Süss fel Nap !!

Kiváló festőművésznő -től loptam, bocsánat, hogy közzé tettem. Boldog ünnepeket kívánok ezzel a verssel és képpel.

Benedek-Ambrus Klára

Felvirradt ismét Húsvétnak ünnepe,
A feltámadásnak dicső szép ünnepe.
Mikor mennyei kéz nyitotta meg a sírt,
fényes angyalok hirdettek örömhírt.
Nincs már itt az Úr,
Bizonnyal föltámadt,
Csüggedő szívekből szálljon el a bánat.
Az öröm ünnepén, hogy felfrissüljetek,
Egy kevés vízzel öntözlek titeket.
Újuljon meg tőle testetek, lelketek,
Hit- Remény- Szeretet lakozzék bennetek.

Szeretetteljes boldog húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak . Továbbá kívánom, hogy legyen szép az idő és jó sütés-főzést, sok locsolót a lányoknak, a fiúknak sok pirostojást.

Babits Mihály : Húsvét előtt

S ha kiszakad ajkam, akkor is,
e vad, vad március évadán,
izgatva bellül az izgatott
fákkal, a harci márciusi
inni való
sós, vérizü széltől részegen,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü malomnak:
ha szétszakad ajkam, akkor is,
ha vérbe lábbad a dallal és
magam sem hallva a nagy Malom
zugásán át, dalomnak izét
a kinnak izén
tudnám csak érzeni, akkor is
- mennyi a vér! -
szakadjon a véres ének!
Van most dicsérni hősöket, Istenem!
van óriások vak diadalmait
zengeni, gépeket, ádáz
munkára hülni borogatott
ágyuk izzó torkait:
de nem győzelmi ének az énekem,
érctalpait a tipró diadalnak
nem tisztelem én,
sem az önkény pokoli malmát:
mert rejtek élet száz szele, március
friss vérizgalma nem türi géphalált
zengeni, malmokat; inkább
szerelmet, embert, életeket,
meg nem alvadt fürge vért:
s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is
ez inni való sós vérizü szélben,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü Malomnak,
mely trónokat őröl, nemzeteket,
százados korlátokat
roppantva tör szét, érczabolát,
multak acél hiteit,
s lélekkel a testet, dupla halál
vércafatává
morzsolva a szüz Hold arcába köpi
s egy nemzedéket egy kerék-
forgása lejárat:
én mégsem a gépet énekelem
márciusba, most mikor
a levegőn, a szél erején
érzeni nedves izét
vérünk nedvének, drága magyar
vér italának:
nekem mikor ittam e sós levegőt,
kisebzett szájam és a szók
most fájnak e szájnak:
de ha szétszakad ajkam, akkor is,
magyar dal március évadán,
szélnek tör a véres ének!
Én nem a győztest énekelem,
nem a nép-gépet, a vak hőst,
kinek minden lépése halál,
tekintetétől ájul a szó,
kéznyomása szolgaság,
hanem azt, aki lesz, akárki,
ki először mondja ki azt a szót,
ki először el meri mondani,
kiáltani, bátor, bátor,
azt a varázsszót, százezerek
várta lélekzetadó szent
embermegváltó, visszaadó,
nemzetmegmentő, kapunyitó,
szabadító drága szót,
hogy elég! hogy elég! elég volt!
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!
Aki alszik, aludjon,
aki él az éljen,
a szegény hős pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon allelujja!
mire jön uj március,
viruljunk ki ujra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
Ó béke! béke!
legyen béke már!
Legyen vége már!
Aki halott, megbocsát,
ragyog az ég sátra,
Testvérek, ha tul leszünk,
sohse nézünk hátra!
Ki a bünös, ne kérdjük,
ültessünk virágot,
szeressük és megértsük
az egész világot:
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!

Az ősz haj

Sokszor eszembe jut, amikor kéthavonta befestem a hajam, hogy mennyi ősz hajszálam lehet már. Néha egy-egy szál előbukkan a lenőtt részeken, de még nem feltűnő. Ez a téma azonban havi szinten foglalkoztatja a 50-60 feletti nőket. Fessék-e a hajukat, vagy sem, van-e rá idejük, vagy sem.
Minden esetre én azt javaslom, hogy igen is fessék, járjanak el a fodrászhoz kéthavonta, vagy havonta és csinosítsák ki magukat. Kell a léleknek, hogy idősebb korban kívülről is melegséget sugározzon. Ki mondja, hogy 50 felett csak rövid hajunk lehet? Itt a bob frizura, ami szinte mindenkinek jól áll.
Ősz hajszálak, jöjjenek, megvan a fegyverünk ellenük és ha még jól is állnak, Isten hozta őket!

Néhány fazon tavaszra, hogy frissen és üdén fogadjuk a napsugarakat, amelyekre az utóbbi időben olyan sokat kell várnunk. Növesszük, fessük és fiatalodjunk pár évet egy délután alatt.

Üdv,

Zsuzsi

...a menyed :)

           

Tavaszi szél vizet áraszt ...

