Magány

Magány

Esik , mégis  az erdőbe indultam. Nem baj. Szeretem az esőt.

A meleg nyári esőt.

A réten átmegyek és látom, a hegyen egyre magasabb a fű,és egyre alacsonyabban vonulnak a felhők.

A virágoknak lóg a fejük a víz súlyától.

Nincs rajtam vízálló cipő,ez sem érdekel , én csak megyek előre.

Egy kis tó mellett elhaladok, a békák brekegnek .Az öreg béka , ő a hangadó utána jön a kórus. Jól esik hallani , pedig teljesen elnyomják a madarak énekét, a környék pihentető csendjét.

Csendesen esik az eső, már mindenem vizes .Nem baj. Meleg van , és ez a lényeg.

Ahogy haladok csendesedik ,és én csak veszem a finom ,jó levegőt. Hová megyek  magam sem tudom. Erdei sétány a Cserhát hegyei között. Nagyon szép. Megnyugtató.

Itt nem csörög a telefon, itt nem kérdezik meg azt ,hogy mi lesz z ebéd. Nem is érdekel. Eszünk amit kapunk

Haladok tovább és egyre több csodálatos ősfát látok.

Elgondolkodtató. Korok, emberek…

Vajon mi mindent láttak már , mi mindent hallottak ?

Régi urak, úrhölgyek…

Aztán az újabb korban,nem is oly régen ,elvtársakat. Bizony ,azok is voltak.

Na mindegy .Elképzeltem magam a vár romjainál, hogy én vagyok a vár úrnője .

Sül az udvaron nyárson a birka, kecske .Na ezt hagyjuk

Inkább a szép ruhák. Hosszú, földig érő szoknyákban ,kivágott dekoltázs ,

A sok szép ékszer.  Hát nem is tudom… Jó lenne?

Talán mégsem.

Azt gondolom, akkoriban mégsem szerettem volna élni.

De a kastély az más.

A parasztok, napszámosok dolgoznak a földeken,a szakácsok sürögnek-forognak a konyhában,melynek közepén egy óriási asztal van.

Igen. Ezt hamarabb magamévá tudnám tenni.

De ,amikor jön az apád , és rákényszerít házasodni!” Főd a főddel.” Ez nem oké.

Na igen, mert ilyen a szerelem…Ezt hagyjuk.

Haladok tovább .Most nyílik a jázmin .Isteni, bódító,illata elkábít.

Már szinte teljesen átáztam ,de nem baj. Az eső továbbra is meleg , csendes és nem fúj a szél. Felnézek az égre, és  csak  a sok-sok  felhő amit látok,ezt is csak amikor a fák alól kijövök vissza a kis tisztásra.

Tisztul.

Lassan eláll. Ballagok tovább, magányosan. Érdekes érzés fog el .Rájövök, hogy nem vagy velem. Most sem vagy mellettem. Pedig jól esne más is , nem csak az eső…

Te nem sétálsz velem, te nem eszel velem. Te mindig máshol vagy .Miért?