Üveg sör a márványon

A minap, a temetőben járván,
Egy üveg sör állt a márványon árván.
Gondoltam: minek is került oda,
Mikor élt, ha akkor kaphatott volna !
Addig kedveskedj, amíg életben van.
Ha már nincs, hogy mit viszel úgysem tudja.
Bűntudat, vagy bűnbánás nálad,
Életében az üveg sört sajnáltad?

Talán rálel egy hajléktalan,
S egykettőre meg is issza.

versem

Katalinok

Katalinok névnapjára, sok minden jót kívánok,

Velem együtt öleljétek ezt az egész világot.

Legyen tiétek minden virág amit a rét szőnyege kínál,

Boldogságod  örömöd  ki soha ne merüljön,

Így köszöntelek jó napot, kívánunk boldog névnapot.

2010.

Télapónak dús szakálla

Télapónak dús szakálla ,
Fejünkre a havat rázza.
Rázza , rázza, sűrű hó lesz,

Gyerekeknek örömére.                                         
Siklik a szán , fújtat a ló,
Csillogva hull reánk a hó.
Havas a táj, télapó siet az úton,
Várják a gyerekek, tele a puttony.
Zsákja tele, krampuszok segítik,
A gyerekek csakis őt dicsérik.
Hogy mindig jók lesznek,
Ők ezt ajándékért  megígérik.

Jimi Hendrix 1942.november 27-én született.

Emlékezzünk rá! Ő egy zseniális zenész volt.

Törőcsik Mari , csak így egyszerűen. Hihetetlen életpálya. Mindenki imádja. Gratulálunk a születésnapjához. Jó egészséget kívánunk , és további sikereket. Vigyázzon magára.

LATABÁR KÁLMÁN 1902.november 24-én született. Híres színészdinasztia leszármazottja. Emlékezzünk rá!. Mindenki szereti még ma is..

Díjai 

• Kossuth-díj - 1950
• Érdemes művész - 1950
• Kiváló művész - 1953

versem

Jöhet minden    2010.

A rétes legyen akár tökös-mákos,

Csak mindig legyen tele a lábos.

A csirke úgy jó, ha paprikás,

Tejfellel a legjobb nem vitás.

A tésztára tegyél túrót, tepertőt,

Tejfelt ,  fehéren remegőt.

Hús levesbe kell a répa,

Utána jön a csípős torma.

A hús mellé egy  kis krumpli,

Utána jöhet a  mákos nudli.

DISZNÓTOR

                                                                Disznótor

                                      

                                                       Disznótoron segédkeztem,

Magamat degeszre ettem.

Volt ott minden, mint rendesen,

Hagymás máj és pecsenye.

Véres és májas a hurka,

Vigyázz , ne egyél sokat Gyurka.

Disznóbendőbe töltelék sokféle,

Ebből lesz a disznósajt egykettőre.

 Darálják a sok húst ,megy bele

Paprika ,fokhagyma .Bélbe töltik

Ebből lesz a kolbászka.

                                                         Zsírszalonna igen érett,

Mangalica hája,

Ebből lesz a tepertő,

No meg még a hájas.

Malac combja igen formás,

Úgy jó a főtt hús, hogyha tormás.

Sonkának valót bepácolják,

Állni hagyják, majd a

Füstölőbe fellógatják.

A legfinomabb formás sonka,

Húsvétra a kamrát nyomja.

Füstölt kolbász ,füstölt szalonna,

Mi ez, ha nem a világ

 Legfinomabb kajája.

Disznóölés , disznótor,

Nekem tetszett mikor volt.

Sok a munka az is igaz,

De szép a látvány, mikor

 A gazda a speizban

Mindenfélét szögre akaszt.

Disznótoros enni való,

Úgy hívnak minket ,

Hogy disznófaló.

Freddy Mercury Halálának évfordulója

Írásom

A plafont bámulom ..

Hanyatt fekve  a plafont bámulom, számolgatom a gerendákat, s közben arra gondolok :

Úristen! Mennyit dolgoztam, dolgoztunk  a  férjemmel  ezen a házon !

Nemcsak ezen, hanem az összes többin, és még másokén is, meg ezer más dolgon.

     Hihetetlen , hogy mennyi mindent  megtesz az ember, amit aztán  a sírba nem visz el,

sőt  akinek hátrahagyja az sem , és  akinek az hagyja az sem. Ez a végtelenségig így megy.

És ! az még csak hagyján , hogy senki sehová nem visz semmit, de jobb esetben megmarad

az örökkévalóságnak – de általában nem -, mert ez nem egy bazilika vagy egy piramis .

Igen ! Piramis . Az igen ! Több ezer évig eláll. Nem úgy , mint a mi házunk.

Csak hajtasz , dolgozol, mint az állat – szokás mondani -,szorgalmas vagy, mint egy hangya,

családszerető , mint a majom, és sorolhatnám az állati hasonlatokat .

     Gyerekkoromban azért  dolgoztam  sokat , mert az apám bármit csinált a házon , házkörül,

mindenben részt kellett venni .  Legyen az szőlő, disznóölés, csirke , nyúl, bármilyen háziállat. Az  egyiket etesd meg , a másiknak szedjél füvet, a kacsáknak  szedjél líciumot,

menj a szőlőbe a mamával.

Ez így ment. Adogasd a téglát, vidd a maltert, add fel a palát. Menj a boltba , menj le a másik mamához, mert az egyedül él. Aludj ott nála .Özvegy.

       Miközben  nézegetem a gerendás mennyezetet, számolgatom a csomókat  a fában ezek mind-mind eszembe jutnak, mert fáradt vagyok. Igen ! Fáradt. Ma is fáradt vagyok 58 évesen

dolgoztam a telken, mert addig hajtottunk egész életünkben , hogy egy közös telek másik felét mostanra sikerült megvenni. Ezt sem igazán saját erőből ! Á , nem .

Szülői segítséggel.Igen.58 évesen szülői segítség.

Én segítem a gyerekeimet, engem segítenek a szüleink, stb .Ez így megy  !

        Valamikor úgy képzeltük , hogy a gyerekeinket fogjuk segíteni, ha kell. És fogjuk tudni !

Nem pedig minket segít a nyolcvan valahány éves anyám. Abból az  úgynevezett kisnyugdíjból. Na mindegy nem is ez  a lényeg.

         Azon töprengek, minek dolgozunk állandóan . Valamit mindig kitalálunk. Most ezt építünk, most azt bontunk, most így fessük le , most úgy mázoljuk.

Miért ? Ahelyett , hogy utaztunk volna, vagy öltözködtünk volna, és volna és volna….

Érdekes ,igazán soha nem akartam úgy világot  látni, ahogy mások. Talán hiba volt ?

Repülőre nem ülök .Idegenben félek, még Pesten is egy frászban voltam, amikor  ott dolgoztam egy évig.

Bele is betegedtem. Vagy csak épp akkor lettem beteg  ? Ki tudja ? Azt mondják a stressz .

Mindenesetre kijutott. Végül azon is túljutottam.

Talán köszönhetem annak, hogy a legnagyobb baj közepette is csak tervezgettem.

          Ahogy most a plafont bámulva  - gondolom  - holnap akkor , hogy csináljam ?

Mi legyen , hogy legyen ?

Mikor az orvos közölte, hogy rosszindulatú daganat van a vastagbélben  - mondom  magamban - , nekem még sok dolgom van. A gyerekeket is ki kellene  nősíteni, a nyaralót befejezni, anyámat sem hagyhatom itt, a férjemről nem is beszélve.

Lehet, hogy ennek is köszönhetem , hogy még élek ?

          Számolom a gerendákat  -  mi van még hátra ?

Most fog megszületni a második unokám. Remélem lány lesz !  Jaj ! Még ültetni szeretnék

pár fát .Tujákat. Szebbé tenni a telket  . Hintát is kell a kicsiknek készíteni , az udvarban

egy jó helyet kijelölni.

Mindkét fiamnak van háza. Kertes.

Kicsik voltak, amikor ezt a falusi öreg házat megvettük , és azóta  is csak dolgozunk rajta.

A fiaim házán is csak dolgozunk , de már egyre kevesebbet , mert maguk szeretnék  csinálni.

Itt a telken a kicsikkel pihennek inkább. Igyekszem nem dolgoztatni őket , ezért magunk az apával  kettesben.

Mennyit dolgoztunk már ! Érdemes volt ? Ki tudja ?

Maradandót kell alkotni .De nem emleget senki , ha látják  a megmaradó munkádat.

Első dolguk lesz, hogy eladják ?

Lehet.

Ők is olyan szorgalmasak , mint mi . Mondtam is nekik, hogy vegyenek vissza , mert nekik is rámegy az egészségük, mint nekünk. Addig úgysem hiszik el, amíg meg nem tapasztalják.

          Ahány csomó van a fában , annyi évet dolgoztunk , mint az állat. Élvezhetnénk, élvezzük is a munkánk eredményét, de vajon meddig.

Másodszor is beteg lettem. Azt is végig csináltam .Többször voltam halálközelben.

De mindig csak tervezgettem. És ez előre vitt !

Tervek most is vannak , de már rég nem úgy megy , mint azelőtt. Csinálgatjuk öregesen, fájósan, de jó szívvel mert a gyerekeinknek csináljuk. Legalábbis mindig azt mondjuk. Ők

viszont nem érnek rá élvezni a szép telket, a szép környezetet, a jó levegőt, a szép lakást,

Amit huszonegynéhány  éve alakítgatunk.

              Csak nézem a gerendákat és arra gondolok mi lesz a sorsa , ha meghalok .

Láttam mostanában több esetben , hogy elhalt idős emberek holmijait  válogatás nélkül  lom-

talanításkor hogy dobálták az utcára , majd került a szemétbe.

-         Hát így végzik a mi dolgaink is ?

-         Igen.- hangzik a válasz.

Ezért érdemes ?

Mégis úgy érzem , hogy nem szabadna ezzel foglalkozni.

Szépen ügyesen kell az időnkkel és a munkánkkal, szórakozással sáfárkodni.

Kérdezem magamtól : ha még egy életem lenne , ezzel a tapasztalattal ugyanígy élnék, vagy másképp ?

Nem tudom.

Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem.

Elmélkedés ide, vagy oda , végiggondolhatod az életed, mit tettél jól, mit tennél másként.

Egy biztos , holnap reggel felkelek, kezdem elölről, vagy folytatom? Amíg az erőm és időm engedi.

A plafont is csak addig bámulom, amíg a szemem le nem hunyom.

