötét zuga
Minden kapu nyitva tárva,
Égő gyertyák vándorlása.
Koszorúk a sírhalmokon,
Ide rakta a sok rokon.
Áznak, fáznak, imádkoznak,
Szél fúj be a kabátjukba.
Hideg ősz van,
s a halottaknak napja,
Téli a sapka,
bundás a kabátnak ujja.
Esik az eső, fúj a szél,
Nemsokára itt a tél.
Befedi a sírhalmokat,
Hordja a szél a sok havat.
Fagytól csípett krizantémok,
Kihűlt, hideg gyertyacsonkok.
Sírdogáló öregasszony,
Imát mormol itt a padon.
Fiát őrzi a sírhalom,
Beszél hozzá síró hangon.
Halottak napja
Suhannak az árnyak a fák alatt.
Levelek zizzennek, szélnek illata.
A téren az ősz lassan áthalad,
S a temetőt meglátogatja.
Gyászolók gyertyái haloványan égnek,
Az ősz tova siet, helyet adva a télnek.
Halottak napja, tele s tele krizantémmal,
Látom, ahogyan hó lepi be a sírhalmokat
temetőnek sötét zuga
Minden kapu nyitva tárva,
Égő gyertyák vándorlása.
Koszorúk a sírhalmokon,
Ide rakta a sok rokon.
Áznak, fáznak, imádkoznak,
Szél fúj be a kabátjukba.
Hideg ősz van,
s a halottaknak napja,
Téli a sapka,
bundás a kabátnak ujja.
Esik az eső, fúj a szél,
Nemsokára itt a tél.
Befedi a sírhalmokat,
Hordja a szél a sok havat.
Fagytól csípett krizantémok,
Kihűlt, hideg gyertyacsonkok.
Sírdogáló öregasszony,
Imát mormol itt a padon.
Fiát őrzi a sírhalom,
Beszél hozzá síró hangon.
Halottak napja
Suhannak az árnyak a fák alatt.
Levelek zizzennek, szélnek illata.
A téren az ősz lassan áthalad,
S a temetőt meglátogatja.
Gyászolók gyertyái haloványan égnek,
Az ősz tova siet, helyet adva a télnek.
Halottak napja, tele s tele krizantémmal,
Látom, ahogyan hó lepi be a sírhalmokat
2012. október 14., vasárnap
Mielőtt szemeid…. .
Mielőtt szemeid végleg lecsukódtak,
Megmondtad voksom kire adjam.
Ha most az égből lenézel,
Mi lett az egészből, mily átok van e hazában,
Voks ide, voks oda, már más a pálya,
Te sírodban forgolódhatsz, hanem
Engem itt e Földön elborít az élet homálya.
Semmi sem úgy megy, ahogyan kell,
A gazdag gazdagabb, a szegény szegényebb.
Halálod órájában is azzal törődtél,
Hogy jó legyen, én is ezt szeretném.
Mit tegyek? Miben higgyek?
Ki tudja? Ki tudja hol a határ,
Az önzőség határa.
Értelmetlen harcok sokasága.
Birkózni? Kivel, s miért?
Belefásult már rég az emberiség.
Mielőtt szemeid végleg lecsukódtak,
Megmondtad voksom kire adjam.
Ha most az égből lenézel,
Mi lett az egészből, mily átok van e hazában,
Voks ide, voks oda, már más a pálya,
Te sírodban forgolódhatsz, hanem
Engem itt e Földön elborít az élet homálya.
Semmi sem úgy megy, ahogyan kell,
A gazdag gazdagabb, a szegény szegényebb.
Halálod órájában is azzal törődtél,
Hogy jó legyen, én is ezt szeretném.
Mit tegyek? Miben higgyek?
Ki tudja? Ki tudja hol a határ,
Az önzőség határa.
Értelmetlen harcok sokasága.
Birkózni? Kivel, s miért?
Belefásult már rég az emberiség.
2012. október 13., szombat
Demjén Ferenc Gyertyák
Petőfi Sándor: Ősz elején
Üres már a fecskefészek
Itt az eszterhéj alatt,
Üres már a gólyafészek
Tetejében a kéménynek...
Vándor népe ott halad.
Ott a messzeség homályin,
Ott az égnek magasán.
Látom még, mint kis felhőket,
Vagy már nem is látom őket?
Csak úgy képzelem talán.
Elröpűlnek, elröpűlnek,
Tavasz s nyár vendégei,
És őket már nemsokára
A kertek s mezők virága
S a fák lombja követi.
Mint szeszélyes hölgy, a mennybolt
Majd borul, majd kiderűl.
Ajka még mosolyg, s szemébe
Könny tolúl... ennek sincs vége,
S ajkán ujra mosoly űl.
Bús mosolygás és vidám könny!
Csodálatos keverék.
Észrevétlen karon fogja
És egy más világba vonja
A merengés emberét.
Órahosszat elmerengek,
És ha egy elejtett tárgy
Vagy harang, amely megkondul,
Fölriasztott álmaimbul:
Elmém, nem tudom, hol járt?
Üres már a fecskefészek
Itt az eszterhéj alatt,
Üres már a gólyafészek
Tetejében a kéménynek...
Vándor népe ott halad.
Ott a messzeség homályin,
Ott az égnek magasán.
Látom még, mint kis felhőket,
Vagy már nem is látom őket?
Csak úgy képzelem talán.
Elröpűlnek, elröpűlnek,
Tavasz s nyár vendégei,
És őket már nemsokára
A kertek s mezők virága
S a fák lombja követi.
Mint szeszélyes hölgy, a mennybolt
Majd borul, majd kiderűl.
Ajka még mosolyg, s szemébe
Könny tolúl... ennek sincs vége,
S ajkán ujra mosoly űl.
Bús mosolygás és vidám könny!
Csodálatos keverék.
Észrevétlen karon fogja
És egy más világba vonja
A merengés emberét.
Órahosszat elmerengek,
És ha egy elejtett tárgy
Vagy harang, amely megkondul,
Fölriasztott álmaimbul:
Elmém, nem tudom, hol járt?
2012. október 12., péntek
Agyag bizsu
Ma az agyag bizsu divatja igen előre tolakodott.A gyöngy bizsu után ez következett. Nagyon sok hölgy készít házilag, a hobby boltokban kapható alapanyagokból ízléses egyedi , szép nyakláncot, gyűrűt, fülbevalót , vagy éppen brossot.
Ahány felső , annyiféle , és annyi színű , a felsőhöz illő színű bizsut vehet fel nap, mint nap az ember lánya.
Ez most nagy divat. Nem csak fiataloknak! Idősebb korosztály is bátran hordhatja, hiszen fiatalítóan hat egy ilyen színes, szép darab. Hordják bátran , higgyék el mindenkinek jól áll.
Ahány felső , annyiféle , és annyi színű , a felsőhöz illő színű bizsut vehet fel nap, mint nap az ember lánya.
Ez most nagy divat. Nem csak fiataloknak! Idősebb korosztály is bátran hordhatja, hiszen fiatalítóan hat egy ilyen színes, szép darab. Hordják bátran , higgyék el mindenkinek jól áll.
2012. október 11., csütörtök
Hattyúdal
Valahol mélyen, egy sötét erdőben,
ott, ahol folyók vannak eredőben,
hol ér, mint ártatlan gyermek, születik,
onnan most egy különös dal hallatszik.
Egy hattyú énekli szomorú dalát,
körülötte varjak figyelik szavát.
Haldoklik, mert eljött utolsó perce,
de még életért küzd hófehér lelke.
A varjak az ágakon gyülekeznek,
lesik a vonagló, haldokló testet.
Éhes károgásuk messze hallatszik,
várják, míg a hattyú végleg elalszik.
Egyikük leszáll, közel merészkedik,
ő lesz az első, abban reménykedik!
De a haldokló még folytatja harcát,
vérző könnyek mossák gyönyörű arcát.
Még utoljára felemeli fejét,
és még folytatja fájdalmas énekét!
Türelmes varjak, mint morcos keselyűk,
számukra ez a nap nem lesz keserű.
Majd elhallgatnak, mert jön egy fuvallat,
a fák közül fény jön, leszállt egy angyal.
Amerre lép, csend és áldott béke van,
Halál angyalt féli, kinek vére van!
Csodaszép lény, ki hozta a megnyugvást,
áttetsző karján ott van az elmúlás.
Nem hallani mást, csak a hattyú dalát,
arcon csókolja a fényajkú halál.
Csendben lehajol, a könnyét letörli,
leheletnyi csókkal lelkét feltölti.
Nincs már dal, kiszabadult hát a lélek,
nincs bánat sem, hogy vele szállt az élet.
ott, ahol folyók vannak eredőben,
hol ér, mint ártatlan gyermek, születik,
onnan most egy különös dal hallatszik.
Egy hattyú énekli szomorú dalát,
körülötte varjak figyelik szavát.
