BALASSI BÁLINT születésnapja

Balassi Bálint
Született	Zólyom 1554. október 20.
Meghalt	Esztergom-szentkirályi katonai tábor 1594. május 30. (39 évesen)
Korszakai: 1. 1575/76–1584 (házasságáig) – különböző főrangú hölgyekhez írt költemények és Anna-versek (1578) 2. 1587–1588 – Júlia versek 3. 1590–1591 – Célia-versek Balassi Bálint versei Néhány versét olvashatjátok el itt. Költészete sokszínű volt, megtalálhatóak versei között a szerelmes, az istenes a katonai versek is és a szomorú elégiák. HOGY JULIÁRA TALÁLA, ÍGY KÖSZÖNE NEKI Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most én mellettem egészséggel, édes lelkem. Én bús szívem vidámsága, lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, veled Isten áldomása. Én drágalátos palotám, jó illatú piros rózsám, Gyönyerő szép kis violám, élj sokáig, szép Juliám! Feltámada napom fénye, szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, élj, élj, életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem csak tégedet óhajt, lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, idvez légy, én fejedelmem! Juliámra hogy találék, örömemben így köszönék, Térdet-fejet neki hajték, kin ő csak elmosolyodék. Ó NAGY KEREK KÉK ÉG Ó nagy kerek kék ég, dicsőség, fényesség, csillagok palotája, Szép zölddel béborult, virágokkal ujult jó illatú föld tája, Csudákat nevelő, gállyákat viselő nagy tenger morotvája! Mi haszon énnekem hegyeken, völgyeken bujdosva nyavalyognom, Szörnyü havasokon fene párduc módon kietlenben bolyongnom, Tövis közt bokorban, sok essőben, hóban holtig csak nyomorognom? Medvéknek barlangit, vadak lakóhelyit mi haszon, hogy bejárom? Emberek nem lakta földön ily régólta mi jutalmamot várom? Ha mindenütt éget szerelem engemet, mind búm, kínom csak károm. Sokszor vadászással, szép madarászással én mind csak azon voltam, Hogy nagy szerelmemet, ki forral engemet, szívemben mint megoltsam, De semmit nem nyertem vele, sőt vesztettem, mert inkább égtem, gyúltam. Mert valahol járok s valamit csinálok, elmémben mind ott forog Julia szép képe, gyönyörű beszéde, lelkem érte forr, buzog, Valahova nézek, úgy tetszik szememnek, hogy mind előttem mozog. Noha felmetszette szívem közepette Cupido neki képét Gyémánt szép bötűkkel maga két kezivel, de mégis szép személyét Nézni elűz engem, noha nyilván érzem, hogy csak vallom gyötrelmét. Más kegyes is engem szeret, de én őt nem, noha követ nagy híven, Azért mert az Isten csodául nagy bölcsen csak Júliára éppen Minden nagy szépséget ez földen úgy szerzett, hogy senki szebb ne legyen. Ó énreám dihüdt, elvesztemre esküdt igen hamis szerelem! Miért nem holdultatsz meg annak, kit jártatsz utánam szerelmesen? S mire kedvem ellen gyújtasz ahhoz engem, aki megnyerhetetlen? De te törvényidnek, noha csak vesztenek, kételen kell engednem, Sámolyul vetettél, rabjává ejtettél mert Júliának engem, Kínját hiszem csuda, hogy mintha jó volna, oly örömest viselem. Mint az lepentőcske gyertyaláng közibe magát akartva üti, Nem gondolván vele, hogy gyertyaláng heve meg is égeti, süti, Szívem is ekképpen Júlia szemében magát örömest füti. Hatalmas szemei, haragos beszédi engem noha vesztenek, De minden szépségnél, minden szerelemnél mégis inkább tetszenek, Rajta esik, hal, vész lelkem s csak az nehéz, hogy tart számkivetettnek. De ám akár meggyen velem bár szerelem, szabad legyen már véle, Csak hogy ezt engedje kínom érdemébe, hogy amint felmetszette Júliát szívemben, szinte úgy versemben is tessék meg szép képe. Hideg levén kivől, égvén penig belől Júlia szerelmétűl, Jó hamar lovakért járván Erdély földét nem nagy fáradság nélkűl, Ezt öszve rendelém, többé nem említvén Júliát immár versűl.

versem

                                         Búcsúlevél

Most, ha meghalnék

A kutya sem szólna.