  

  Írta: Waldinger Ágnes

2010.  

Waldinger Ágnes

Kaktuszom története így szól

Kuka mellé kidobva, száz sebből vérzett.

Felemeltem, hazavittem, sebei hegedni kezdtek.

Egyszer egy reggel megláttam a csodát,

Hálából kinyílt egy gyönyörű sárga virág.

A növények is éreznek , ezért mondtam, hogy véreznek.

Van lelkük, s tudják mi a hála.

Jutalomból kinyílt sok-sok csodaszép sárga virága…

2010.

Irka-firka

Rab madár

Rosszabb , mint a halál ,

Ha nem jár a szabadság.

Szabadnak lenni , mint mikor

Száll a madárka,

Nagy , széles szárnyait kitárja.

Ágról ágra , felhőről felhőre

S , ha már nincs erőd szél visz a semmibe.

Kiszolgáltatottnak lenni rabság,

Büntetés , megalázás ,börtönbe zárás.

Bűntelenül bűnhődni,

Soha ki nem szabadulni.

Rab madár , rab madár,

Szélnek szárnyán nem szállsz már.

Ha adnak iszol, s eszel,

Ha nem adnak éhes és szomjas leszel.

Rab madár, rab madár,

Messzire sosem szállsz.

Adni könnyű , kérni nehéz,

Beteg soha ne legyél!

Rab madár , rab madár,

Ketrecébe halál jár.

2011.május 27.

Waldinger Ágnes

                                         Ne  nézz vissza soha

Történelmünk során

Megviselte népem

A sok-sok bűn

Ami nem érdem.

Volt itt minden

Keserűség , bánat

Próbálj élni a mának.

Ne nézz vissza soha.

Nézz csak előre.

Ne gondolj a múlttal

 Tekints  a jövőbe !

Versem

Csupa kérdés

Apám, ki ott fenn vagy az Égben,

Figyelsz engem egyáltalán?

Látod gyermeked hogy él itt lent?

Szoktál sajnálni, ha látod magányomat, miben hagytál?

Magányos vagyok, pedig nem vagyok egyedül,

Nyomaszt és bánt , ha a magány a vállamon csücsül.

Mit gondolsz miért? Miért vagyok egyedül?

Annak, hogy én vagyok senki nem  örül?

Apám, látod lányod, mikor kicsit boldog,

S látod amikor könnye záporozva potyog?

Apám, ki ott fent vagy az Égben,

Nézz le  rám  kérlek szépen!

versem

Csend és sötétség

Milyen mélységes a csend, akár a koporsóban.

Ha  pihenni akarsz, gyere el kis falumba.

A szú sem perceg , nincs egy nesz, egy reccsenés.

Nem ugatnak a kutyák , nem mozdul az egér.

Csak a szívem dobbanását hallom,

És az agyamban  a  fogaskerék kattog.

Hallom , ahogyan folyik a vér az ereimben,

A motyorgást a tekergő  beleimben.

Ijesztő csend van és sötét ,

Még a csillag is lecsukta a szemét.

A Nap sem süt, mert éjjel van.

Utcalámpák ma miért alszanak?

Csend van és semmi nem rezzen.

Szinte  már kívánom , hogy egy kis  zaj legyen.

Apámnál a temetőben  amikor ráhajolok a szürke kőre

                                      Ő sem hallja, ahogy a Föld mélyén a víz csobog,

                                  De látja  fentről,  ahogy szemeimből a könny csorog.

Úgy érzed mindenki elment itt hagyva a Földet.

Egyedüli túlélő lettél , s még uralod a csöndet.

Tudom, hogyha a Nap újra felkel,

Tudom a kakas kukorékolva jelez reggel.

Tudom , ez a sötét és a csend,

Tudom ez a nap mint napos rend.

Megnyugvással apámra gondolva , végül elalszom.

A sötétségre és a csendre már rég nem haragszom.

2011.okt.8.

versem

                               

                                         Szeretnék egyszer fenyőfa lenni…

Szeretnék egyszer fenyőfa lenni ,

Fenyőerdő közepén szépen megvénülni.

Szeretném egyszer karácsony ünnepén

Fenyődíszek lennének a fejem tetején.

Ágaimon díszes mézeskalács lógna.

Legfelül egy csillogó csillag ragyogna

A jó meleg szobában kandalló tüzénél

A gyerekek ágaimra a díszeket felfűznék.

Amíg a nagymama kakaós kalácsát élveznék.

Közben fenyő önmagam friss illatát éreznék.

Én, immár búcsút intettem az erdőnek.

Odakinn a társaim a hóesésben vergődnek.

A meleg szobában teljesült kívánságom,

Attól félek , hogy egyszer csak megbánom.

                                           A karácsony ünnepe szépet ígért nekem,

És most törhetem rajta  a tüskés fejem.

Jóleső  ez a meleg, de nem ily sokáig,

Mert tüskéim hullanak, már elér bokáig.

Visszamennék közéjük , de már nem lehet.

                                       Így  tettemmel csak a szemétdombot növelem.

/ Vegyetek műfenyőt/

2011.szept.06.

ma lenne 100 éves BÁSTI Lajos 1911.november 16-án született Keszthelyen

Életpályája [szerkesztés]

Play Strindberg (Edgar)[1]  (1/14)▶

A Színművészeti Akadémia elvégzése után Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását, 1937-ben szerződött a Vígszínházba, ahol a zsidótörvények miatt 1939-40-ben már alig kapott szerepet. 1941-ben még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhetett színpadon. Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott. 1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze. Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében Ádám szerepét Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában. Szerepéről könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel (1962). 1968-1972 között a Vígszínház tagjaként Arthur Miller Alku című színművének főszereplőjeként aratott sikert. Visszatérve a Nemzetibe, egyik utolsó nagy alakítása a Lear király (Shakespeare) címszerepe volt. A különösen szép orgánumú Básti fiatalkorában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Később egyik legjelentékenyebb szerepe lett a My Fair Lady musicalben Higgins tanár. Számos filmszerepe közül emlékezetes a Föltámadott a tenger (1953) – Kossuth megformálásával; Merénylet (1959), Katonazene (1961); Nappali sötétség (1963), A kőszívű ember fiai (1964); Butaságom története (1965, Ruttkai Évával); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966) – valamint sok televíziós film. Kiváló versmondó volt, különösen Arany János balladáival aratott sikert, de a Nagyidai cigányok rádiós változatának narrátoraként is emlékezeteset alkotott. Több verslemeze jelent meg. 1952-1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt.

versem

Üveg sör a márványon

A minap a temetőben járván,

    Egy üveg sör állt a márványon árván,

 Gondoltam: minek is tették oda,

Mikor élt, ha akkor kaphatott volna!

Addig kedveskedj ,amíg életben van,

Ha már nincs , hogy mit viszel úgysem tudja.

Bűntudat, vagy bűnbánás nálad,

Életében az üveg sört sajnáltad?

Recept / Nagyon régi receptes füzetből , régies írás szerint/

Zsemlye gombóc

Két zsemlyét kis kockákra vágok, zsíron pirítom. Hat kanál lisztből, sózva, egy tojással és vízzel nokkerli szerű tésztát kikeverek és abba keverem a megpirított zsemlye kockákat. Vizes evőkanállal gombócokat formálok és vízben amint forrásba jutott megfőzöm, onnan kiszedve teszem át a tálaláshoz való levesbe, vagy körözetnek. /köretnek/

Versem

Elmúlik a nyár..

Elmúlik a nyár,

Ismét őszre vált.

Behúzódunk mi a házba,

Nem hoz minket semmi lázba.

Nincs már nyüzsgés,

A mi dolgunk már csak a fűtés.

Begyújtunk a kis kályhába,

Jó meleg lesz a szobában.

Olvasgatunk , verset írunk,

A múlton elmélázunk.

Tervezgetünk a jövőre,

A nyár már itt lesz egykettőre.

Csak győzzük kivárni,

Addig még sok fát kell vágni.

Itt lesz mindjárt a tél is,

Gondod lesz a jég is.

Utána már jön a tavasz,

Nem lehet már erre szavad.

A virágok mind kinyílnak,

Az emberek  kivirulnak,

Nyár lesz hidd el egykettőre,

Csak győzd kivárni jövőre.

Újbor és a liba Márton napi hiedelmek

György -napkor / ápr.24/  kihajtott állatokat, Márton napkor terelik be a téli szállásukra.

Mártonok a nevük napját a híres Márton-napi lúd megölésével s elfogyasztásával ünneplik meg. Ez régen nagy esemény volt, majdhogynem olyan, mint a disznóölés.

Csokonainak tulajdonítják a következő tréfás verset, a "nyársraítéltetett Márton-napi lúd" búcsúzó liba dalát:

"Már liba koromban hallottam e napnak
Hírét, hogy innepe van Mártony papnak.
Rég tudom, hogy ilyenkor a torkos babona
Eleitől fogva nyársra ludat vona,
Mert apám, anyám is mikor megölettek,
E nyalánk szokásnak áldozati lettek."

De hát hogyan kerül ide a lúd, a liba?

Az egyik változat szerint Márton, aki a kora középkor legnépszerűbb szentje volt, szerzetesként szeretett volna élni, viszont az emberek, látva jóságát (megosztotta köpenyét egy koldussal), szent életét, püspökké akarták választani. Márton a megtisztelő cím elől elbújt egy libaólba, nehogy megtalálják. A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, így mégiscsak püspökké választották.

A másik változat szerint ez a hagyomány a római időkre nyúlik vissza, s kezünkbe adja a Márton név eredetének kulcsát is.

November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja, amikor nagy eszem-iszomot rendeztek: asztalra tették az új bort, ettek-ittak, hiszen még volt az új termésből bőven, s ürítgették a poharakat, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol.

A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely meg a hadisten, Mars szent madara volt: - a harcias madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.

A lúd római "beceneve", az "avis Martis" - Mars isten madara, afféle régi szófejtéssel - Márton madara - lett a keresztény naptárban, s így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. De a reformációnak sem kellett felhagyni a Márton-napi lúdazás dicséretes hagyományával: a protestánsok meg Luther Márton neve napján ürítgeték a poharaikat ilyenkor.

Márton kultusza Pannónia földjén bizonyára már a honfoglalás előtt  is virágzott. Tiszteletét maga Szent István is felkarolta, mikor a zászlaira éppen a hadvezér Márton képét festette. Álmában, látván a besenyők támadását, így kiáltott föl: távozzatok, mert az Úr védelmemre adta Szent Mártont, aki nem engedi, hogy az igazság legelőjét pusztítsátok. Nem csoda, hogy Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett.