Haldoklik, mert eljött utolsó perce,
de még életért küzd hófehér lelke.
A varjak az ágakon gyülekeznek,
lesik a vonagló, haldokló testet.
Éhes károgásuk messze hallatszik,
várják, míg a hattyú végleg elalszik.
Egyikük leszáll, közel merészkedik,
ő lesz az első, abban reménykedik!
De a haldokló még folytatja harcát,
vérző könnyek mossák gyönyörű arcát.
Még utoljára felemeli fejét,
és még folytatja fájdalmas énekét!
Türelmes varjak, mint morcos keselyűk,
számukra ez a nap nem lesz keserű.
Majd elhallgatnak, mert jön egy fuvallat,
a fák közül fény jön, leszállt egy angyal.
Amerre lép, csend és áldott béke van,
Halál angyalt féli, kinek vére van!
Csodaszép lény, ki hozta a megnyugvást,
áttetsző karján ott van az elmúlás.
Nem hallani mást, csak a hattyú dalát,
arcon csókolja a fényajkú halál.
Csendben lehajol, a könnyét letörli,
leheletnyi csókkal lelkét feltölti.
Nincs már dal, kiszabadult hát a lélek,
nincs bánat sem, hogy vele szállt az élet.
2012. október 10., szerda
Újra divat a gyöngyfűzés és nagyon közkedvelt kiegészítő mostanság

Nemsokára jönnek az ünnepek, mint például a karácsony, de lehet egy szülinapra vagy névnapra is szép karkötőt ,nyakláncot, vagy ruhára díszt , esetleg táskát , pénztárcát kidekorálni , szép színes, vagy csillogó gyöngyök segítségével.Segítség lehet pl. az erről szóló könyv ,amelyből kezdők is kitűnően elsajátíthatják
ezt a "tudományt". Ajánlom önöknek, nektek, hogy a téli estéken , ha jó a szemetek álljatok neki és alkossatok. Meglátjátok milyen szép dolgokat lehet gyöngyökből készíteni. Jó szórakozást!
Kányádi Sándor: Jön az ősz
Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-meg-áll, lombot ráz.
Lombot ráz,
diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja, kurtítja,
a hosszú napokat.
Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-meg-áll, lombot ráz.
Lombot ráz,
diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja, kurtítja,
a hosszú napokat.

2012. október 9., kedd
Csak egy -két gondolat
Megállapításaim.
A férfiak szerint a nők a butábbak.
Ha egy nő nem butább, vagy nem tesz úgy , mintha butább lenne, akkor soha nem engedné magához közel a férfit ,és akkor a kihalás veszélye fenyegetne..
Azért van ennyi meleg / nő és férfi egyaránt/ ,mert nem engedik magukhoz közel a másik nemet.
Miért?
Mert a ellenkező nem egyáltalán nem tudja, hogy mi a jó a másiknak, ill. az nem tolerálja, ha ő jót tesz neki.
Önzőek az emberek / tisztelet a kivételnek/ és azt is megmondom, hogy miért. Túl nagy az erkölcsi szabadság, és ezért, vagy ebből kifolyólag rájöttek, hogy rövid az élet, és nem másra kell pazarolni időnket és energiánkat, mert csak egy életünk van, hanem magunkra.
A vers születése
Hangok, melyek a fülünkön keresztül az agyunkig hatolnak. Ott átalakulnak betűkké , a betűk gyöngybetűk , papíron jelennek meg, aztán a betűk szavakká formálódnak , majd a szavak mondatokká.
A mondatok mondanivalót takarnak.
Kifejeznek gondolatokat, melyeket a hangok indítottak el.
A hangok, és amit a szem lát, és amit érzünk a bőrünkön és az orrunkon keresztül, azok összességéből indulnak be a lelkünkben az érzések, aminek következtében tollat ragadunk,
és elindul kezünk a papíron és csak írunk és csak írunk..
Hogy mit , az azon múlik, hogy mit látunk, mit hallunk ,mit érzünk, mit tapasztalunk, s ez mit vált ki belőlünk.
Érzéseink lehetnek kellemesek, vagy kellemetlenek, Érezhetünk szerelmet, szeretetet barátságot , gyűlöletet. Érezhetünk fájdalmat, örömöt, bánatot, sajnálatot, szánalmat.
Kiválthat érzelmet egy érintés , egy nézés, egy mozdulat, egy gesztus.
A szerelem örök, csak nem mindig tart örökké. Ha valakit szeretsz, azt mindig fogod szeretni, de nem biztos , hogy örökké mellette lehetsz.
A szívedből nem lehet azt kitörölni, ami egyszer gyökeret vert benne.
De felejteni nem kell, nem is lehet, esetleg beletörődni.
Hangok , betűk, szavak, sorok, verssorok .Szomorú, szép szerelmes verssorok..

2012. október 6., szombat
Waldinger Ágnes: Ha a hideg
Holnaptól így lesz ?
Ha a hideg
Kabátkádat vedd magadra,
Ha a hideg zavarna.
Fák ágai búgnak, zúgnak,
A szél csak fújja ,fújja.
Mar a hideg , rázkódom,
Vedd fel te is a kabátod.
Zúzmarás , hideg téli éjjel,
Hold világít félig, nézem.
Mikor lesz már tavasz?
Mikor lesz már nyár?
Ázva, fázva nagyon várom már.
Vedd a kabátot, vedd fel,
És bujjunk össze a nagy hidegben.
Kabátkádat vedd magadra,
Ha a hideg zavarna.
Fák ágai búgnak, zúgnak,
A szél csak fújja ,fújja.
Mar a hideg , rázkódom,
Vedd fel te is a kabátod.
Zúzmarás , hideg téli éjjel,
Hold világít félig, nézem.
Mikor lesz már tavasz?
Mikor lesz már nyár?
Ázva, fázva nagyon várom már.
Vedd a kabátot, vedd fel,
És bujjunk össze a nagy hidegben.
Nyári eső

Az eső szépen, csendesen csepereg,
Szaporán mindenről lepereg.
Szeretem a nyári esőt,
Lágyan , langyosan ölelőt.
Azután kisüt a Nap ,
Gyorsan , melegen szárogat.
Csigák házukból kibújnak,
Nedves levelekhez simulnak.
Nyári eső , csendesen áztató,
Nincsen mi hozzá fogható.
/ kép: Ottmár Sándor/
EMLÉKEZZÜNK ERRE A SZÖRNYŰ TÖRTÉNELMI ESEMÉNYRE
Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban
játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett
honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt.[1] Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban cs. kir. ezredes volt, a többiek ettől mind alacsonyabb osztrák tiszti rendfokozatokat viseltek.
Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.[2]
Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten.
Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt.[1] Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban cs. kir. ezredes volt, a többiek ettől mind alacsonyabb osztrák tiszti rendfokozatokat viseltek.
Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.[2]
Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten.
2012. október 4., csütörtök
Villány
Nagyon szomjas vagyok
Csüngnek a tőkén fürtök ezrei,
Jó vörösbor , amitől poharam megtelik.
Villánynak pincéje hűvös rejtek,
Ahol én szomjamon enyhíthetek.
Siklósi vár és Szársomlyó lábánál,
A gyönyörű pincesor csak reánk vár.
Gyerünk , menjünk igyunk hát hamar. .
Töltsd meg gazda kancsómat.
Villánynak szőlője és jó bora vagyon,
És most öntsd poharamba, mert
Nagyon szomjas vagyok !
Csüngnek a tőkén fürtök ezrei,
Jó vörösbor , amitől poharam megtelik.
Villánynak pincéje hűvös rejtek,
Ahol én szomjamon enyhíthetek.
Siklósi vár és Szársomlyó lábánál,
A gyönyörű pincesor csak reánk vár.
Gyerünk , menjünk igyunk hát hamar. .
Töltsd meg gazda kancsómat.
Villánynak szőlője és jó bora vagyon,
És most öntsd poharamba, mert
Nagyon szomjas vagyok !
A béke kincs
Ember embernek barátja legyen,
És mindenkor békében éljen.
Míg a Földön egy is él,
Istenre hagyjuk a viszály ítéletét.
Ember az embernek legyen barátja,
Ne legyen soha háborús vitája.
Mert a béke kincs, s a mindent jelenti.
Ember embernek barátja,
Legyen mindig így !
/ Kép: A viszály istennője/
2012. október 1., hétfő
Szeptemberi jeles napok .Igaz elmúltak, de érdemes áttekinteni.
