nyár

nyár

2014. március 24., hétfő

  •  
  • Ágnes Waldinger



  • Nem lehet, hogy ennyi csak az élet....
    Arra a következtetésre jutottam,hogy ha az áram láthatatlan, ha a sugarak láthatatlanok és mégis működik,irányít valamit,valamilyen folyamatot befolyásolnak,úgy ,hogy fogalmunk sincs hogyan, akkor... A fizikusok tudják.De van valami ami hasonló ehhez a „csodához“ Csoda igen,mert amit ezelőtt nem tudtunk elképzelni az ma működik úgy, mintha az olyan alapvetően természetes lenne.Pedig nem az. Még sok minden van amit fel kell fedezni,amire rá kell jönni és hiszem,hogy előbb -utóbb lesz ilyen még sok. Ahogyan a telefonról írott szöveget lehet küldeni- megjegyzem fel nem fogom hogyan- és ahogyan a kép is elmegy a hanggal együtt,vagy külön... Nem győzök csodálkozni.Megfoghatatlan az is ,amikor az ember , vagy állat akár- úgymond- meghal.Kileheli a lelkét. Lehet látni a lelket? Nem. Lehet látni a különböző sugarakat,vagy ahogyan elmegy az üzenet a netről?Nem. Nem látjuk a lelket sem.Mégis van.Mégsem tudjuk fizikálisan láthatóvá tenni.Egyelőre!! Hogy is van ez? Van a test ,és van a lélek. Valahogy működik a dolog . Valahogy valamik,vagy épp csak konkrétan valami irányítja ezt a nem tudom. Ma még ismeretlen akármi lekapcsolja rólunk a lelkünket, és ez ekkor tovább áll ,így a test használhatatlanná válik. Mint ahogyan ,amikor kiveszed az elemet egy szerkezetből ,vagy lekapcsolod az áramról,máris nem működik. Én úgy képzelem hasonlóképpen van ez is Sőt. Az lesz a nagy nap ,amikor erre rájövünk,rájön egy valaki , vagy ráébreszt minket valami külső erő,vagy külső akármi,ami felsőbbrendűségéből kifolyólag ismeri ennek a mivoltát. Ugye sokat használom a hogyan, a valahogyan, dolog , valami, valamikor, akármi szavakat? Igen. Mivel gőzöm, gőzünk sincs róla mi miért van,ezért amit nem ismerünk azt vagy felruházzuk egy névvel, vagy egy kitalált személyre ráhúzzuk a tulajdonságokat,annak tulajdonítjuk a „csodát“ , ekkor sűrűn használunk ilyen szavakat. Így lehetett az Isten név és „személy“ megszületése is. A sors is ide tartozik. Amit istennek tulajdonítunk az a SORS. A sors a véletlen, az életünk valamilyen jó, vagy rossz irányú haladása. El kellett nevezni az ismeretlent ,azt ami irányítja ,mozgatja életünket. Még az is lehet ,hogy egyszer kézzelfoghatóan rájövünk az egész működésére. Mikor és kik fogják ezt megmondani ,megmutatni ki tudja,Ma még nem is sejtjük. Hová ,meddig megy el ez az ismeretlen világ. Mi a Föld? Mi az Ég ? Mi a végtelen és mi a véges? Egy dolog ,amit tudunk az élet az véges. Na de!! Ha a lelkünk tovább áll, hová megy? Valóban átkerül egy másik testbe? Vagy gyűjti valami a lelkeket, mint a számítógép az adatokat? Sok itt még a kérdés.Nincs vége, se széle , se hossza a sok „ mi van , ha“ kérdésnek. Találgathatunk naphosszat, éveket,egy egész életet. Sokra nem megyünk. Visszatérve az elhasznált testre. A lélek kiszáll belőlünk , erre a következtetésre már rájöttek igen régen. A test ezután hasznavehetetlen,de a szervek magukban / ha időben kiveszik/ ,mint a gépek bizonyos alkatrészei használhatóak.Mint pl. a szív, a vese, a máj, és a többi. Ahhoz, hogy egyben működjön a léleknek nevezett valami ,-ami van ,de láthatatlan- az hiányzik. Eltávozott, ahogyan szoktuk mondani. Amikor a test- mindegy hogyan- , de leamortizálódik,a lélek eltávozik, mert lakhatatlan az addigi helye. Amikor a lélek távozik el előbb,akkor a testre nincs szükség, mert az válik használhatatlanná. Megint itt a kérdés: mi volt előbb a tyúk , vagy a tojás?? Vagy csak akkor távozik a lélek, amikor a test már nem él? Na , hogy is van ez?


2014. március 22., szombat

Tavasz a határban



Nyüzsög a határ

Vannak hegyek, s vannak völgyek.
Zúgnak a folyók, súgnak a tölgyek.
Ha fújja a szél, hajlik a búza.
Görnyed a ló, ha  az ekét húzza.
Zörög a traktor, búgnak a gépek,
Túrják a földet a szegény legények.
Nyüzsög a határ ,kijött a vadász.
Solymát  röpteti immár a  solymász.
Vadnyulak szaladnak, a kutyák ugatnak.
Futtukban szegények horogra akadnak.

2014. március 21., péntek

Ne sírj anyám !



Ne sírj anyám !

Gyöngyvirágot szedtem
Anyámnak, mint rendesen,
S mikor átadtam , a szemében
Megláttam egy könnycseppet.
Ne sírj anyám! Örülj,
Búcsút inthetsz a magánynak.
Örülj, hogy vagyunk mi egymásnak,
Fityiszt mutatunk ezután a halálnak.

Éljünk, mint Marci Hevesen,
Ne legyünk a Földön kevesen.
Legyünk mi nagyon sokan,
S  fogadjuk el úgy, ahogy van.
Ne sírj anyám ! Örülj,
És legyünk nagyon boldogok.
Örülj nekünk  nagyon-nagyon,
Szeretlek és melletted maradok.