Oly gyönyörű minden....

Oly gyönyörű minden

/Az optimista dala/

Szépen éljetek

Éljetek szépen

Kicsiket lépjetek

Lépjetek kicsiket

Vegyétek észre

Észre vegyétek

Minden oly gyönyörű

Oly gyönyörű minden

A gazdagokkal ne törődjetek

Ne törődjetek a gazdagokkal

Csak lassan lépjetek

Lépjetek csak lassan

Kapaszkodjatok össze

Összekapaszkodjatok

A világot így óvjátok

Óvjátok így a világot

Minden oly gyönyörű

Oly gyönyörű minden

ŐSZ

Ősz

Hirtelen nyirkos hideg, borzasztó szél tört kertembe.

Megadják magukat a falevelek a kegyetlen időnek.

Még tegnap szép napos volt a szeptember.

Most utálatos oldalát mutatja az október.

Behúzódom a házamba, tüzet rakok a kályhámba.

A jó melegből nézem kint mi van a szabadban.

A levelek sárgállanak, bár tegnap zöldek voltak.

És úgy dideregnek, hogy felkelnek a holtak.

Miért nem szeretem? Miért nem jó ez az évszak?

Hát gyümölcse itt lapul, tele a kosár mindenféle jóval!

Dió, alma, gesztenye, körte, naspolya és a szőlő,

Így várjuk a telet, amikor a hegyek felől végre eljő.

A hosszú, jeges, fehér és rideg tél után, várva,

Jöhet a tavasz, ha a Föld a Napot körbejárta.

Ebben bízva, és a kandalló mellé behúzódva,

Szólítjuk a tavaszt sorsunkban megnyugodva.

Mert amikor a Nap süt melegen újra,

Biztosan visszajön házunkra a gólya.

 Okt. 8. 

Gondolatom....

                             

 Gondolatom feléd téved,

Lefoglalja az elmémet.

Nálad járok minduntalan,

Lábam alatt nincsen talaj.

Nem tudok én mást mit tenni,

Rólad naphosszat elmélkedni.

Ki vagy nekem itt e világon ?

Egyetlen madár az ágon.

Gyere ide had fogjalak,

Szárnyaid most ne csapkodjad !

Maradj velem itt e létben,

Minden reggel velem ébredj.

Hófehér falak

Hófehér falak…

Hófehér falak,

Mésznek friss illata,

Megvetett ágy,

Vánkos ,dunna.

Szép díszpárna,

A vén szekrény,

Mely mindent látott.

Korokat, embereket.

Regélni tudna.

Tiszta padló,

Egy hintaló,

Kisgyermek ruhája,

Édes álma.

Álmodja a jövőt,

Mi talán eljő.

Piros almát ,

Ropogós kenyeret.

Álmodik a hintalóról,

A fehér falakról,

Ahol az ő képe lóg.

Kiscipőről, melyben topog.

A világot bejárja álmában.

Elindul a kis szobából,

Elindul a kicsi házból,

Majd fáradtan hazajut.

Vánkos ,dunna közé visszabúj.

Pofonok az élettől

„Ha kapod az élettől a nagy pofonokat

Ne csodálkozz ,ha a szíved kettéhasad.

Én is mindig kaptam , kapom is szépen,

De lehet , unalmas lenne nélküle az élet

Kérdezd meg miért, kérdezd miért nem!

De lehet, sokkal szebb lenne nélküle az élet !”

Mikor a virágok... / Harsányi Zsuzsanna festőművész képével/ A verset írta Waldinger Ágnes

Mikor a virágok..

Mikor a virágok illatát megérzed

Kell –e csókból még egy ?

Kell még egy?

Adok szívem nem csak egyet

Adok százat ,adok ezret

Boldogságunk egekbe menjen

Kezemet el ne engedd

Kezemet el ne engedd

Közeleg a szünidő vége , ezért aktuális a téma

Ijesztő az iskola

Mennék, de nem merek,

Iskolába veletek.

Ez a nagy ház oly ijesztő,

A gondolat is elképesztő.

Mi lehet még odabenn,

Ha kívülről nem tetszett.

Egy szép napon bátor leszek,

Az emeletre is felmegyek.

Én odafenn majd meglátom,

Lesz-e kedvem tanuláshoz!