SZEPTEMBER 1. EGYED NAPJA
E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Turán azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. Néhol a szőlővel kapcsolatosan is kialakultak hiedelmek, például gonoszelhárító varázscselekmény: virradat előtt a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, négy sarkán összekötötte a gallyakat, hogy a gonosz elől elzárja (Bálint S. 1977: II. 256). Ismert találós kérdés: „Mikor van a túróscsusza nevenapja? – Egyed napján.”SZEPTEMBER 8. KISASSZONY NAPJA
Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Bugyborékos vagy ritkaszemű eső – esős időszakot jósol. Úgy vélték, hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap. (Hasonló hiedelem él Nagyboldogasszony és Gyümölcsoltó Boldogasszonnyal kapcsolatban is.) A Középső-Ipoly menti községekben az asszonyok felmentek a közeli dombra a felkelő napot nézni, abban a hitben, hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat. Vetés kezdetét jelentette a nap. Pereszlényben ez hagyományosan úgy történt, hogy a gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt. Vetés közben tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona. A Mura-vidéken Kisasszony-napkor az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől. Pereszlényben úgy vélték, hogy Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.Kisasszony-nap mint határnap is jelentős, amint arról már Nagyboldogasszony napjának (aug. 15.) leírásánál szóltunk.
SZEPTEMBER 12. MÁRIA NAPJA
A név gyakorisága miatt kedvelt névünnep. Egyes vidékeken a búcsú napja, például Sárkeresztesen a rokonokat kacsával, töltött paprikával, lepénnyel, kalácsokkal kínálják. Bukovinában az istensegítsiek búcsúnapja. Vendégségeket, táncmulatságokat rendeznek, négy faluból is várják a vendégeket.{7-200.} SZEPTEMBER 21. MÁTÉ NAPJA
Máté hetében vetették egyes helyeken a búzát, például a Bánátban. Másutt azonban ezen a napon nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Göcsejben is pelvahétnek nevezték Máté hetét, mert úgy tartották, hogy az ilyenkor vetett búza polyvás lesz. A Szerémségben a Máté-napi tiszta időből jó bortermésre következtettek.
SZEPTEMBER 29. MIHÁLY NAPJA
A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek (Barna 1979: 225–226). A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van”. A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:Mikor a szógát fogadják, |
Öcsémuramnak szólítják, |
De amikor már megkapták, |
Csak főtt krumplival táplálják. |
(Marczell 1985: 50) |
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: „Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;” „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
Egyházasbáston azt mondják, Szent Mihály fehér lovon jön, behozza a deret:
Szent Mihály lova deres, |
Behozza a telet. |
(Kotics 1986: 103) |
{7-201.} Szent Mihálykor keleti szél |
Igen komoly telet igér. |
(Penavin 1988: 128) |
Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott. Mihály-nap a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep maradt országszerte.
|
Nem győzöm csodálni ezt a szép őszi időt. Ajándék ez mindenkinek . Egyrészt kellemes, másrészt nem kell még fűteni. Van bőven idő az őszi munkákhoz, vagy kirándulásokhoz .Köszönjük az Égnek , hogy idén ilyen szép , színes ,langyos évszakhoz lehet szerencsénk.
Gyurkovics Tibor :
ÖRÖKKÉ
Örökké van a táj, a fák, az almakertek,
a fák végén a lomb vagy a diólevél,
miket úgy hajt a szél, mint halakat a gyermek,
ahogy ujjaival a víz széléhez ér.
Lenn ember ballag át, az aszfalt néma útja
kígyózik bőrösen és lendül és ragyog,
a lebegő ködök a levegőbe fúrva
egyhelyben fekszenek, mint fáradt angyalok.
A levegő örök, a tűz, a fény, a mérleg,
a billenő hegyen a tér sziklája áll,
mint mértani idom, amelybe zárva él egy
madár és énekel tízezer éve már.
Őrizz meg engem is, míg szelek hasogatják
a szívemet, szegezz a fák közé oda,
ahol ragyog a gally, mint rettentő igazság
s aranyként tündököl a tárgyak homloka.
ÖRÖKKÉ
Örökké van a táj, a fák, az almakertek,
a fák végén a lomb vagy a diólevél,
miket úgy hajt a szél, mint halakat a gyermek,
ahogy ujjaival a víz széléhez ér.
Lenn ember ballag át, az aszfalt néma útja
kígyózik bőrösen és lendül és ragyog,
a lebegő ködök a levegőbe fúrva
egyhelyben fekszenek, mint fáradt angyalok.
A levegő örök, a tűz, a fény, a mérleg,
a billenő hegyen a tér sziklája áll,
mint mértani idom, amelybe zárva él egy
madár és énekel tízezer éve már.
Őrizz meg engem is, míg szelek hasogatják
a szívemet, szegezz a fák közé oda,
ahol ragyog a gally, mint rettentő igazság
s aranyként tündököl a tárgyak homloka.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)