A magyar kereszténység bölcsője, a mai pannonhalmi néven emlegetett bencés apátság is Szent Márton tiszteletére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont kétségkívül tisztázták, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.

Márton ünnepe már a téli évnegyed kezdőnapjának számít, de a paraszti hagyományban még az ősz ünnepei közé tartozott. Régen Márton a gazdasági év őszi zárónapja volt. Baranyában pl. akkor hajtották be a gulyát telelőre.

Mit nevezünk Szent Márton vesszejének?

A pásztorok ezen  napon egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje.

Nagymagyaron a Márton-köszöntőt versbe mondták el. A pásztorokra, gazdára, az egész háznépre s a háziállatokra is Isten áldását kérték. E köszöntő jutalmaképpen a gazda megfizette a "bélesadót", vagy másképpen nevezve a "rétespénzt". Ilyenkor minden gazdánál nagy lakomát csaptak, vendégséget rendeztek az ünnep tiszteletére.

A Répcevidéken a pásztorok Márton estéjén végigjárták a falut, és a házakhoz így köszöntöttek be:

"Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét.
A szokást nem mi kezdtük, és nem mi végezzük.
Állataiknak annyi szaporulata legyen,
Ahány ága-boga van a vesszőnek."

Márton vesszeje rendszerint többágú volt. Bacsfán a  a gazda ezzel veregette meg a disznókat, hogy egészségesek, edzettek, jó ízűek legyenek. A hit szerint, ahány ága volt a vesszőnek, annyit malacozott a kocadisznó.

A bősi gazdák Márton vesszejét a disznóól tetejére szúrták, mert ez megvédte az állatokat a dögvésztől. Tavasszal pedig ezzel a vesszővel hajtották ki a barmokat a legelőre, így ezeket nem érhette veszedelem, nem hullottak el.

Sepsén megverik egy hosszú póznával a diófa ágait, hogy jövőre többet teremjen.

Márton napja, mint időjóslás napja:

A tapasztalat szerint Szent Márton napja körül legtöbbször elromlott az idő és leesett az első hó. Ha hó esett, akkor azt mondták, hogy Szent Márton püspök fehér lovon jött.

Ha Márton napja fehér lovon köszöntött be, hosszú telet jósoltak, ha barna lovon jött, vagyis nem esett a hó, úgy tartották, karácsonyig nem is lesz. Ha kevés hó esett: Márton csak megrázta a szakállát.

"Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton,  borongós tél" - mondja a rigmus.
Úgy tartották, hogy a Márton napra levágott lúd mellcsontja megmutatja, hogy milyen idő várható; ha barna volt: esős, ha fehér: havas telet vártak.
A galgamácsaiak szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent.

Göcseji hagyomány, hogy Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz.

A népi megfigyelések szerint "ha Márton napján lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál".

A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.

 Márton-napi lakomák:

A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik.

Márton napjára általában megforr az új bor. A bornak Szent Márton a bírája - szól Dugonics jeles mondása. A régi céhvilágban a jól dolgozó egri mesterlegényekre mondták: megérdemlik a Márton poharát.

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész évben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek.

A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken nagyon gyakori a Márton név, ezért, mint névnapot, ma is ünneplik névnapköszöntőkkel.

"Tündököljön élted ragyogó sugára,
Neve napja légyen szívünk vígsága.
Igyál egyet Márton, hogy jobb kedved légyen,
Hogy ne érjen téged semmiféle szégyen.
Márton poharából mindenki részt végyen!"

Felbáron Márton napján tartották a bojtárfogadó vásárt, s maguk a pásztorok is ezen a napon újították meg szerződésüket, vagy szegődtek új gazdához.

Márton napja a juhok számbaadásának, széthányásának napja. Legjobban a pásztorok várták, akik egész évben a falvaktól távol éltek, és évente csak egyszer-kétszer, a vásárok alkalmával mulathatták ki magukat. Ezért énekelték ősszel a pálpusztai pásztorok:

"Hozd el isten Szent Márton vasárinapját,
Hogy a pásztor mulathassa ki magát."
A mulatság után a pásztorok végigjárták a gazdákat és megkapták a bérüket.

Márton-napi közmondás:

Kövér, mint Márton lúdja.

ENNIO MORRUCONE 1928. november 10-én Rómában született. Isten éltesse. Köszönjük a sok szép zenét, amit alkotott.

versem

Egy szomorú falusi történet

Lapos a táj, csak egy púp van rajta,

A falunak minden halottja ide van rakva.

Rakják őket sorba , szépen rendesen.

Szent Mihály lován idáig  kísérve.

Vonul a gyásznép, virágok tengere,

Megyen az úton igen csak felfele.

Ciprusok kísérik sorát a sok népnek,

Sirató asszonyok  feketében lépnek.

Kísérik jajgatva , énekeket kántálva,

A pap  a füstölőjét szorgosan lóbálja.

Mennek, és mennek fel a domb tetejére,

Kerüljön oda a halott a helyére.

Ott van a sírgödör rendesen megásva ,

Mert meghalt a falu legszebb leánya.

Szekéren fekszik ,ruhája csipkés , hófehér,

Esküvőjére készült ő még tegnap a szegény.

Helyette  váratlan  temetés lett  a vége,

Magas volt a létra, a padlást ő el nem érte.

Érte őt a baleset , segítség már nem volt,

Ezért szegény leány a fal tövében meghót.

Mostan van temetése , a sok legény kíséri.

Siratják .Szerelmét már senkinek nem ígéri.

 Szomorú  a falu , bánatos a vőlegény ,

Föld mélyébe egykettőre a sírásó letevé.

Betakarják. Igazgatják sírján a virágot,

Szegény pára, nem lát már ilyen szép világot.

Ott hagyják magára , megfordul a népség,

Átmennek a templomba , hol tartják a misét.

 Most e lányért szól itt a harang, csendítenek,

Az esküvő elmaradt, így ők most haza mennek.

Házukban immár búnak adják fejüket,

Előveszik bánatukban a boros üveget.

1944.november 9-én halt meg RADNÓTI MIKLÓS költő Emlékezzünk rá !

Radnóti Miklós

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. október 26.

Pontosság

ellenőrzött

[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Radnóti Miklós
Született	Budapest 1909. május 5.
Meghalt	Abda 1944. november 9. (35 évesen)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	költő

Radnóti Miklós (Eredeti neve: Glatter Miklós, névváltozatai: Radnói, Radnóczi, Radnóti)^[1] (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros], 1909. május 5.^[2] – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, okleveles középiskolai tanár, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.^{[m 1]}

Tartalomjegyzék  [elrejtés]  1 Nevéről bővebben 2 Élete 2.1 Gyermekkora, családja 2.2 Tanulóévei 2.3 Az egyetemi évek 2.4 1936-tól 1944-ig 2.5 1944 2.6 Halála 2.7 Végtisztesség 3 Művei 3.1 Életében megjelent kötetei 3.2 Tanulmánya 3.3 Posztumusz kötete 3.4 Műfordítások 4 Díjak 5 Emléke 6 Származása 7 Megjegyzések 8 Lásd még 9 Források 10 Kiegészítő irodalom 11 Külső hivatkozások

Nevéről bővebben [szerkesztés]

Az 1930-as években a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton - Felvidéken, Gömör vármegyében - született a nagyapja. A falu neve ma, Nemesradnót. Később Radnóczira változtatta. 1945 februárjában Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós múzsája és felesége felhívta az akkori belügyminisztert, Erdei Ferencet, hogy közbenjárjon a névváltoztatás ügyében, hogy mire hazaér Radnóti, már az új nevét tudja használni. De nem ért haza, 1944. november elején elhunyt.^[3]

Élete [szerkesztés]

Gyermekkora, családja [szerkesztés]

Radnóti Miklós emléktáblája a szülőházban, a Kádár utca 8. szám alatt

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, az újlipótvárosi Kádár utca 8-ban, asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881–1909) és utónevet nem kapott fiú ikertestvére életébe került. Édesanyja családjáról az első fellelhető adat az 1790 körül Domonyban született Weisz Márton, akinek a fia Weisz Jákob. Ő is Domonyban született 1824-ben és Pesten halt meg 1869-ben. Felesége Reif Cecília (1831–1873) volt. Hat gyerekükről tudunk, akik közül a legidősebbnek tudott Weisz Matild (sz: 1853), ment feleségül Grosz Mórichoz, akiknek a lányuk volt Grosz Ilona. Radnóti édesapja, Glatter Jakab (1874–1921) kereskedő (a kornak megfelelő szóhasználattal: kereskedelmi utazó) volt. Egy nővére volt, Klára.
Édesapja, Glatter Jakab, családtagjai tanácsát követve 1911-ben újból megnősült, felesége az erdélyi származású Molnár Ilona (1885–1944) lett, aki Radnótit úgy szerette mint saját gyermekét, megteremtette számára a kellemes családi légkört. A költő a nála öt évvel fiatalabb féltestvéréhez, Ágihoz is rendkívül ragaszkodott, aki később Erdélyi Ágnes (1914–1944) néven lett ismert újságíróként és szépíróként. Radnóti többször megjeleníti alakját műveiben. (Molnár Ilona és Erdélyi Ágnes mindketten Auschwitzban haltak meg, 1944-ben.)

Tanulóévei [szerkesztés]

Iskolai tanulmányait 1915-től 1919-ig Budapesten, a Szemere utcai elemi iskolában végezte, mely a Falk Miksa út 7. szám alatt lakásukhoz közel volt. 1919-től 1923-ig a budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Bolyai Reáliskolában folytatott középfokú tanulmányokat, majd 1923-tól 1927-ig a VI. kerületi (ma VII. kerület) Izabella utcai Székesfővárosi Községi Négyévfolyamú (1927-től br. Wesselényi Miklós) Fiú Felső Kereskedelmi Iskola tanulója volt. Gyámja, Grosz Dezső ekkor még úgy gondolta, hogy a cégét unokaöccse fogja továbbvinni, ezért a kereskedelmi iskolába irányította Radnótit, aki 1927. június 11-én kereskedelmi érettségit tett. Diákkorában kiváló atléta volt, több versenyen is nyert érmeket, s a labdarúgásban is jeleskedett.
1921. július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja. Radnóti csak ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja, és Ágika, akit testvérének hitt, csak féltestvére. Nagynénje nem akarta felnevelni, anyai nagybátyjához, Grosz Dezső vagyonos textilkereskedőhöz került, akit a Budapest Főváros Árvaszék 1921. október 20-án nevezte ki gyámjának.
Újabb három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Radnóti azt is megtudja, hogy születésekor nem csupán édesanyja, hanem utónevet nem kapott ikertestvére, öccse is elhunyt. Ezt a traumát a költő élete végéig magában hordozta, több versében is megemlítette, egyúttal az Ikrek hava című prózai munkájában írt róla. A téma 1940-es önéletrajzi vázlatában is felmerült: „Iker gyerek vagyok, öcsém és édesanyám meghaltak születésemkor. Anyámat az ikerszülés ölte meg, nem bírta a szíve, öcsém gyönge volt, elszívtam tán tőle az életerőt. Tizenkét éves voltam, meghalt apám is. Az anyámat nem ismertem, az apámra valójában alig emlékszem, néhány éles, de összefüggéstelen képet, emléket becézek róla magamban…”
1923-ban került Ilka és Ernesztin nénihez, anyai dédnagynénjeihez, a budapesti V. kerületi Lipót körút 5. szám alatti lakásba (ma Szent István körút). Egészen 1935-ig, házasságkötéséig lakott itt.
Első publikációját, egy prózai írást 1925. szeptember 15-én közölte az Új Századok című diáklap, címe Mi szeretnék lenni? volt. Ekkortájt már az irodalom iránt érdeklődött, költeményei különféle diákfolyóiratokban jelentek meg. Miután az Új Századok megszűnt, főként a Haladás című diáklapban publikálta munkáit. Tanárai azonban irodalmi érzékére nem figyeltek fel.
A természettudományi tárgyak iránt kevésbé érdeklődött, matematikából korrepetálásra szorult, magántanára Hilbert (Komlósi) Károly lett, akinek személyében Radnóti nemcsak kiváló matematika tanárt tisztelhetett, hanem egyúttal atyai jó barátja is lett, vele tudott beszélgetni irodalomról, költészetről, verseit is megmutatta neki. Élete végéig tartotta a kapcsolatot Hilbert Károllyal, második munkaszolgálata után, 1943-ban levélben számolt be neki életéről.
1926 őszén Hilbert Károly lakásában ismerkedett meg leendő feleségével, Gyarmati Fannival (sz.: Budapest, 1912. szeptember 8.) aki Hilbert feleségéhez járt különórákra matematikából. Közösen csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz.
1927-28-ban elvégzett egy tanévet a csehországi Liberec (Reichenberg) textilipari főiskoláján. Akarata ellenére, gyámja kívánságára ment ide tanulni: „Az iskola egy marhaság. Egy szót sem értek az előadásokból, németül folyik. Egyrészt ezért, másrészt pedig nagyon nehéz szakdolgokat tanítanak. Hiányzik a reál VIII. osztálya. […] Egész vicces, mikor kék munkásruhában ott állok egy bömbölő gép előtt, olajtól és verejtéktől csurogva rángatom a fogantyúkat. Mivel nincs gyakorlatom, következetesen elrontok mindent…” Azonban a mintatervezésben sikereket könyvelhetett el: „De van egy szép tárgy is, Musterzeichen. Mintatervezés. Ezeken az órákon nekiengedem a fantáziámat, és olyan szövetterveket produkálok, hogy a proff. sír a gyönyörűségtől. (Ilyen növendékem még nem volt! – mondja.)” Fennmaradt rajzain kitűnik fejlett rajzkészsége. Tanulmányai helyett inkább rajzolt és verseket írt.
Mialatt Reichenbergben tanult, levelezésben állt Gyarmati Fannival, azonban szerelmes lett egy német lányba, Klementine Tschiedelbe, akit költeményeiben Tininek nevezett. A lány sokáig emlékezett magyarországi udvarlójára, 1937 októberében Budapestre jött és találkozott az ekkor már nős költővel. Ezen látogatást követően írta meg Radnóti Emlék című költeményét.
1928 júniusában hazatért Liberecből, majd nagybátyja nagykereskedésében, a Brück és Grosznál helyezkedett el, ahol könyvelői és kereskedelmi levelezői munkával volt megbízva. Nagybátyja ellenzése ellenére bölcsészkarra készült.
1928 októberében barátaival 1928 címmel irodalmi folyóiratot indítottak. A lapnak két száma jelent meg, s Radnótitól két verset (Sirálysikoly, Szegénység és gyűlölet verse) közölt. 1929-ben a fiatal csoportosulás Jóság címmel önálló antológiát jelentetett meg, amelyben Radnóti már tizenkét verssel szerepelt.
Az Új Századok 1927. február 1-jei száma közölt tőle négy verset, melyben először használta a Radnóti nevet, egészen pontosan Radnóti-Glatter Miklós formában. Glatter nélkül először 1929 decemberében használta a Radnóti Miklós nevet, Berda József: Öröm című verseskötetéről írt bírálatot, mely a Kortársban jelent meg ezen név alatt.
Versei először 1929 júniusában jelentek meg kötetben, a Jóság című antológiában, Radnóti Glatter Miklós név alatt.
A nyári szünidőt a rokonoknál, Trencsénben töltötte. 1929. december 13-án a budai I. kerületi Verbőczy István (ma Petőfi Sándor) Reálgimnáziumban tett gimnáziumi különbözeti érettségi vizsgát annak érdekében, hogy felsőoktatási tanulmányokat folytathasson. Az érettségi elnöke Pintér Jenő volt, akiben a korszak nagy hatású, konzervatív felfogású irodalomtörténészét tisztelték.
1930 márciusának elején, jelent meg Pogány köszöntő c. első verseskötete a Kortárs kiadónál.
1929–30-ban részt vett a Kortárs című, avantgárd szellemiségű folyóirat megalapításában és szerkesztői munkájában.
1930 júliusának végén Grosz Dezső feleségének rokonainál nyaralt a csehszlovákiai Trencsényben, itt tudta meg azt is, hogy a numerus clausus miatt a szegedi egyetemre vették fel és nem a pestire. 1930 augusztusában eltöltött néhány napot Nagyváradon nevelőanyjánál és féltestvérénél, Áginál.

Az egyetemi évek [szerkesztés]

1930. szeptember 11-én érkezett meg Szegedre, s másnap be is iratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-francia szakára. 1930-től 1934-ig Szegeden lakott szerényebb albérletekben. A szobák alaprajzait Gyarmati Fanninak elküldte levélben.
1930-ben egyik alapítótagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma nevű baloldali diákcsoportnak. Radnóti verseskötetei közül kettő: a Lábadozó szél (1933) és az Újhold (1935), valamint Kaffka Margit művészi fejlődése (1934) című doktori értekezésének második kiadása is a Kollégium kiadásában jelent meg. Radnóti a Kollégium falujárásainak is résztvevője volt, a parasztság nyomorát így saját szemével láthatta meg. A kiszállásokon a népköltészettel is kapcsolatba került, élményei és az innen merített tájszavak az Újmódi pásztorok éneke, s talán legjobban a Lábadozó szél című kötetének némely versén érzékelhetőek. Nem vállalt viszont közösséget a népi írók mozgalmával.
1930. szeptember 12-én kereste meg Sík Sándor költőt, piarista paptanárt, neves cserkészvezetőt és irodalomprofesszort, s egyhamar a privát szemináriumába került be, melyet Sík a piarista rendházban tartott. A beszélgetések kellemes légkörben folytatódtak, a résztvevők között voltak Radnótin kívül Baróti Dezső, Ortutay Gyula és Tolnai Gábor is. Sík Sándor a fiaként szerette Radnótit, s egyúttal nagy hatást is gyakorolt rá, gyakran tettek közös sétákat a Tisza-parton, s a költő későbbi katolizálásában is döntő szerepe volt. Radnóti egyetemi éveit követően is fennállt közöttük a kapcsolat, Sík több munkájába is bevonta a költőt, többek között az 1943-as Himnuszok könyvébe és egy 1940-es imádságos könyv munkáiba is.
Zolnai Béla irodalomtörténész, nyelvész is nagy hatással volt Radnótira, Zolnai kiválóan ismerte a francia kultúrát, s szerkesztette a Széphalom című szegedi irodalmi folyóiratot. Ugyan szigorú vizsgáztató hírében állt (1932-ben Radnóti a francia alapvizsgán megbukott nála), kapcsolatukat kölcsönös megbecsülés övezte. Radnóti ismertetőt írt tanára könyvéről a Nyugat 1940. március 22-i számába Szóhangulat és kifejező hangváltozás. Zolnai Béla új könyve címen. 1943-ban, amikor Radnóti felvette a katolikus vallást, keresztapjául Zolnait kérte fel.
Szegeden került kapcsolatba az illegálisan működő kommunista párttal is. Hont Ferenc felkérésére kompozíciót írt Téli kórus és Acélkórus címmel a szegedi munkás szavalókórus számára. Elkerülte a szegedi letartóztatási hullámot, ám a titkos nyomozati jelentésekben Radnótit mint a társadalomra veszélyes elemet említik. Idegen volt számára a mozgalmi munka, s Gyarmati Fannit, aki kapcsolatban állt az illegális kommunista párt Rajk László-féle csoportjával, is óvta tőle: „Látod Drága így néznek ki a mi kommunistáink. Gyuri [Bálint] is, Lakatos [Péter Pál] is, Forgács [Antal] is. Ne tartozz közéjük Drága szívem. Divat ez most. Az igazi robbanó elemek hallgatnak most.”
Második verseskötete 1931 márciusának végén látott napvilágot, a Fiatal Magyarország kiadásában. Címe: az Újmódi pásztorok éneke. A kötet harmincegy verséből tizenkilenc Szegeden íródott. A könyvet 1931. április 11-én a budapesti ügyészség „az 1929. évi VII. t. c. 2. szakaszának I. pontjába ütköző szemérem elleni vétség és az 1879. évi XL. t. c. 51. szakaszába ütköző vallás elleni kihágás…” címén elkoboztatta, a királyi főügyész egyúttal azt is indítványozta, hogy a sajtótermék összes fellelhető példányát, valamint magát a kéziratot is foglalják le. Házkutatást rendelt el mind a szerzőnél, mind a kiadó nyomdatulajdonosnál is. A szegedi lakásán tartott házkutatás hatására írta meg Radnóti az 1931. április 19. című költeményét, amelynek alcíme és kezdő sora egyezik: „Új könyvemet tegnap elkobozták”.
1931. július 3. és augusztus 30. között járt először Párizsban. Barátjánál, Szalai Imrénél szállt meg, aki a Kortárs c folyóirat körében ismert meg. Hatást gyakorolt rá az akkor megnyílt Gyarmatügyi Kiállítás (Exposition Coloniale), ahol többször is megfordult. Európa a huszadik század elején kezdte felfedezni Afrika művészetét, mely érdeklődés még 1931-ben is lankadatlan volt: „Most nagy a négerláz itt Parisban és hatalmas kötet néger anthologiák jelennek meg.” s Radnótiban is felébresztette a kíváncsiságot Afrika művészete iránt. Számos néger-tematikájú verset írt, melyek közül az Ének a négerről, aki a városba ment című a legismertebb. 1943–1944 fordulóján egy kötetnyi néger mesét fordított le, ezek a korábbi kiadatlan, hasonló tematikájú versfordításaival közösen a Karunga, a holtak ura című kötetében láttak napvilágot 1944-ben.
Radnótira hatással volt a francia főváros liberális viselkedéskultúrája is, például, hogy a kézen fogva sétáló szerelmespárokat lehetett látni az utcán, akik néha még csókolóztak is. A költő elsősorban nyelvtanulás okán utazott ki, így augusztus elején az Alliance Française nyelvtanfolyamára beiratkozott, ahol megismerkedett Maki Hirosi japán orvossal. Ő szerepel Férfinapló 1932. február 17. című költeményében.
1931. december 8-án sor került verseskötete perére zárt tárgyalás keretében. A Töreky-tanács első fokú ítélete az Arckép és a Pirul a naptól már az őszi bogyó című verseiért vallásgyalázás miatt nyolcnapi fogházbüntetésre ítélte. A költő az ítélet ellen fellebbezett, melyhez Sík Sándor levelét is mellékelte. A szerzetes megvédte tanítványát a vallásgyalázás vétsége ellen, véleménye minden bizonnyal számottevő volt, hiszen az 1932. május 19-i fellebbviteli tárgyalás során az ítélőtábla Gadó-tanácsa helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, viszont a büntetés végrehajtását felfüggesztette egy év próbaidőre. Sík Sándoron kívül Zolnai Béla is kiállt a költő mellett. Utóbbi éppen a peres ügy idején közölte egyik versét a Széphalom c. szegedi folyóiratban.

A Lábadozó szél c. verseskötetének címlapja Dóczi György grafikájával. 1933.

A Lábadozó szél c. verseskötetének egy példányát, Balla Sándornak, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma titkárának dedikálta. 1933.

1931 decemberében Sík Sándor felkérésére tartott egyetemi előadást a kortárs magyar líráról. 1932 tavaszán írta Ének a négerről, aki a városba ment című költeményét.
1932. június 15-én Nagyváradra utazott egy hétre húgához és nevelőanyjához. Ott-tartózkodásra során a nagyváradi Újságíró Clubban is többször megfordult.
Radnóti 1932 júniusában a Valóság című folyóirat munkatársa volt. Ebben a hónapban három hetet töltött Tátraszéplak fölött egy kis kunyhóban a Dóczi fivérekkel (György és János) és Bálint Györggyel. Itt önképzőkört szerveztek maguknak, esténként gyertyafénynél Dóczi György a Tőkéből olvasott fel, melyet hosszúra nyúló viták követtek. Ezen nyaralás emlékét idézi fel Radnóti Férfinapló 1932. július 7. című műve.
Ősszel tanári alapvizsgát tett. Részt vett az Országos Ifjúsági Bizottság szegedi csoportjának, valamint a Hétvezér utcai munkásotthon szavalókörének munkájában.
1932. december 1-jén publikált először a Nyugat c. folyóirat, mely az Estefelé című versét közölte. 1932 decemberében magyar nyelv és irodalomból, illetve francia nyelvből és irodalomból tett középiskolai tanári alapvizsgát.
1933 február elején a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma kiadta Lábadozó szél című kötetét. A címlap linómetszetét Dóczi György készítette. A kötetről több kritika is megjelent, ám Radnóti számára a legfontosabb, Babits Mihályé volt számára az összes közül legfájdalmasabb. Babits a Nyugat 1933. február 16-i számában megjelent Új népiesség című írásában taglalta a könyvet Sértő Kálmán kötetével egyetemben, kifogásai között szerepelt Radnóti költői nyelvének keresettsége és erőltetett népi fordulatai. A kritikán Radnóti felháborodott, noteszébe 1933. február 17-én a következő bejegyzést írta: „Megjött az új Nyugat. Babits brutálisan nekimegy új könyvemnek.” Egyidejűleg két, verseskötetben meg nem jelent gúnyverssel „állt bosszút” Babitson, ezeknek kézirata Radnóti hagyatékában maradt fenn.
1933. február 19-én a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának művelődési programja keretében tartott előadást Az új magyar költészet és irodalmi problémák címmel.
1933. július 17-én egy hétre Nagyváradra látogatott húgához és nevelőanyjához. Ott tartózkodása során a Nagyváradi Naplóban jelent meg féltestvérének, Erdélyi Ágnesnek a számára ajánlott verse, melynek címe: Nyújtsd harcos kezed Testvérem.
1933 szeptember elején Gyarmati Fannival Dalmáciába utaztak. Az egyik kirándulás alkalmával ismerkedett meg Kapetánovics Pero montenegrói földművessel, akinek hatására írta Montenegrói elégia című költeményét.
1934 májusában sikeres doktori szigorlatot tett. Júniusban summa cum laude minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták. Kaffka Margit művészi fejlődése című doktori értekezését az egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete és a Művészeti Kollégium is kiadta. Elkészítette francia szakdolgozatát, majd Müller Lajos nyomdász jóvoltából a Gyarmati Könyvnyomtató Műhelyben külön kötetben is megjelent Ének a négerről, aki a városba ment című költeménye. A Nyugat 3. nemzedéke munkatársa lett.

Budapest, 1934. június 4.
Kedves Glatter úr! Van szerencsém értesíteni, hogy a Belügyminiszter az ön nevének Radnóczi névre történt magyarosítását engedélyezte. Nem vigasztalásképpen mondom, de sokkal különb, mint a Radnóti. Sok sikert kívánok a vizsgájához. Maradok szíves üdvözlettel: dr. Szigeti László ügyvéd

A költő családi nevét a B. M. 42986/1933/III. sz. határozatával „Glatter”-ről „Radnóczi”-ra változtatta.
1935 májusában magyar nyelvből és irodalomból, illetve francia nyelvből és irodalomból szakvizsgázott, majd az 1935/36-os tanévben tanítási gyakorlatot végzett a budapesti Báró Kemény Zsigmond Reáliskolában.
1935 májusában jelent meg Újhold című verseskötete, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma kiadásában, melyet Buday György fametszetei díszítenek. A kötet 22 verset foglal magában, ezek nincsenek ciklusokra osztva.
1935. augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit, dr. Gyarmati Dávid Dezső és Weisz Aranka lányát^[4], s a Pozsonyi út 1. számú házban béreltek lakást. Gyarmati Fanni ma is ott él. A nyarat az apósa által bérelt, Diana út 15/B. szám alatt lévő családi házban töltötték.
Radnóti 1935. szeptember 2-án szerepelt először a Magyar Rádióban, verseit Vas István társaságában olvasta fel.
Gyarmati Fannival 1936. augusztus közepén egy hétre Bécsbe utaztak.
Egyetemi tanulmányait 1936. szeptemberében fejezte be: 23-án és 26-án voltak írásbeli és szóbeli pedagógiai és filozófiai vizsgái, melyen sikeresen letett, s magyar–francia szakos középiskolai tanári oklevelet nyert. Mindezek ellenére soha nem tudott középiskolában elhelyezkedni, állandó munkahelye sem volt, alkalmi munkákból kellett megélnie élete hátralévő részében.

1936-tól 1944-ig [szerkesztés]

Radnóti Miklós emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 1. szám alatt, Kiss György alkotása

1936-ban rendszeres résztvevője volt a Tóth Árpád Társaság felolvasóestjeinek. 1936. szeptember 29-én újból szerepelt a Rádióban, ahol Vas Istvánnal közösen olvasta fel verseit.
Következő kötete 1936 november elején jelent meg, Járkálj csak, halálraítélt! címmel, s a Nyugat kiadásában látott napvilágot. Címét Gyarmati Fanni ajánlotta. A könyv költségeit Radnóti előjegyzési íveken próbálta előteremteni.
1937. január 18-án ezerpengős Baumgarten-jutalomban részesült.
1937. január 30-án jelmezbált rendezett Vajda Ernő és neje Reismann Mariann a Windsor Pensionban. Radnóti és felesége Molnár Ferenc Liliom című darabjának szereplőinek, Liliomnak és Julikának öltözött be.
1937. február 6-án felolvasott költeményeiből a Tóth Árpád Társaság rendezvényén.
1937. június 20-án feleségével közösen megérkezett Párizsba. Mielőtt elindult, belépett a Magyar PEN Clubba, ezzel jogosult lett arra, hogy résztvevője vehessen a nemzetközi PEN Club ezidőben a francia fővárosban tartott rendezvényein.
Megismerkedtek Pierre Robin francia költővel. Részt vettek július 24-én a Spanyol Köztársaság melletti szolidaritás jegyében rendezett antifasiszta tömegtüntetésen. Ez ihlette Hispánia, Hispánia című versét, melyet 1939-ben Pierre Robin franciára fordított.

De jönnek új hadak, ha kell a semmiből,

akár a vad forgószelek

sebzett földekről és a bányák

mélyéről induló sereg.

Népek kiáltják sorsodat, szabadság!

ma délután is érted szállt az ének;

nehéz szavakkal harcod énekelték

az ázottarcú párisi szegények. (Hispánia, Hispánia – részlet)

Július 14–15-én jelen volt az Írók Nemzetközi Egyesülése a Kultúra Védelmében nevezetű baloldali írószervezet által megrendezett kongresszus záróülésén.
1937. július 17-én tértek haza a francia fővárosból.
1937 és 1938 között összesen kilenc irodalomtörténeti előadása volt hallható a Rádióban.
1938. nyarán egy hetet a francia Pen Club meghívására, további három hetet magánemberként újra Párizsban töltött feleségével.
1938 december elején jelentkezett újabb verseskötettel, Meredek út címmel, melyet meg a Cserépfalvi Kiadó jelentetett meg. Ez a kötet, akárcsak az Újhold , könyvészetileg is kiváló darab, a Magyar Bibliophil Társaság megválasztotta az év legszebb könyvének. Radnóti Ebben a kötetben indította el eclogái sorozatát, itt található az Első ecloga.
1939. február 3-án a Rádióban feolvasta Gaál József és A peleskei nótárius című előadását.
1939. július 8-án a Radnóti- és az Ortutay-házaspár, illetve Wagner (Tamássi) György - akit a Holnap-körben ismert meg - és neje közösen Párizsba utaztak. Radntói többször kirándult vidékre, Pierre Robinnel is találkozott. Végül augusztus 7-én érkeztek vissza Budapestre.
1939 októberében Sík Sándor felkérésére írt át régi magyar nyelvről modern magyar nyelvre egy katolikus imakönyvet. Ez a könyv 1940-ben jelent meg Dicsőség! Békesség! Sík Sándor neve alatt.
1939 őszén megpályázta a Baumgarten Alapítvány könyvtárosi állását, ám nem járt sikerrel, az állást Devecseri Gábor kapta meg.
1940 májusának végén az Almanach-Kiadónál jelent meg az Ikrek hava című elbeszélés-naplója és ezzel egyidejűleg a Válogatott versek (1930–1940) című kötete. Utóbbi kötet végére a régi verseien felül kilenc új költeményét is beillesztette.
Hozzákezdett Guillaume Apollinaire verseinek fordításához. 1940-ben megjelent a Vas Istvánnal közösen fordított Guillaume Apollinaire válogatott versei.
1940. szeptember 9-én kezdte meg első munkaszolgálatát a IX. kolozsvári hadtestparancsnokság X. munkaszolgálatos zászlóaljában, a 209/16. munkásszázadban. Leveleit ekkor a közevkezőképpen címezte: Szinérváralja 243. Mu. Vez. Csoport 209/16. különleges munkásszázad. Bevonult Isaszegre, majd innen ment tovább Veresegyház, Szada, Gödöllő, a partiumi Nagykároly érintésével Szinérváraljára, ahová október 5-én érkezett meg, majd folytatták útjukat Szamosveresmartra. Elbontották a román erődítésrendszer drótsövényeit a vasoszlopokkal együtt a magyar–román határvonalon (ún. Carol-vonal). Október 22-től irodai munkát végzett. Százada Dobrára ment, de Radnótit otthagyták az irodán, őt az I/2 utászszázadhoz osztották be. Nagybánya, Veresmart, Borhida, Szatmárnémeti, Krasznabéltek, Ákos, és Tasnád érintésével került vissza Budapestre december 18-án. Karszalagot az első munkaszolgálat alatt hordott, ezen időszakról naplót vezetett.
Beck Judit festőművésszel 1941 tavaszán kezdődött kapcsolata, mely körülbelül egy évig tartott. Hogy mely verseket ihlette kapcsolatuk, vita tárgya, azon az ismert, hogy Radnóti Harmadik eclogája Beck Judithoz szól.
1941. június 14-én Esztergomban meglátogatta Babits Mihályt Vas Istvánnal és Ortutay Gyulával, ekkor találkozott vele utoljára. Babits ekkor már nem tudott beszélni, s alig két hónappal később, 1941. augusztus 4-én elhunyt. Halálára írta Radnóti a Csak csont és bőr és fájdalom című költeményét.
1941 július végén Runyára utazott Gyarmati Fannival, hogy meglátogassa unokanővérét.
1941 októberében sajtó alá rendezte József Attila fiatalkori verseit, Galamb Ödön visszaemlékezésének függelékeként Makói évek címmel. November 1-jén részt vett Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírjánál rendezett néma tüntetésen. 1942-ben a Hungária Kiadó gondozásában megjelent külön füzet formájában Naptár című versesfüzete. Március 15-én részt vett a Történelmi Emlékbizottság kezdeményezte háborúellenes tüntetésen a Petőfi-szobornál. Július 1-jén újabb munkaszolgálatos behívót kapott. Többek között Élesden és a hatvani cukorgyárban dolgozott. November 19-én egy pesti ládagyárba vezérelték. Aláírásgyűjtés kezdődött a kiszabadítása érdekében.
Szegedi barátai közösen 1941. október 30-án megkoszorúzták Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírját a Kerepesi temetőben. Gyarmati Fanni így írt erről naplójában: „Félhivatalos tüntetés ez…”
1941. november 9-én hunyt el Gyarmati Dezső, Gyarmati Fanni édesapja.
1941 decemberében a Hungária Kiadóvállalat jelentette meg Naptár című ciklusát, mely tizenkét verset tartalmaz, s tizenkét hónapot ölel át. A verseket 1939 januárja és 1941. február 28-a között írta.
1942. március 15-én a Történelmi Emlékbizottság háborúellenes tüntetést kezdeményezett Budapesten, a Petőfi-szobor előtt, melyen Radnóti is jelen volt.
Nézeteit a zsidóságról Komlós Aladárnak, az Ararát c. zsidó évkönyv szerkesztőjének címzett 1942. március 17-iki keltezésű levelében eképpen írta le: „Zsidóságomat soha sem tagadtam meg, »zsidó felekezetű« vagyok ma is (…), de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem »szellemiségem« és »lelkiségem« és »költőségem« meghatározójának.”
1942. március 31-én a Rózsavölgyi és Társa céggel megállapodást kötött, hogy La Fontaine 15 meséjét magyarra fordítja.
Henry de Montherlant Lányok című regényének első két kötetét Radnóti lefordította (ez 1942-ben meg is jelent Cserépfalvi kiadásában), a harmadik kötethez azonban nem kezdett már hozzá, mivel második munkaszolgálatára hívták be ekkor, mely 1942. július 1-jén vette kezdetét.
Bevonult Szentendrére, egy ideig itt állomásozott, míg július 13-án el nem indultak. Püspökladány, Nagyvárad és Székelyhíd érintésével érkeztek meg Margittára július 15-én. Telefonoszlopok földbe ásásával foglalkoztak. Július 21-én kimenője alkalmával nevelőanyjával és féltestvérével, Ágival találkozott. Radnóti Margitta környékén található falvakban, többek között Micskén, Bisztraterebesen, Hagymádfalván, Szilágynagyfaluban és Zoványban végezte munkáját.
A nagyváradi csapatkórházban augusztus 22-én foghúzáson esett át. Október 15-én elérték Hatvant, ahol a Hatvany-család cukorgyárában dolgozott munkavezetői beosztásban. November 19-én Pest felé vette az irányt a százada, Radnóti kimenőt kapott, s az éjszakát otthon töltötte. November 23-ától egy újpesti ládagyárba osztották be, hétvégék alkalmával hazalátogathatott, néha még azt is megengedték, hogy otthon aludjon. Karácsonytól újévig töltötte szabadságát otthon.
1943. február 23-án a gépüzembe helyezték át. 1943. március 16-án megalázás áldozatává vált: egy villamosmegállóban belekötött egy önkéntes, s az Albrecht laktanyába vitte, ahol Radnótit haját kopaszra lenyírták és megalázó tornagyakorlatokat kellett végeznie. A munkaszolgálata során sárga karszalagot viselésére kötelezték. A tíz hónap történéseit naplóban örökítette meg.
Március 23-án munkahelyi baleset érte, melynek következtében a kezét nem tudta használni, innentől fogva kapuügyeletesi feladatkört bíztak rá.
1943. március 9-én Bajcsy-Zsilinszky Endre levelet vitt Nagybaczoni Nagy Vilmos hadügyminiszterhez, melyben kérte a költőt leszerelését. Az aláírók között olyan neves közéleti személyek szerepeltek, mint: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bethlen Margit grófnő, Benedek Marcell, Csathó Kálmán, Eckhardt Sándor, Fitz József, Herczeg Ferenc, Illés Endre, Illyés Gyula, Ignácz Rózsa, Joó Tibor, Keresztury Dezső, Kozocsa Sándor, Ortutay Gyula, Pátzay Pál, Possonyi László, Pünkösti Andor, gróf Révay József, Sík Sándor, Schöpflin Aladár, Szekfű Gyula, Trócsányi Zoltán, Zilahy Lajos. Az akció sikerrel végződött, Radnótit április végén leszerelték.
1943 márciusának végén megbízást kapott Cserépfalvi Imrétől, hogy József Attila hátrahagyott verseit gondozza.

1943. április 23.
Mélyen tisztelt Zolnai Béla Professzor Úr! Mintegy tizenöt esztendeje határoztam el magamban, hogy harmincnegyedik évem betöltése előtt megkeresztelkedem. Krisztus harminchárom esztendős múlt s még nem volt harmincnégy, mikor megfeszítették, - ezért gondoltam így. S azért, - bár tizennyolc éves koromtól katolikusnak érzem és vallom magam, - mert azt hittem, hogy ez a megőrült és aljas világ csak rendbejön addig, megszűnik a zsidóüldözés, magánügy lesz az én megkeresztelkedésem is, nem gondolhatja senki spekulációnak, vagy menekülésnek. A világ ugyan ma őrült és aljas igazán, de spekulációnak vagy menekülésnek valóban nem hihető ma már a megkeresztelkedés, hisz semmi reális előnye nincs. Erkölcsi aggályaimat így elmosták a burjánzó törvények és rendeletek. Sík Sándor keresztel május 2-án, vasárnap, a Szent István Bazilikában. Szeretném Professzor Urat felkérni a keresztapaságra. Mély tisztelettel és szeretettel köszönti régi tanítványa.

Radnóti Miklós

1943. május 2-án az izraelita vallást elhagyván Gyarmati Fannival közösen a római katolikus hitre tért át: a budapesti Szent István Bazilikában Sík Sándor költő keresztelte meg.^[5] Keresztapjának Zolnai Bélát kérte fel, aki egykoron Szegeden francia nyelvre tanította Radnótit. Mivel azonban ő nem tudott jelen lenni, így Ortutay Gyula helyettesítette, aki időközben a fővárosba költözött.
A költő már korábban is elhatározta, hogy a krisztusi korba érvén, harmincnegyedik életéve betöltése előtt felveszi a keresztséget. Ezen döntését nem befolyásolta politikai megfontolás, a zsidótörvények miatt már előnyben emiatt nem részesülhetett, lelki igénye, meggyőződése miatt döntött így. Tudta, hogy nagybátyja nem örül annak, ha felmenői hitét elhagyja, Radnóti ebből kifolyólag úgy érezte, hogy megkeresztelkedését követően nem tarthat igény a havi járandóságára. Grosz Dezsőhöz intézett levelében megköszönte addigi anyagi támogatását, melyről a továbbiakban lemondott.
1943. szeptember 19-én a Magyar Nemzet közölte Páris című versét, egyúttal Páris, délután öt óra címmel egy fordításrészlete is megjelent Jules Romains Les hommes de bonne volonte (Jóakaratú emberek) című regényéből. 1943. szeptember 21-én munkaszolgálatos társai levelezőlapon gratuláltak a költőnek ezen esemény alkalmából.
Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből címmel láttak napvilágot válogatott versfordításai 1943 nyarán a Pharos kiadónál. A kötetben szerepel egy nyomtatott dedikációja, mely Ortutay Gyulának szól. Szabó Lőrinc mellett Radnótit tartják nemzedékének egyik legkiválóbb műfordítójának. Fordítási munkamódszere megfigyelhető munkáinak vázlatain, melyekből kitűnik, hogy sokáig dolgozott rajtuk, folyamatosan csiszolgatta őket, akárcsak verseit.
1943. október 5–től 15-éig Mátraházán, a Magyar Államvasutak Takarék és Segélyszövetkezete üdülőjében pihent Ortutay Gyulával. Az ifjúság számára itt dolgozta át Cervantes Don Quijote c. művét, melyre Cserépfalvi Imre kérte fel (a kötet karácsonykor jelent meg). Rimbaud egy versét is lefordította.
1943 karácsonyán jelentette meg a Franklin Kiadó La Fontaine verses meséiből készített válogatását. 1943-ban közreműködött az ugyanennél a kiadónál megjelent Conrad Ferdinand Meyer válogatott költeményeit tartalmazó kétnyelvű kötetén is. Ugyancsak 1943 karácsonyán a Pharos kiadó adta ki Huizinga: Válogatott tanulmányok. Tudomány, irodalom, művészet című esszékötetet, melyet Tolnai Gábor válogatott és Radnóti fordított. Bálint György felesége, Csillag Vera tervezte a könyv tipográfiáját és borítóját.
1943–1944 telén írta egyik legismertebb versét, melynek címe: Nem tudhatom….

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,

nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt

kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága

s remélem, testem is majd e földbe süpped el. (Nem tudhatom – részlet, 1944. január)

1944 [szerkesztés]

Vízkereszt napján, 1944. január 16-án kezdte el Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című drámájának fordítását. Az első két felvonássul májusra elkészült; jelenleg csak ezen két felvonás kézirata ismert, ám feltehetőleg lefordította a harmadik felvonást is.
1944. február 1-én rendes tagjává választotta a Magyar Filozófiai Társaság, az ennek hiteléül szolgáló okmányon gróf Révay József és báró Brandenstein Béla aláírásai szerepelnek.
1944. február 15-én Baróti (Kratochfill) Dezső színleg kibérelte Radnótiék Pozsonyi úti lakását, hogy ezzel az esetleges kisajátítást elkerüljék.
1944. március 19-én Heimlich (Hernádi) Lajos zongoraművész fiának keresztelője a német megszállás miatt elmaradt, a fiú keresztszüleinek Heimlich a Radnóti-házaspárt kérte fel.
Versei és naplója kéziratát 1944. március 20-án elvitte az Országos Széchényi Könyvtárba, hogy biztonságban tudja őket.
1944. április 4-én Vas Istvánnal együtt a budapesti piarista rendházba mentek, hogy Sík Sándorral találkozzanak. 1944. április 21-én Sík meglátogatta és meggyóntatta Radnótit a Pozsonyi úti lakásban.
1944-ben Karunga, a holtak ura címmel megjelentek néger mesefordításai, a kötetben egyúttal hasonló tematikájú versfordításai is helyet kaptak.
1944. május 4-én Sík Sándor utolsó alkalommal tett látogatást Radnótiéknál a Pozsonyi úton. Valószínűleg ekkor mondta tanítványának, hogy „Kell az áldozat”.
1944. május 19-én megírta Töredék c. költeményét, s ugyanezen a napon kézhezkapta újabb behívóját, mely már a harmadik munkaszolgálatára szólította. Május 20-án vonult be Vácra, társaival még aznap továbbmentek Sződligetre. Innen öt levelezőlapot és öt levelet küldött haza. Május 27-én gyalog mentek tovább Vácra, majd onnét marhavagonokban indultak Szerbiába. Június 1-jén Zaječarba érkeztek, s a német Todt-szolgálat Lager Berlin nevű központi tábora felé vitt az útjuk, mely a jugoszláviai Bor közelében állott. Június 2-án Lager Heidenauba szállították teherautóval, rézbányáknál, vasútépítésen dolgozott. Fehér karszalagot kellett viselnie, mely a keresztény vallásúakat különböztette meg.
A Lager Heidenau parancsnoka engedélyt adott arra, hogy a munkaszolgálatosok minden vasárnap kulturális műsort állíthassanak össze. „Másodiknak jelentkezett Radnóti Miklós, aki elszavalta a Nem tudhatom című versét. Utána mások is szerepeltek még, de a végén megkértük Radnótit, hogy szavaljon még (…) mondja el még egyszer a Nem tudhatom című verset, mert az a szívünkhöz szólt, a mi akkori érzéseinket fejezte ki, és nagyon tetszett mindenkinek.”
Feleségének két tábori levelzőlapot küldött Borból, az elsőt július 23-án, a házasságkötésük évfordulójára, a másodikat - mely egyben utolsó levele is volt - augusztus 16-án, ebben azt írta: „…köszönöm Édes az együtt töltött kilenc évet…”
Augusztus elején elszállított a Lager Rhönbe, hogy fogfájását kezelhessék. Augusztus 29-én már közeledett a szovjet hadsereg és a jugoszláv partizánok, melyeknek a támadásai elől erőltetett menetben küldték a Lager Heidenau foglyait a Lager Brünnbe. Ebből az alkalomból írta Radnóti Erőltetett menet című versét. A Lager Brünnben két hétig dolgozott, sáncépítési munkálatokban vett részt. Szeptember 15-én a Lager Berlinbe, a központi táborba vezényelték a Lager Brünn és a Lager Heidenau lakóit.
Két turnusban indultak haza a Lager Berlin munkaszolgálatosai, Radnóti eredetileg a második menetoszlopba került beosztotásba, ám egy emberséges tiszt áthelyezte őt az első csoportba, mely korábban indult. A második csoportot a partizánok néhány nappal később felszabadították, mindenki megmenekült. Azonban az első csoport létszáma jócskán megfogyatkozott, mire a nyugati magyar határhoz értek. Mielőtt a csoportjának útnak indult volna, Radnóti noteszéből (a Bori notesz) átmásolta külön lapokra öt versét, melyeket a lágerben írt. Ezek a következők voltak: Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, A la recherche…, Nyolcadik ecloga, Erőltetett menet. A verseket barátjának, Szalai Sándornak (1912–1983) adta át, - aki később szociológus professzor lett - azzal, hogy juttassa őket haza. Versei a tábori élet sötét körülményeit mutatták be vagy szerelméhez, Fannihoz szóltak. Itt írta a két utolsó eclogát, a Gyökér, a Levél a hitveshez és az À la recherche^{[m 2]} című verset.
Radntói munkaszolgálatos csoportja szeptember 17-én indult el, Bor, Lager Heidenau, Žagubica, Krepoljin, Petrovac, Mala Krsna, Požaverac, Smederovo (Szendrő), Belgrád, Zemun (Zimony), Pančevo (Pancsova), Jabuka, Galagonyás, Opovo, Perlez, Titel, Újvidék, Szenttamás, Čenej (Csenej), Vrbas (Újverbász), Kúla, Crvenka (Cservenka) útvonalon. A csoport őrzését Cservenkán a német SS átvette a magyar kerettől. Október 7-éről 8-ára virradó éjszakán 700 és 1000 fő közötti munkaszolgálatost végzett ki az SS. Radnóti második Razglednicáját Cservenkán írta, 1944. október 6-án.
Cservenkán a csoport kétfelé oszlott, Radnótié a Veprőd, Ószivác, Sombor (Zombor), Bezdán, Kiskőszeg, Darázs, Mohács útvonalon haladt. A költő a Harmadik Razglednicát Mohácson írta, 1944. október 24-én. Innét marhavagonban mentek tovább Szentkirályszabadjára, ahol az utolsó, a negyedik Razglednicát írta, mely egyben utolsó verse is. Ez kelt 1944. október 31-én. Szentkirályszabadján a bori keret visszavette az SS-től a foglyok felügyeletét. Szentkirályszabadja Radnóti sorsa nem ismert, hogy Abdáig mi történt vele, nem tudni, a két település közötti útvonalról a vélemények különbözőek.
1944. október 30-án, a bori deportáltak verseiből egészlapos válogatást közölt a temesvári Déli Hírlap c. újság, Költők a szögesdrót mögött főcímmel. Radnótitól a Hetedik ecloga és az A la recherche jelent meg. A Hetedik eclogának itt Az alvó tábor címet adták. A két verset Szalai Sándor tette közzé, azon öt vers közül, melyeket a költőtől kapott meg külön papírlapokon hazajuttatás céljából. Szalai a második bori menetoszlopba volt beosztva, melynek foglyai a partizánok kiszabadították. Szalainak átjutott Romániába, s Temesváron megjelentette Radnóti két versét, még a költő életében.

Jegyzőkönyv a gyilkosság bűntette miatt ismeretlen tettesek ellen indított bűnügyben ismeretlen holttestek szemléjéről és boncolásáról: Abda, 1946. június 19. Orvosi vélemény: A tömeges gyilkosság elkövetésének időpontját mintegy 1,5-2 évvel datáljuk vissza: a rothadás fokát, a ruházat állapotát a talajviszonyokkal hozva összefüggésbe. A lövések általában hátulról előrehaladó irányúak (tarkó-arc), voltak azonban ellenkező irányúak is. A bűncselekmény 22 egyén életének erőszakos módon való kioltásában állott.
A 12. számú holttest.
Ruházat: Hosszú steppelt szürke kabát, kötött nadrág, turista bakancs.
Külvizsgálat: A holttest derékban kettévált, igen kevés, szappanná vált lágyrész, nyitott testűrökkel. Tarkópikkely baloldalán belövés, fejtetőnél kilövés. Hajzat világos barna, felső fogsorban elől hiányos fogazat, alul 1-1 sárga korona.
Vélemény: Tarkón, fejtető irányú koponyalövés, rögtöni halállal.
Jegyzet: A ruházatából előkerült iratköteg huszonöt tételből áll. A papírlapokon az írás elmosódott, szétázott, nehezen olvasható. A dokumentumok szélén egységesen vörös vérfolt.
[...]
A tisztiorvos megjegyzése: A kihantolás során a 12. holttest nadrágja hátsó zsebében találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett jegyzetfüzetet. Ezt napon megszárítottuk és a talajtól óvatosan megtisztítottuk: ez a jegyzőkönyv Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra…^[6]

Halála [szerkesztés]

A már járni sem tudó költőt a győri kórházba irányították. Mivel a várost a szövetségesek éppen szőnyegbombázták, így rengeteg súlyos sebesült és halálos áldozat volt a romok alatt. Emiatt az intézmény nem tudta fogadni, elküldték. Ezután Marányi Ede honvéd alezredes parancsára Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete élén 1944. november 4-én Abda község határában lőtték le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst 21 társával együtt.^[7] A negyedik Razglednica sorai „Tarkólövés. – Így végzed hát te is…” az ő végzetét is előrevetítették. Az áldozatokat a Győrhöz közeli Abda község határában tömegsírba temették.
Holttestét 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét (az ún. Bori noteszt), benne utolsó verseivel.
Részlet a Razglednicákból:

Mellézuhantam, átfordult a teste

s feszes volt már, mint húr, ha pattan.

Tarkólövés. – Így végzed hát te is, -

súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.

Halált virágzik most a türelem. -

Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.

Sárral kevert vér száradt fülemen.

(Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)

Végtisztesség [szerkesztés]

Posztumusz kötete 1946-ban jelent meg Tajtékos ég címmel. A kötetet Radnóti tervezte meg, a végső formáját azonban felesége, Gyarmati Fanni adta. Ő kiegészítette a kötetet azokkal a versekkel, melyeket a költő Szalai Sándornak 1944 nyarán Borban átadott. Így a Levél a hitveshez, a Hetedik ecloga, az Erőltetett menet, a Nyolcadik ecloga, és az A la recherche is bekerültek a kötetbe.
1946 június végén exhumálták az abdai tömegsírt, melynek során személyi dokumentumok, levelek, fényképek kerültek elő, s noteszát, a bori noteszt is megtaláltak, ez tartalmazta a bori verseket. 1946. június 25-én temették el a győri zsidó temetőben Radnótit huszonegy társával együtt, ez volt a költő második temetése.
1946. augusztus 12-én özvegye, Gyarmati Fanni Ortutay Gyulával, Tolnai Gáborral és Baróti Dezsővel Győrbe ment, hogy a férje másodszorra exhumált holttestét azonosítsa, az abdai tömegsírról letépett egy szamárkórót. „Egy kórót téptem a gödörről, ami összevissza hányt földdel ott árulkodott előttünk. Miklós sokkal hitelesebb sírjának éreztem, mint azt, ami majd itt adódik Pesten.”
Radnóti Miklós harmadik temetésére 1946. augusztus 14-én került sor, Budapesten a Kerepesi temetőben, a 41. parcella 41. számú sírjába helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartást elvégezte egykori professzora, lelkiatyja, Sík Sándor. Barátai nevében Ortutay Gyula mondott búcsúztatót.

Művei [szerkesztés]

Életében megjelent kötetei [szerkesztés]

Radnóti Miklós síremléke (Budapest, Fiumei úti sírkert)

Radnóti Miklós sírköve

• Pogány köszöntő (1930)
• Újmódi pásztorok éneke (1931)
• Lábadozó szél (1933)
• Ének a négerről, aki a városba ment (1934)
• Újhold (1935)
• Járkálj csak, halálraítélt! (1936)
• Meredek út (1938)
• Ikrek hava (1940)
• Válogatott versek (1930-1940) (1940)
• Naptár (1942)

Tanulmánya [szerkesztés]

• Kaffka Margit művészi fejlődése (1934)

Posztumusz kötete [szerkesztés]

• Tajtékos ég (1946)
• A bori notesz (1971)

Műfordítások [szerkesztés]

• Apollinaire versei (1940 - Vas Istvánnal közösen)
• La Fontaine meséi (1942)
• Orpheus nyomában (válogatott versfordítások, 1943)
• Karunga, a holtak ura (néger mesefordítások, 1944)

Díjak [szerkesztés]

• Baumgarten-jutalom 1937

Emléke [szerkesztés]

• 

  Radnóti Miklós emlékpad (Alsógöd, MÁV állomás)
  
• 

  Radnóti Miklós,
  Kádár utca 8.
  
• 

  Radnóti Miklós,
  Pozsonyi út 1.
  alkotó: Kiss György
  
• 

  Radnóti Miklós,
  Radnóti Miklós utca 45.
  alkotó: Schaár Erzsébet
  

Származása [szerkesztés]

Radnóti Miklós családfája

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. máj. 5. – Abda, 1944. nov. 9.) költő, eredetileg izr., 1943. máj. 2-től róm. kath.	Apja: Glatter Jakab (Radnót, 1874. márc. 1. – 1921. júl. 21.) kereskedő, izr.	Apai nagyapja: Glatter Jónás (Rozsnyó, 1822 – 1886) kocsmáros Nemesradnóton	Apai nagyapai dédapja: n. a.
			Apai nagyapai dédanyja: n. a.
		Apai nagyanyja: Groszman Katalin (Uzapanyit, 1846 – 1899)	Apai nagyanyai dédapja: n. a.
			Apai nagyanyai dédanyja: n. a.
	Anyja: Grosz Ilona (Vác, 1881 – Budapest, 1909. máj. 5.) izr.	Anyai nagyapja: Grosz Móric (Vác, 1848 – ?)	Anyai nagyapai dédapja: Grosz Izrael
			Anyai nagyapai dédanyja: Weisz Léni
		Anyai nagyanyja: Weisz Matild (1853– ?)	Anyai nagyanyai dédapja: Weisz Jákob (Domony, 1824 – Pest, 1869)
			Anyai nagyanyai dédanyja: Reif Cecilia (1831–1873)

Megjegyzések [szerkesztés]

1. ↑ episztola - Levél a hitveshez; himnusz - Himnusz a békéről; óda - Nem tudhatom...; ekloga - Eclogák
2. ↑ Az À la recherche… címe Marcel Proust regényére, a Bergson filozófiájának és időszemléletének jegyében írott Az eltűnt idő nyomában című regényére utal.

Lásd még [szerkesztés]

• A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről
• Ekloga
• Emléktáblák Budapest XIII. kerületében
• Hexameter

Források [szerkesztés]

1. ↑ Radnóti 100 éve 7. rész 15'50" - 18'30". MTV videótár. Hozzáférés ideje: 2010. március 15. 
2. ↑ Születési bejegyzése a Budapest V. ker. polgári születési akv. 431/1909. folyószáma alatt.
3. ↑ A névváltozatokról a Radnóti 100 éve c. műsor 7. részében beszél Bálint András
4. ↑ Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 1935. év, 1388. folyószám.
5. ↑ Obbágy László: “Könyörgök, hallgassanak a költőkre!” - Barangolás “delejtű embereink” nyomában
6. ↑ Forrás: http://www.radnotiszinhaz.hu/images/stories/vegyes/radnotiautentikus.doc
7. ↑ Szemenyei-Kiss Tamás: Hová temették a kivégzett hungarista vezetőket?

• Péter László: Radnóti Miklós - Válogatott írások Bába Kiadó, Szeged, 2009., 264 p. ISBN 978 963 9881 40 2
• Ferencz Győző: Radnóti Miklós
• Babus Antal: Radnóti Miklós
• OSZK gyászjelentések

Kiegészítő irodalom [szerkesztés]

• Ozsváth, Zsuzsanna. In the footsteps of Orpheus: the life and times of Miklós Radnóti. Indiana University Press, 202-203. o (2000). ISBN 0253338018, 9780253338013. Hozzáférés ideje: 2010. március 15.  magyar fordításban: Ozsvath Zsuzsanna. Orpheus nyomában - Radnóti Miklós élete és kora, Hernádi Miklós (ford.), Akadémiai Kiadó (2004). ISBN 789630581813 
• Hegedüs Géza. Radnóti Miklós, A magyar irodalom arcképcsarnoka. MEK 
• Erőltetett menet. Válogatott versek. MEK 
• Radnóti Miklós, Magyar életrajzi lexikon 1000-1990. Budapest: Arcanum. MEK-00355 (2001). Hozzáférés ideje: 2010. március 15. 
• Kardos László: Radnóti Miklós (Nyugat, 1931)
• Vajthó László: Radnóti Miklós (Napkelet, 1934): Szerb Antal: Radnóti Miklós (Válasz, 1937)
• Tolnai Gábor: Radnóti Miklós (Nyugat, 1937)
• Vas István: Radnóti Miklós (Nyugat, 1940)
• Ortutay Gyula: Radnóti Miklós születésnapján (Bp., 1948)
• Madácsy László: Radnóti Miklós (Szeged, 1954)
• Sőtér István: Romantika és realizmus (Bp., 1956)
• György István: Halálraítéltek (Bp., 1957)
• Tolnai Gábor: Radnóti Miklós és a felszabadulás előtti szocialista irodalmunk egyes kérdései (Bp., 1959)
• Ortutay Gyula: Radnóti Miklós (Kortárs, 1959. 5. sz.)
• Tolnai Gábor: Radnóti Miklós (Irod. tört. Közl. 1962)
• György István: Soha többé! (Bp., 1963)
• Diószegi András: Radnóti Miklós (Irod. tört. Közl. 1964)
• Sőtér István: Radnóti Miklós (Kritika, 1965)
• Bori Imre: Radnóti Miklós költészete (Újvidék, 1965)
• Emlék és varázslat. Vallomások Radnótiról, szerk. Pomogáts Béla (1984)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak

Radnóti Miklós témában.

A Wikimédia Commons tartalmaz Radnóti Miklós témájú médiaállományokat.

• Radnóti Miklós művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Köteteinek címlapjai Somogyi Károly Könyvtár, Szeged
• Radnóti Miklós a PORT.hu-n
• Radnóti Miklós.lap.hu - linkgyűjtemény
• Radnóti 100 éve 1-9 rész. MTV videótár. Hozzáférés ideje: 2010. március 15. 

▼ kinyit

m • v • sz

Magyar irodalom