Mi van veled ,

Mi lesz így holnap?

Nem veszik észre

Legalább két napig.

Itt hagynám őket, és

Versemmel búcsút mondanék.

Írhatok akármit

Senkit nem érdekel.

Búcsúlevelem a földön hever.

Ma van a kisunokám első szülinapja BOLDOG szülinapot SZILIKE !! Puszi ÁGI mamától

Címlap /   ROCKHÁLÓ /   BOLDOG SZÜLINAPOT

Chuck Berry, aki maga a rock and roll

2011. október 18. 10:54

- Kovács Miklós,

Címkék: 

Chuck Berry

Napestig vitatkozhatnánk, hogy a rock and roll nagy generációjából ki a legnagyobb. Az ötvenes évek jelesebbjei közül biztosan sokan választanák Chuck Berryt. A most 85 éves énekes, gitáros és szerző manapság is koncertezik.

DEÁK FERENC születésnapján

Deák Ferenc otthona - A kehidai Deák-kúria
Aki ma látja, már nehezen tudja elképzelni, hogy alig néhány évvel ezelőtt még bizonytalan volt a kehidai Deák-kúria sorsa. Az épület felújítását az 1997-ben életre hívott Deák-kúria közalapítványt kezdte el, és Deák Ferenc születésének 200-ik évfordulójára -2003-ra- készültek el a kúria teljes külső-belső felújításával. Ekkor nyílt meg az épület keleti szárnyában "A haza bölcse, Zala büszkesége című kiállítás" is.


>> Kehidakustányi légifelvételek

Deák Ferenc életéből a söjtöri szülőház az ismertebb, ahol pedig csak pár napot töltött megszületése után, míg a kehidai kúriát 46 éven keresztül -1808-tól 1854-ig- tekintette otthonának. Ezekben az években a reformkori Magyarország szinte valamennyi kiemelkedő személyisége járt Kehidán. Bizony különleges érzés ma abban a dolgozószobában állni, ahol egykor Kossuth beszámolóját hallgatta Deák, vagy éppen pipázva adomázott vendégeivel, hogy azután még aznap éjjel megfogalmazzon egy remek válaszfeliratot a királyi előterjesztésre.

Bár Deák Ferenc Söjtörön született, az ő édesapja annak idején a kehidai kúriában látta meg a napvilágot, és oda is tért vissza a gyermek születése után nem sokkal, amikor elhagyta a számára oly szomorú helyet, ahol szeretett felesége elhunyt. (Deák Ferenc édesanyja, Sibrik Erzsébet ugyanis belehalt a szülésbe). A kisgyermeket az édesapa nem vitte magával, hanem a testvérénél helyezte el, Zalatárnokon. (A gyakorlati okok mellett -hiszen a testvérénél ekkor jobban tudták a gondját viselni az újszülöttnek-, az is biztos, hogy az apa nem szívesen látta a gyermeket.) Testvéreit öt évvel később követhette Kehidára a gyermek, amikor édesapja halála után testvérei maguk mellé vették.  Deák Ferenc tehát ötéves korától, 1808-tól lakott Kehidán, a falu közepén, egy kis emelkedésen álló kúriában.

A kehidai kúriát Hertelendy Gábor építette az 1740-es években. Hertelendy nem csak birtokosa volt a településnek, hanem feltámasztója is, hiszen a török időkben teljesen kihalt Kehidát ő építette újjá és népesítette be újra. Az L alaprajzú, földszintes épület helyén feltehetőleg már korábban is nemesi udvarház állt, amely szintén a török hódítás idején pusztulhatott el. Az épült közel kétszáz évig nagyobb átalakítás nélkül szolgálta urait. A Hertelendy és a Deák családok idejében csak kisebb átalakításokra került sor, például az udvari folyosó nyitott tornácát az 1790-es években befalazták és ablakokkal látták el, ugyanakkor, amikor a déli szobából nyíló házikápolnát is kialakították.

Ma látható, végleges formáját az 1920-as években végzett bővítéskor nyerte el a kúria. A Deák család úgy került kapcsolatba Kehidával, hogy Deák Gábor (Deák Ferenc nagyapja) Hertelendy Gábor egyetlen lányát, Hertelendy Annát vette feleségül, így a Hertelendy-uradalom földesura lett. Amikor a házasságukat alig több mint tíz év múlva felbontották, a vagyonmegosztás során Kehida az asszony tulajdonába került, Söjtör -és más jószágok- pedig Deák Gáboréba. Később a férj per útján próbálta visszaszerezni a kehidai birtokot  (sikertelenül), fiának azonban sikerült visszaszereznie, mégpedig úgy, hogy a jelentős adósságokkal küzdő édesanyja adósságait átvállalta a birtok tulajdonjogáért cserébe.

A Deák család tehát 1803-ban tért vissza Kehidára. Idősebb Deák Ferenc 1808-ban hunyt el, tőle négy gyermeke -Antal, Jozefa, Klára és Ferenc- örökölte meg a tekintélyes bitokot. A család feje és a birtok irányítója a legidősebb fiú, Antal lett. Ekkor magukhoz vették a még gyermek Ferencet, aki ezután itt élt, kivéve azt az időszakot, amikor tanulmányait folytatta az ország különböző iskoláiban. Deák Ferenc a tanulmányai elvégzése után, 1823-ban tért vissza Kehidára, ahol ezután közel tíz évig élte a vidéki nemesség -időként kifejezetten magányos- hétköznapjait. Problémát jelentett például számára a szükséges könyvek és folyóiratok beszerzése, így a pesti barátaival folytatott levelezés segítségével igyekezett a friss hírekhez hozzájutni. Ezekben az években szívesen töltötte idejét fafaragással, ezért egy kisebb műhelyt is berendeztek a számára az épület déli végében.

Jelentősen különbözik ettől a kortól a második kehidai időszak -a szabadságharc leverése utáni passzív ellenállás évei-, amikor Dákot a reformkor valamennyi jelentős személyisége felkereste kehidai otthonában, hogy hol a véleményét kérjék ki, hol arról győzzék meg, térjen vissza a politikai életbe. Járt Kehidán Batthyány Lajos gróf, Kossuth Lajos, Teleki László, de Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós és Eötvös József báró is. Ahogy a visszaemlékezések említik, alig telt el nap látogató nélkül. Deák tehát falusi "remeteségében" is naprakész volt az aktuális politikai folyamatokról. A ház berendezését Eötvös Károly leírásából ismerhetjük. Ő a keleti szárnyban öt egymásba nyíló szobát említ, közülük egy nagyobb -amelyikből a házikápolna nyílik- volt Deák hálószobája. A mellette lévő, fogadószobaként használt helyiség lehetett egyben Deák dolgozószobája, aki a kandalló mellett pipázva hallgatta meg vendégeit. A következő két szobában szállásolták el a vendégeket. Majd az ezt követő -az épület két szárnyát összekötő- legnagyobb szoba volt a kúria díszterme, amelyet jelentősebb alkalmakkor ebédlőként használtak. Az északi szárnyban a konyha, a gazdasági iroda, a cselédszoba és az éléskamra kapott helyett.

Deák végül 1852-ben döntött a kehidai birtok eladásáról, amelyet két évvel később vásárolt meg a Széchényi család. Deák ekkor költözött végleg Pestre.

A kiállítás
A kúria teljes, külső-belső felújítása Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára, 2003-ra készült el. Az épület keleti szárnyában, mely a földesúr lakrésze volt, ekkor nyílt meg a Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató "A haza bölcse, Zala büszkesége" című állandó kiállítás.

A kiállítás rövid bemutatása:
Az első teremben, Deák hajdani hálószobájában, életének első 45 évét -iskoláit, családi viszonyait, barátait és eszmetársait, a zalaegerszegi és pozsonyi tevékenységet-mutatják be.

A második teremben, az egykori pipázó és dolgozószobában a híres kandalló köré szervezett biedermeier enteriőr a reformkor köznemesi otthonainak hangulatát idézi. A tárlókba kiállított könyvek és pipák ízelítőt adnak Deák olvasmányaiból és nevezetes pipagyűjteményéből.

A kúria régi ebédlőjében a Kehidán megfordult neves személyiségek arcképcsarnoka, Deák 1848-as igazságügy-miniszterségének, valamint az önkényuralom idején a passzív ellenállás példaadó politikusának tárgyi és írásos emlékei láthatók.

A negyedik, egykor a vendégek elszállásolására szolgáló kis szoba az 1854-ben Pestre költözött Deák Angol Királynő szállóbeli lakosztályának szalonjára emlékeztet. Berendezése egykorú ábrázolások alapján készült, a könyvszekrény és a kihúzható kisasztal Deák hagyatékából származik.

Az utolsó szobában, Hertelendy Anna hajdani dísztermében a deáki életpálya 1849 utáni szakaszának, politikai, államférfiúi tevékenységének fő állomásaihoz: az 1861-es országgyűléshez, valamint az élete fő művének tartott kiegyezéshez kapcsolódó relikviák mellett a pesti "öreg úr" viseletének jellegzetes darabjai, személyes használati tárgyai láthatók, többek között az a különleges füles karosszék, amelyben élete utolsó hónapjait töltötte, s amelyben 1876. január 28-án elhunyt. (forrás: www.zmmi.hu)

Deák-kúria
8784 Kehidakustány, Kúria utca 8.

 

Mezei Mária születésnapja van

Élete 

Édesapja dr. Mezey Pál, közjegyző Szegeden, édesanyja Igó Mária.
Bölcsészeti tanulmányait a Szegedi Egyetemen kezdte, majd 1928-ban átiratkozott Rózsahegyi Kálmán pesti színiiskolájába, amelynek elvégzése után az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tett sikeres vizsgát.
Pályáját Sebestyén Mihály miskolci társulatában kezdte, 1931-ben. 1933-tól 1934-ig Pécsi Nemzeti Színház, 1935-től 1939-ig a Belvárosi Színház, 1939-től 1948-ig pedig a Vígszínház tagja volt. A német megszállás ideje alatt nem vállalt fellépést. 1949-től 1956-ig a Fővárosi Operettszínházban, 1949-től 1953-ig a Vidám Színpadon játszott. 1956-tól a budapesti Madách Színház, 1962-től a Petőfi Színház, 1964-től a Nemzeti Színház tagja volt. 1968-ban kanadai turnén vett részt, 2 évre rá súlyos betegsége miatt visszavonult.

Budakeszin 1988 óta utca van róla elnevezve.

Jó vadász , kérlek menj haza

Jó vadász, kérlek ,menj haza

Holdnak szép ezüst fényénél ,

Vadászat férfias élményét,

Az éjszaka  kínos csendjében,

A madárnak meleg fészkében.

Vadász  vár a magas lesen .

Száraz  fa ad ennek helyet.

Puskája , s  a látcső  vállán,

Őzbak áll egy  fánál  árván.

.

Baglyok  éberen   jeleznek,

Egerek  matatva neszelnek.

Faágak  itt-ott  reccsennek,

Vadak ettől megrezzennek.

Vaddisznó ügyesen befészkel,

Vackol ,megbújik a kicsikkel.

Sok  hó esik, az égből sűrűen,

Tűnik mit takart az ősz levéllel.

A  lesen is  didereg  a  hajhász,

Menj haza ,üzenem ,te jó vadász!

Ne akard  bántani  őket.  Minek.

Hogy itt voltál ne mondd el senkinek.

Szíved nem lehet kemény, s rideg,

Hisz tél van ,és  ordító hideg.

Most karácsony van és ők hiszik,

Nem   szép , aki  ilyet  cselekszik.

Légy   irgalmas, és kegyelmes,

Még inkább nagyon figyelmes.

Szórd  ki  zsákból az  eledelt,

Mit a sok  állat most megehet.

A vadnyulak gyorsan szaladnak,

Madarak   reszketve  alusznak.

Ők  hűen itthon  maradnak.

Rókák a lyukban  lapulnak.

Erdőnek   bús,  sűrű  sötétje,

A holdfénynek  süt a hidege,

A szélnek metsző süvítése.

Farkasok  hangos  üvöltése.

Az állatoknak nincs ellene szava.

Jó vadász kérlek, menj már haza!

Ne  a  védtelen  vadakat  célozd,

És még ezzel magadat se kínozd.

2010.dec.18.