nyár

nyár

2013. január 30., szerda

WEÖRES SÁNDOR A medve töprengése


Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
-Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!
Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
fák közt szétfürkésszek-e?
lesz-e málna, odu-méz?
ez a kérdés de nehéz!


február 02.

2013. január 28., hétfő

Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó

Betemetett a nagy hó
erdőt, mezőt, rétet,
minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.
Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.



2013. január 26., szombat



Nők gyönyöre

Férfi ember
Jól megtermett
Légy az enyém
Erre kérlek
Szeress engem                                      
Mert én szeretlek
Soha el nem feledlek
Férfi ember karolj át
Derekamat szorítsd
Ölelj hát ,csókolj,
De nagyon ám
Csókoddal elbódíts
Erős karod ne engedjen
Férfi ember
Szíved megremegjen
Légy az enyém így örökre
Férfi ember
Nők gyönyöre

2013. január 25., péntek

A magyar himnusz Írta : KÖLCSEI FERENC

Kölcsey Ferenc:
Himnusz
Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!


Cseke, 1823. január 22.

2013. január 21., hétfő

SZERETLEK ÁGNES

Sárdy János régi felvétele


Minden Ágnesnek a mai névnapon!

2013. január 20., vasárnap

Minden ÁGNES nevű olvasómnak BOLDOG NÉVNAPOT kívánok.

Írta: Starlit

Köszöntő...

Hófehérbe öltözik a táj,
hogy szép legyen a neved napján!
Ruhácskáját igazgatja,
s az eget is biztatgatja.

Pihécskéid szórjad, szórjad a Földre!
Fehér lepel boruljon a közterekre!
Örüljenek gyerekek és felnőttek,
hogy önfeledten kiálthassák a neved!

Én is a legszebb ruhám felveszem,
szemed csakis rajtam legelhessen.
Szeretetem így tudom kimutatni.
Csókos számat a szádon pihentetni.

Nyitott szívvel állok most eléd.
Igaz szavam sóhajtozik feléd.
Minden belső hangom azt súgja felém:
- Mondd, mondd neki, s ne legyél szerény!

- Mondd el neki, mennyire szereted!
Ébrenlétben, álmaidban őt keresed.
Nélküle az életed mit sem ér,
olyan, mint a létfontosságú kenyér.

Ha nem vagy, teljesen elvesztem,
bánatomat szívembe rekesztem.
Nem árulom el azt senkinek,
titkom mélyen magamba süllyesztem.
2013. január 6.

2013. január 17., csütörtök

Fekete István TÉLI BEREK részlet


"A fán lakó négylábúaknak már sokkal elviselhetőbb a tél. A mókus ilyenkor összegömbölyödik fészkében vagy odvában, és – alszik. A fészek párnás, az odú ki van bélelve, s a szél megőrülhet, ha akar, a hó eshetik, ahogy tud, ez a mókust nem érdekli. Ha azután egy kis szélcsend van, felkeresi valamelyik kamráját, ahová mogyorót vagy makkot rejtett el a bőséges napokban, táplálkozik, és visszamegy tovább aludni. Persze az ilyen kijárással vigyázni kell, mert az erdő lakóinak minden perce életveszélyes, s éppen ezért nem is tudják, mi az életveszély. Maga az élet veszélyes, és ehhez alkalmazkodnak.


A mókus vigyáz magára, amennyire tud. Kibújván a külső világba, alaposan körülnéz. Nem történik semmi! Minden a helyén, dermedt az erdő, egyetlen mozdulat sincs. Az éléskamra vonzóereje nőttön-nő. A mókus átugrik a másik fára, de ebben a pillanatban egy szürke ágcsonk kibontja szárnyait… és a bozontos farkú ugróművész “repül” hazafelé. A héja azonban jobban repül. Most azután azon fordul meg minden, hogy a héjának helyes volt-e távolságbecslése és időbeosztása. Ha kivárta, amíg a mókus elég messze ment a biztonságos odútól ahhoz, hogy elérje, a mókus megszűnik mókusnak lenni, és csak az “élelem” meghatározásra tarthat igényt; ha azonban a héja korán löki el magát az ágról, akkor a mókus eléri a héjabiztos szállást, és a gyilkos karmú szárnyas legfeljebb egy elvillanó farokvégben gyönyörködhetik. Az persze előfordulhat, hogy az erőszakos és nagyon éhes madár nem hagyja annyiban a dolgot, hanem belenyúl a fészekbe vagy odúba, és sikerül előkotornia barátunkat, ez azonban ritkaság. Legtöbbször leskelődik még egy darabig az odú környékén, amíg gyomra nem figyelmezteti, hogy ebből nem lehet megélni."


2013. január 16., szerda

Babits Mihály

Egy rövid vers

melyben a költő saját lelkét szólítja meg
és nagyon kegyetlen dolgokat mond neki.
Ó lélek, lélek, mivé kelle válnod!
Idétlen fényre szülted ezer álmod.
Utolsót holtan hordozod magaddal,
mint holt gyermek lelkét viszi az angyal.
De néha éjjel, éjes éjszakákon
mikor magad vagy az egész világon
s az egész világ egymagadba mélyed
minthogyha megmozdulna néma méhed.
Mert ami meghalt, nincsen eltemetve,
mit megtagadtál, nincsen elfeledve
s a megölt gyermek, mint fájdalmas árnyék
kísértetes méhedbe visszajár még.

2013. január 13., vasárnap

Ha szereted Illyés műveit ,és ha szereted a falusi témát ,akkor ajánlom olvasd el ezt a könyvet,ha ugyan még nem olvastad !

Illyés Gyula - Puszták népe

Műfaja irodalmi szociográfia, mely átmenet a tudományos szociológia és a szépirodalom között. Olyan társadalomrajz, mely a tudományos leírás és a művészi megjelenítés elemeit egyaránt magában foglalja.
A Puszták népe szabatos társadalomrajz, ugyanakkor emlékezéssel átszőtt önéletrajz is. Beleszövődnek saját emlékei is az írónak, bár mint a 3. fejezetben mondja, nem önmagáról akar írni, hanem egy „népréteg lelkületét szeretném ábrázolni”.
Az író a nyitófejezetben közli: „… a pusztai lakosságnak se fogvacogása, se gyomorkorgása nem hallható, se közvetve, se közvetlenül: képviselőjük, pártjuk, lapjuk, még ismerősük sincsen, aki nevükben szót emelhetne, holott nyilvánvaló, hogy az ország sorsa az ő vállukon nyugszik, akik a földet tartják tízezerholdas darabokban.”
A kiszolgáltatottságot, a cselédsorsot is bemutatja a mű.
A műnek nincs regényszerű cselekménye. Tárgyilagos leírást ad a pusztai cselédek életének általános, mindenkire és mindenhol jellemző vonásairól, a hazai nagybirtokrendszer sajátosságairól, melyet saját emlékeivel tesz érzékletessé. A műben a változatlanság uralkodik, egy változás azonban mégis megjelenik, a család kiemelkedhet osztályából.
Időben három korszakot, három nemzedék sorsát mutatja be az író. A nagyszülőké a kiegyezés kora, a szülőké a századelő, ez a kor adja az író gyermekkorának emlékeit is, végül a harmincas évek, a megírás és szembesítés ideje.
A nagyszülők korára, a kiegyezés korára nosztalgikusan tekint vissza. A kapitalizáció során szigorúbb gazdálkodási rend lépett érvénybe, a feudalizmus korának szabadabb élelemszerzési lehetőségeit felszámolták, a cselédek sorsa, fizetése viszont továbbra is a régi.
A harmincas évekre a pusztai sors még tovább romlott. Amit a gyermek-író hajdan szépnek látott, mára szörnyűségnek tűnik.
A pusztai életforma nyomán megváltozik az ember személyisége. A szociális és fizikai nyomorúság tudati nyomorúsággal társul. Ez a világ azonban nem mentes az értékektől, csupán szegény bennük. A gyermekkor, az esküvő, a közös vasárnap délutánok megmaradtak értéknek.
Az önállóság vágya a cselédek között a népművészeten keresztül teljesedik ki.
Az írónak sikerült kiválnia a pusztai léttel, ám azokkal szemben, akik eztán elfelejtik múltjukat, ő visszatér, fontos számára a hűség. Készült az irodalom tankönyv alapján

2013. január 12., szombat

Glatz Oszkár (Budapest, 1872. október 13. – Budapest, 1958. február 23.) magyar naturalista festő nagybányai posztimpresszionista stílusban. Erőssége az alakábrázolás, a mozgás ábrázolása, a plein air festés, a táj és az ember bensőséges egységének ábrázolása, a népviseletek megörökítése.





Glatz Oszkár Ő maga.Csodálatos képeiből csak egy kis ízelítő.Aki szereti a festészetet , ezt a stílust, keresse képeit és nézegesse. Öröme telik benne egészen biztos. Nekem nagyon tetszik , és szeretem az egyszerű , vidéki emberek életét bemutató festményeket , írásokat.

2013. január 10., csütörtök

Csukás István meséje


Este a temetőn Tóth Árpád verse

Vén, halottas, esti kert...
Itt-ott, ferdén, egyedűl
Egy-egy tél-túl földbevert
Furcsa fejfa hegye dűl:
Megpihenne, ósdi rom,
Elzuhanna békiben
Lent a fűves, ó siron
Hol gazdája rég pihen...
Most a tiszta esti ég
Gyengezöld és tág mező,
Nyúgodalmas, rest vidék,
Egy-egy halkan érkező
Csillag csillog: angyal ott,
Őrző angyal, azt hiszem,
Földre ballag most gyalog
S kézi kis lámpást viszen...
Béke, béke... lomb megett
Vén feszűlet feketűl,
Karja most, az átszegelt,
Kétfelé lágyan vetűl:
Elgyötörte estelig
Véres és szöges tusa,
Ölelő most és szelid
Ívű fáradt gesztusa...
Béke, béke... élni ma
Nem fáj úgy, nem tépdesem
Lelkem váddal, vén ima
Zsongat búsan, édesen:
Útbafáradt vén legény
Estimája... dédapám
Énekelte még, szegény,
Vándorútján hajdanán:
"Útvigyázó szent kereszt!
Vándor míves esdekel,
Új bolygásra úgy ereszd:
Féluton ne esne el;
Légy kegyelmes tútora,
Vén csontot, hadd várja már
Meleg cipó, csutora,
Édes asszony, víg halál..."
Régi emlék, furcsa dal...
Ó mikor még, kis legyén,
Próbálgattam fiatal
Félénk hangocskámmal én,
Kandallós, vén, vig tanyán,
S megrettenve hagytam el,
Látva: szép, szelíd anyám
Mily busan s némán figyel...
Béke, béke... vár reám,
Egyre vár az ócska ház,
Ablakában űl anyám
És az estbe kivigyáz...
Jaj, de lelkem-testemen
Lomha, bús egykedvűség
S eltünődöm: istenem!
Messze kell-é menni még?...

Talpad alatt


Talpad alatt nyikorog a hó.
Látod , ahogy szalad a vaddisznó.
Járod az utad, teszed a dolgod.
Az sem érdekel ,mi van a Marson.
Járod az utad, nyikorog a hó.
Tiéd a csend, ha süt a Hold.
Tiéd az első hóvirág,
S tiéd a legszebb ibolya.
Bújik a gyöngyvirág,
Tiéd az illata.



Erdei útonkép:Balatonfüredi Természetbarát Egyesület 

2013. január 6., vasárnap

Január 6.

  • Vízkereszt napja. A karácsonytól vízkereszt napjáig tartó 12 szent nap - illetve az ezoterikus kereszténységben a december 24-étől tartó 13 szent éjszaka - zárónapja, a farsang kezdete. A nyugati kereszténységben ekkor ünneplik a napkeleti bölcsek („háromkirályok”) látogatását a kis Jézusnál. Az emberek régen felírták a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét a házuk ajtajára. Egyes országokban ma is élő szokás, hogy megajándékozzák a gyerekeket az éjjel az ajtó elé vagy ablakba tett csizmájukba rejtett édességekkel, amit a „háromkirályok” hoz nekik. A keleti keresztény egyházakban a vízkereszt Jézus megkeresztelésének, Krisztussá válásának ünnepe.
    • A magyarság körében régen általános szokás volt, hogy a papok a házakat meghintették szenteltvízzel (házszentelés). Ezenkívül elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek. Ez egyes magyarlakta vidékeken még a mai napig is létező szokás.
    • Német nyelvterületen az ünnep neve Dreikönigstag („a háromkirályok napja”).
    • A vízkereszt ünnepének neve Olaszországban Epifania. A Befana (öreg jó boszorkány) ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz.[]
    • Forrás  Wikipédia

Pöttyös labda

Pöttyös labda

Pattog, pattog a labda,
Pöttyeit hátrahagyva.
Pattog a lépcsőn, a járdán,
Majd megáll egy fánál.
Nincsenek pöttyei -
Újakat kell festeni.
Pirosat, sárgát, s a
Újra pattog a járdán.
Pöttyös a járda:
Piros meg sárga.
Pattog a lépcsőn -
Megfogni késő.
Pattog a fűben,
Gurul a réten,
Majd felszáll az égbe.

Petőfi Sándor A puszta télen 1848.január

A PUSZTA, TÉLEN

Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!
Mert az az ősz olyan gondatlan rósz gazda;
Amit a kikelet
És a nyár gyűjtöget,
Ez nagy könnyelműen mind elfecséreli,
A sok kincsnek a tél csak hűlt helyét leli.

Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával,
Sem a pásztorlegény kesergő sípjával,
S a dalos madarak
Mind elnémultnak,
Nem szól a harsogó haris a fű közül,
Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedül.

Mint befagyott tenger, olyan a sík határ,
Alant röpül a nap, mint a fáradt madár,
Vagy hogy rövidlátó
Már öregkorától,
S le kell hajolnia, hogy valamit lásson...
Igy sem igen sokat lát a pusztaságon.

Üres most a halászkunyhó és a csőszház;
Csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz;
Mikor vályú elé
Hajtják estefelé,
Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül,
Jobb szeretne inni kinn a tó vizéből.

Leveles dohányát a béres leveszi
A gerendáról, és a küszöbre teszi,
Megvágja nagyjából;
S a csizmaszárából
Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol,
S oda-odanéz: nem üres-e a jászol?

De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak,
Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak,
Mert a pince kulcsát
Akár elhajítsák,
Senki sem fordítja feléjük a rudat,
Hóval söpörték be a szelek az utat.

Most uralkodnak a szelek, a viharok,
Egyik fönn a légben magasan kavarog,
Másik alant nyargal
Szikrázó haraggal,
Szikrázik alatta a hó, mint a tűzkő,
A harmadik velők birkózni szemközt jő.

Alkonyat felé ha fáradtan elülnek,
A rónára halvány ködök települnek,
S csak félig mutatják
A betyár alakját,
Kit éji szállásra prüsszögve visz a ló...
Háta mögött farkas, feje fölött holló.

Mint kiűzött király országa széléről,
Visszapillant a nap a föld pereméről,
Visszanéz még egyszer
Mérges tekintettel,
S mire elér a szeme a túlsó határra,
Leesik fejéről véres koronája.

Azt ígérted...




Azt ígérted velem leszel,
S társak leszünk végre,
Nem hagysz el mert szeretsz,
Szeretni fogsz örökre.
Nem jöttél mégsem,
Utad máshová fordult,
Azt hittem még féltesz.
Szememből a könny kicsordult.
Lement a Nap, sötétedik,
Emlékem egyszer elfeledik.
Feledve leszek és már vagyok,
Engem a remény teljesen elhagyott.
Mondok egy imát lelki üdvömért,
Mondok egy imát? De hát nincs miért.
Érted kellene mondanom ,
Mert bűnben élsz legott,
S mert a becsület elhagyott.

Tóparti kis ház



Egy tóparti, kedves kis ház,
Testemnek, lelkemnek megnyugvás.
Csend és végtelen  nyugalom
Uralkodik a nedves vízparton.

Virágillat, halk  zümmögés,
Ez az a hely, ahol jó a pihenés.
Csónak suhan a vízen, horgásznak,
Halvacsora biztosan lesz mára.

Csendes a tópart, csak a nád susog.
Nem csípnek itt a szúnyogok.
Vadkacsák  nesztelen úszkálnak,
Kiskacsák szaporán szaladnak.


Itt nagyon jó, csend és béke.
Megtaláltam ezt végre.
Egyszer talán életünknek
Remélem itt lesz majd vége.




2013. január 1., kedd

Lencsefőzelék

Hozzávalók:

  • 50 dkg lencse
  • 4 evőkanál étolaj
  • 4 babérlevél
  • 2 evőkanál finomliszt
  • 1 csapott evőkanál pirospaprika
  • 1 fej vöröshagyma
  • pici ecet
A lencsét a főzés előtti este áztasd vízbe, hogy hamar megfőjön. Másnap tedd egy lábosba, és öntsd fel annyi vízzel, ami éppen ellepi. Add hozzá a felaprított hagymát, illetve a babérlevelet. Sózd meg ízlésed szerint, majd fedő alatt párold puhára a lencsét.
Az olajat hevítsd fel, és szórd rá a lisztet. Készíts belőle közepesen sötét színű rántást, majd, mielőtt a főzelékhez kevernéd, add hozzá a pirospaprikát is. Rántsd be vele a főzeléket, és ízlésed szerint pici ecetet is adj hozzá, ettől kicsit pikánsabb íze lesz.
A lencsefőzeléket készítheted füstölt hússal is. Ebben ez esetben fél kiló húst főzz meg, majd kockázd fel. A főzővizében készítsd el a főzeléket, majd, mielőtt az ecettel ízesítenéd, keverd a húsdarabokat a lencséhez. Ebben az esetben csak csínján bánj a sóval, mert a füstölt hús önmagában is elég sós!

Mit kell tudni a lencséről ? Forrás: Wikipédia

Főzeléklencse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Főzeléklencse
ia
Háromfajta lencse
Háromfajta lencse
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Faboideae
Nemzetség-
csoport
:
Vicieae
Nemzetség: Lens
Faj: L. culinaris
Tudományos név
Lens culinaris
Medik.
Lencse (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 350 kcal   1480 kJ
Szénhidrátok     60 g
- Cukrok  2 g
- Rost  31 g  
Zsír 1 g
Fehérje 26 g
Tiamin (B1-vitamin)  0,87 mg   67%
Vas  7,5 mg 60%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis
A főzeléklencse (Lens culinaris) egyik legrégebbi kultúrnövényünk, Közép-Európában már a kőkorszak idején termesztették. Ázsia hegyvidékeiről terjedt el. A faj a lencse (Lens) növénynemzetségbe és a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik. Jelenleg Európa déli, délkeleti részein, főleg a Földközi-tenger mentén fekvő országokban termesztik. Hazánkban vetésterülete csekély.



Növénytani jellemzői [szerkesztés]

A lencse (Lens culinaris Medik.) morfológiailag nagyon hasonlít a bükkönyfélékhez, amelyekkel egyébként könnyen korcsosodik (Lencse-bükköny).
Egyéves, lágy szárú, önbeporzó. Gyökérzete 40-60 cm mélyre hatol a talajba. A nitrogéngyűjtő baktériumok gyökérgumói oldalgyökérzetén fejlődnek. Szárrendszere vékony, 35-50 cm magas, 2-3 élű. Levélzete párosan szárnyasan összetett, a felső levelek rendszerint kacsban végződnek. Az egész növény a hüvely kivételével pelyhesen szőrözött. Virágzata kevés virágú fürt. A párta színe lila vagy fehérlő (ez értékesebb). Május végétől július elejéig virágzik. Termése kopasz, majd megbarnuló trapéz alakú kis hüvely. Magva lapított, kerek, zöldessárga vagy barnás színű.

Élettényezők iránti igénye 

Kedveli a napsütést, hosszúnappalos növény, legjobban díszlik a mérsékelten meleg és nem szélsőségesen száraz vidékeken. A késői tavaszi fagyokkal szemben kevésbé érzékeny, ezért március első felében vethető. Kívánja ugyan a mérsékelt csapadékot, tartós esőzések után azonban érzékenyebb a betegségekre. A kis magvúak a száraz körülményeket jól bírják. A lazább szerkezetű jó táperejű talajokat kedveli, de sekély rétegű, termesztésre alkalmas talajon is jól díszlik, istállótrágyát nem igényel. A foszfor- és a kálium trágyázást jobban meghálálja, mint a többi hüvelyes.

Típusai 

A mag nagysága alapján három változata van: nagymagvú, közepes magvú és kis magvú lencse. A kismagvú lencsék ezermagtömege 25-30 g, a magvak átmérője 4-5 mm-nél kisebb. Színük szürkés-zöld, vagy zöldes-sárga. kiváló ízűek, könnyen fővők, vékony héjúak. Biztosan és bőven teremnek, korai érésükkel a zsizsikfertőzést megelőzik. A legtöbb tájfajtánk - 'Kalocsai', 'Nagylétai, 'Baranyai', 'Francia' - ide tartozik. Vízfelvevő képességük jó, ezért megfőzve csaknem olyan nagyok, mint a nagy magvúak. A közepes nagyságú lencsék ezermagtömege 30-35 g, magátmérője 4-6 mm. Színük többnyire sárgás-zöld. A nagymagvú lencsék ezermagtömege 50 g-nál több, a magvak átmérője 6 mm-nél nagyobb. Színük a fajtára jellemzően eltérő. Hazai fogyasztásra ezek a legkedveltebb lencsék.

Termesztése 

Főnövényként termesztik, mivel a területet március elejétől július közepéig veszi igénybe. Előnövénye valamennyi trágyázott kapásnövény, utónövényeként a legtöbb zöldségnövény szépen díszlik. Talaj-előkészítése az őszi ásás vagy szántás. Helyrevetését március legelején végezzük 3-6 cm mélyen. Tenyészterülete 24-30 cm (sotávolság) x 3-5 cm (tőtávolság).
Öntözést nem igényel. Júliusban történik a betakarítása, amikor az alsó hüvelyek sárgásbarna színűek és bennük a mag kemény. Teljes éréskor a mag könnyen pereg. Kora reggel, általában kézzel gyűjtik, csomókban szárítják, majd száraz helyen kiverik. Kedvezőtlen - csapadékos - időben egyenetlenül érik a lencse, ezért az érés elősegítése érdekében a lencsét deszikálni kell. A permetezés a deszikáló szertől függően a betakarítás előtt 5-14 nappal végezhető. Az elcsépelt magot még tisztítani és osztályozni kell, és csak azután tárolható. A lencseszalmát is be kell takarítani, ami a magtermés 1-1,5-szerese és kitűnő takarmány, ha nem tartalmaz növényvédőszer maradványt.

Kártevők, betegségek 

A lencse káros gyomnövényei a bükkönyfélék, az aprószulák és a mogyorós lednek. Termést csökkentő gyomok a libatopfélék és a porcsin, továbbá az egyszikű gyomok. A gyökérrothadás megelőzhető jó minőségű alapozó talaj-előkészítéssel és a talaj jó megválasztásával. A peronoszpóra ellen gombaölőszer használatán kívül 4 éves vetésváltással védekezhetünk. Károsíthatja a lisztharmat és a szürkepenész. Kártevői közül a gabonaszipolyok jó alapozó talaj-előkészítéssel, lencsebimbó-gubacsszúnyog vetésváltással, megjelenése esetén a következő évben a tábla helyétől távoli táblába való vetéssel védekezhetünk. Károsítják még a levéltetvek, a barkók és a lencse zsizsik.

Feldolgozása, hasznosítása 

Házi, haszon-, iskola-, bemutató, hobbikiskertben ágyásnak, üde színfoltnak ültethető. Előtérnövénynek is alkalmas. Kötészetben is használható.

Étkezési jelentősége 

Étrendi hatása sokkal jobb a borsóénál és a babénál, 23% könnyen emészthető fehérjét, szabad aminosavakat, közte sok (1-2%) lizint tartalmaz. Keményítőértéke pedig 720 g/kg. Szénhidrát-, nyerszsír-, továbbá B1-, B2-vitamin, inozittartalma is jelentős. Polyvája, törekje jó takarmány. A lencse a pillangós vetésforgó fontos tagja is.
A főzeléklencsét vagy lencsét sok országban (például Anglia, India) megőrlik és lisztet készítenek belőle, ételek alkotórészeként is felhasználják. Lepényszerű, sült burgonya (crisp) állagú állapota is ismert, ami indiai éttermekben előétel, amelyből törve különböző édes mártásokból lehet mártogatni. Magyarországon levesként illetve főzelékként elkészítve fogyasztják.

Kultúra 

A Bibliában az Ószövetségben, Mózes első könyvében olvashatjuk, hogy Ézsau eladta elsőszülöttségi jogát Jákobnak egy tál lencséért (1Mózes 25:27-34).