nyár

nyár

2015. február 10., kedd

Csend és sötétség



Csend és sötétség

Milyen mélységes a csend, akár a koporsóban.
Ha pihenni akarsz, gyere el kis falumba.
A szú sem perceg, nincs egy nesz, egy reccsenés.
Nem ugatnak a kutyák, nem mozdul az egér.

Csak a szívem dobbanását hallom,
És az agyamban a fogaskerék kattog.
Hallom, ahogyan folyik a vér az ereimben,
A motyorgást a tekergő beleimben.

Ijesztő csend van és sötét,
Még a csillag is lecsukta a szemét.
A Nap sem süt, mert éjjel van.
Utcalámpák ma miért alszanak?

Csend van és semmi nem rezzen.
Szinte már kívánom, hogy egy kis zaj legyen.
Apámnál a temetőben amikor ráhajolok a szürke kőre
Ő sem hallja, ahogy a Föld mélyén a víz csobog,
De látja fentről, ahogy szemeimből a könny csorog.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése