Halottak napjára

Halottaknak emléknapja,

temetőnek sötét zuga

Minden kapu nyitva tárva,

Égő gyertyák vándorlása.

Koszorúk a sírhalmokon,

Ide rakta a sok rokon.

Áznak, fáznak, imádkoznak,

Szél fúj be a kabátjukba.

Hideg ősz van,

s a halottaknak napja,

Téli a sapka,

bundás a kabátnak ujja.

Esik az eső, fúj a szél,

Nemsokára itt a tél.

Befedi a sírhalmokat,

Hordja a szél a sok havat.

Fagytól csípett krizantémok,

Kihűlt, hideg gyertyacsonkok.

Sírdogáló öregasszony,

Imát mormol itt a padon.

Fiát őrzi a sírhalom,

Beszél hozzá síró hangon.