Itt a tavasz  hivatalosan , még ha nincs is jó idő,és ezzel együtt jár az olvadás.
Sajnos évről évre megtörténik a nem kívánt áradás. Ausztria felől és a tőlünk északra fekvő országból megindul a sok hó olvadása és ezzel megtelnek a folyók, patakok, aminek következtében lefelé, a mi országunkon keresztül megy és folyik , és  folyik a sok víz. Kevés lesz a folyómeder.
Kiárad a sok , temérdek vízmennyiség, elárasztva a folyópartot, sőt azon túl is. Gáton , szántóföldön keresztül , a házak udvarába, a házakba a melléképületekbe, vadul behatol. Meneküljön mindenki és minden jószág, aki csak tud. Aki nem ,annak segítségre van szüksége.
Fogjunk össze  arra az esetre, ha valakiket kikényszerít a házából az ár.
A bajban  segítsünk magunkon azzal, hogy felkészülünk, és segítsünk másokon , egymáson ....


Tavaszi szél vizet áraszt....

Azt hiszem most ez az érzés aktuális

Fúj a szél

Fúj a szél! De utálom.

Kin nem állhatom.

Föld alá is bebújnék,

Csak ne fújna a szél.

Mindent borzol, letarol

Mint a vonat zakatol

.

Testemnek minden idegszála,

Tudom úgy is, megbánja.

Hiába itt minden ima,

Nem megyek én innen ki ma.

Bent maradok, bezárkózom, 
 Inkább nagyot unatkozom.


 

Egy mese ,amiből könyvek és mesefilmek, rajzfilmek készültek. Bartos Erikának köszönhetően. Első benyomásom az volt, hogy helyes, de olyan kis bugyuta mese, mesék sorozata. Több történet látott napvilágot a közelmúltban sok-sok gyermek örömére. Ma már én is szívesen nézem kisunokámmal, aki éppen abban a korban van , hogy ilyen történetekre van szüksége. Nagyon leköti ,annyira, hogy a minap, a földhöz vágta magát , mert kértem , ne nézze egész délután. Játsszon valami mást , mert megfájdul a szeme. Nem . Ő babócát nézi. Ilyenkor nem ismer semmit, nem éhes, nem szomjas, nem kell még a nasi sem. Gratulálok a szerzőkhöz, az íróhoz, a rajzokhoz. Várjuk az újabb történeteket.

Pogány Judit csodálatos mesemondása különösen tetszik.  Köszönjük.

1848 március 15-e emlékére Himnusz

Aki csak teheti menjen ki 15-én , a rossz idő ellenére a közterekre és ünnepeljen. Mutassuk meg , hogy szeretjük a hazánkat , és annak történelmét, akkor is , ha nem mindig vannak ínyünkre a történtek.

Március 15-e emlékére Petőfi Sándor

NEMZETI DAL

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)

---

Isten veled Cipő

Kányádi Sándor Köszöntő Március 8-ra

Tavaszodik, virág nyílik:
hóvirág és ibolya.
Mondd utánam ezt a verset
Pista, Andris, Ilona.

"Tavaszodik, virág nyílik:
hóvirág és ibolya
Összeszedtem mit csak leltem
ebbe a kis csokorba.

Tavaszodik, a hegyekről
patakokba fut a hó,
Soká éljen Édesanyám,
s még száz évig Nagyanyó!

Csak egy gondolat

„Mindig szeress,

Utamon vezess,

Érezd, amit én érzek,

Mindig, csak erre kérlek”

Egri borok dicsőségére

Boroshordó tetején…

Boroshordó tetején

Bátor vagy és nagylegény.

Pohár és üveg kezedben,

Zűrzavar a fejedben.

Ittál sokat és bőven ,

Ilyet ritkán látni tőled.

Mulass ,dalolj a bortól bátran !

Láttál te már kettő helyett hármat ?

Boroshordó csap van rajta,

Ez a vörös jó kis egri fajta.

Egri borok örök királynője

Bikavér ez , erős leszel tőle.

Bikává válsz ,ha torkodat mossa,

Ürítsd  hát poharad  hamarosan.

Nótád  hallatsszon  szőlőhegyen  át,

Szép lányok , egriek lába táncot jár.

Juhász Gyula: Megint tavasz

Megint tavasz van és megint panasz van
Szívemben, ebben az örök kamaszban.
Mert fiatal még és nem értik őt,
Repül, mint a nyíl, mit Szerelem kilőtt.
Repül, de már nem várják szívesen
Az ifjak és a vének kedve sem
Derül reája s úgy borul föléje
Az ég, mint hűtlen szép szemek kökénye.
Ravasz tavasz, ne játssz velem hiába,
Ne csalj, színek és fények orgiája!
Ha jő a tél majd s hímez jégvirágot,
Én akkor is még múltak májusában
Emlékek orgonáit tépve járok.

Csak egy gondolat

Megállapításaim. / Waldinger Ágnes/

A férfiak szerint a nők a butábbak.

Ha egy nő nem  butább, vagy nem tesz úgy , mintha butább lenne, akkor soha nem engedné magához közel a férfit ,és akkor a kihalás veszélye  fenyegetne..

Azért van ennyi meleg / nő és férfi egyaránt/ ,mert nem engedik magukhoz közel a másik nemet.

Miért?

Mert a ellenkező nem egyáltalán nem tudja, hogy mi a jó a másiknak, ill. az nem tolerálja, ha ő jót tesz neki.

Önzőek az emberek / tisztelet a kivételnek/ és azt is megmondom, hogy miért. Túl nagy az erkölcsi szabadság, és ezért, vagy ebből kifolyólag  rájöttek, hogy rövid az élet, és nem másra  kell pazarolni időnket és energiánkat, mert csak egy életünk van, hanem magunkra.