Bújik a Nap, ismét eltelt egy nap.
Szépen , csendben, nyugalomban.
Hegedül a tücsök esti szólamokban.
Estike nyitja szirmait nagy szorgalomban
Lágy szellő lebben fák, s bokrok közt,
Amíg zöld réten a róka egy pockot üldöz.
Vadkacsák anyjuk szárnya alá bújnak,
És egész éjjel halkan susmutolnak.
Megbújnak a dalos madarak fészkükben ,
gonosz sas madár elől rejtőzködve.
Ma már nem etetik csiripelő kicsinyüket,
fészkelődve lefeküdni készülődnek..
De nem úgy az éber uhu bagoly,
A fán, mely alatt egy kis patak foly.
Ő most ébredezik szemhéját nyitogatja ,
alvással telt el az ő egész napja.
Figyel, mert a macska vadászott arra,
s az összes cini - cini egeret elkapta.
Ürge a lyukból kicsit még kandikál,
Ma már senkivel ő nem kommunikál.
A kutyák sem ugatnak, nincs is miért
A postás is már régen nyugovóra tért.
Mi is behúzódunk csendesen a házba,
Ma már nem jövünk semmitől sem lázba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése