EROS RAMAZZOTTI születésnapja

 

• 1 Életrajza
  • 1.1 Gyerekkora és a korai kezdetek: 1963-1982
  • 1.2 Az áttörés: 1982-1986
  • 1.3 Népszerűségének megalapozása: 1987-1994
  • 1.4 A világhírnév: 1995-2003
  • 1.5 2003-tól napjainkig
• 2 Duettjei
• 3 Diszkográfia
  • 3.1 Albumok
  • 3.2 Helyezések
  • 3.3 Kislemezek
• 4 Külső hivatkozások

Életrajza 

Gyerekkora és a korai kezdetek: 1963-1982 

Ramazzotti egy szobafestő gyermekeként Róma egyik külvárosában, Cinecittàban született. Énekesi karrierjét már tinédzser korában elkezdte, 1981-ben a Castrocaro-i zenei fesztiválon tűnt fel először, ahol a Rock'80 című dalával a döntőbe jutott, majd a DDD kiadóhoz szerződött, ezért Milánóba költözött.

Az áttörés: 1982-1986 

1982-ben jelent meg első kislemeze melynek Ad un amico volt a címe. Terra promessa ("Az Ígéret földje") című számával 1984-ben a San Remó-i dalfesztiválon megnyerte az „Év Hangja” díjat. Ramazzotti albumai – melyek tartalmaznak szívből jövő önéletrajzi ihletésű balladákat és erősen rock stílusú dalokat is – hamar biztosították neki a világhírnevet. Szinte minden albumot két nyelven, olaszul és spanyolul készít el. Nagyon népszerű Kubában, Németországban, Mexikóban és Argentínában. Eros 1985-ben ismét szerepelt a San Remó-i fesztiválon az Una storia importante-val ("Egy fontos történet"), amivel 6. helyet ért el, egy év múlva pedig az Adesso tu-val ("Most te") ismét nyert.

Népszerűségének megalapozása: 1987-1994 

1987-ben készítette első duettjét Patsy Kensittel La luce buona della stelle ("A csillagok jóságos fénye") címmel.1988-ban adta ki Musica é ("A zene") című lemezét, aminek a címadó dalából később duettet készített Andrea Bocellivel. 1990-ben indult el útja a világhírnév felé, amikor is Velencében bemutatta 5. albumát. Itt fedezte fel egy amerikai lemezcég főnöke Clive Davis, aki meghívta egy fellépésre New Yorkba, a Radio City Music Hallba. 1993-1994-es időszakban vált véglegesen világsztárrá a Tutte storie ("Csak történetek") című albummal, ebből a Cose della vita ("Az élet dolgai") lett a legsikeresebb dal. Az album 6 millió példányban kelt el, a dal videoklipjét New Yorkban forgatták Spike Lee rendezésében. Eros 1994-ben szerződött a BMG International kiadóhoz.

A világhírnév: 1995-2003 [szerkesztés]

1996-ban megjelent Dove c'è musica ("Ahol zene van") című albuma, az album legismertebb dala a Più bella cosa ("Legszebb dolog") lett. 1997-ben megjelent Eros című válogatáslemeze, két új és 14 újra felvett számmal, köztük a Cose della vita (Tina Turner) és a Musica è (Andrea Bocelli) duett-változatával. Az ezt követő turné felvételén (Eros live) Joe Cocker is feltűnik That's all I need to know c. számával, melyet Eros neki írt. 2000-ben megjelent Stilelibero ("Szabadstílus") című albuma, az albumról a Fuoco nel fuoco ("Tűz a tűzben") és a Più che puoi ("Ahogy csak tudod") című dala lett ismert, utóbbi egy duett Cherrel. 2001-es turnéja során először koncertezett Kelet-Európában és Magyarországon: június 12-én a Kisstadionban lépett fel, később három koncertet adott a moszkvai Kremlben.

2003-tól napjainkig 

2003-ban megjelent ER9S című albuma, a cím arra utal, hogy ez volt a 9. stúdióalbum. Ez év október 16-án Magyarországon is koncertezett a budapesti Papp László Sportarénában. 2005-ben elkészült 10. albuma a Calma apparente ("Látszólag nyugodt"), erről a La nostra vita ("Az életünk") és Anastaciaval készített duettje, az I belong to you lett a legsikeresebb. A lemez több európai országban is aranylemez lett. 2006-ban ismét fellépett Magyarországon.
Új albuma 2007 októberében jelent meg e2 címmel, ez egy válogatáslemez. Az album 4 új dalt tartalmaz, és egy duettet Ricky Martinnal.
2002 tavaszán elvált a feleségétől, Michelle Hunziker svájci modelltől és televíziós műsorvezetőtől, akitől 1996. december 5-én egy lánya született, Aurora Sophie.
Világszerte több mint 36 millió albumot adott el.

Duettjei 

• La luce buona delle stelle – Patsy Kensittel
• Amarti è l'immenso per me – Antonella Buccival
• Andare… in ogni senso – Piero Cassanoval
• Tu vivrai – Pooh-val, Enrico Ruggerivel, Raff-fal és Umberto Tozzival
• Non dimenticare Disneyland – Alex Baronival
• Così vanno le cose - Gianni Morandi vendégeként
• Musica è – Andrea Bocellivel
• Nel cuore lei – Andrea Bocellivel
• Cose della vita / Can't stop thinking of you – Tina Turnerrel
• Se bastasse una canzone – Luciano Pavarottival
• Stella gemella – Gemelli Diversivel
• Più che puoi – Cherrel
• I belong to you (Il ritmo della passione) – Anastaciával
• That's all I need to know / Difenderò – Joe Cockerrel
• Non siamo soli – Ricky Martinnal

Albumok 

Olasz cím	Spanyol cím	Év
Cuori agitati	(nincs)	1985
Nuovi eroi	Héroes de hoy	1986
In certi momenti	En ciertos momentos	1987
Musica è	Música es	1988
In ogni senso	En todos los sentidos	1990
Eros in concert	Eros in concert	1991
Tutte storie	Todo historias	1993
Dove c’è musica	Donde hay música	1996
Eros	Eros	1997
Eros Live		1998
Stilelibero	Estilo libre	2000
9 (Nove)	9 (Nueve)	2003
Calma Apparente	Calma aparente	2005
e²	e²	2007
Ali e radici (Wings and Roots)	Alas y Raices	2009

Helyezések 

Év	Lemez	Helyezés
		SUI	AUT	NL	FR	FIN	SWE	LPA	TLA
1985	Cuori agitati	5	-	-	-	-	-	-	-
1986	Nuovi eroi	1	1	-	-	-	-	-	-
1987	In certi momenti	3	5	21	-	-	-	-	-
1988	Musica è	2	10	7	-	-	-	-	-
1990	In ogni senso	1	5	2	-	-	-	-	-
1991	Eros in Concert	21	-	23	-	-	-	-	-
1993	Tutte storie Todo historias	1 -	1 -	1 -	- -	- -	4 -	- 8	- 15
1996	Dove c'è musica Donde hay música	1 -	1 -	3 -	10 -	6 -	1 -	- 12	- 20
1997	Eros Eros [Spanyol változat]	1 -	1 -	12 -	3 -	4 -	5 -	- 8	- 11
1998	Eros Live	6	12	-	7	-	46	-	-
2000	Stilelibero Estilo libre	1 -	3 -	- -	7 -	9 -	15 -	- 6	- 11
2003	9 9 [Spanyol változat]	1 -	2 -	- -	5 -	9 -	14 -	-	-
2005	Calma apparente	1	2	1	5	15	20	-	-
2007	e²	1	2	1	3	5	6		11

Egyéb listák

Év	Album	Lista	Helyezés
1993	Tutte storie	Portugál Album Top 30	1
2000	Stilelibero	Top World Music Albums	14
2005	Calma apparente	Portugál Album Top 30	19

Kislemezek [szerkesztés]

Év	Kislemez	Listahelyezés
		SUI 100	AUT 75	NL 40	GER 100	SWE 60	IT 50	FR 100	HLT	LPA	LT/SA
1985	Una storia importante	7
1986	Adesso tu	1	1
1986	Un cuore con le ali		21
1987	Ma che bello questo amore	21	19	9
1989	Musica è			12
1990	Se bastasse una canzone	7	15	2	19
1990	Amarti è l'immenso per me			23
1990	Dolce Barbara			24
1993	Cose della vita Cosas de la vida	7 -	15 -	11 -	30 -	15 -	- -	- -	- 17	- -	- -
1993	Un' altra te Otra como tú	11 -	- -	- -	- -	- -	- -	- -	- 14	- -	- -
1994	Ya no hay fantasía	-	-	-	-	-	-	-	22	-	-
1996	Estrella gemela	-	-	-	-	-	-	-	10	3	11
1996	La Aurora	-	-	-	-	-	-	-	19	4	-
1996	Più bella cosa La cosa más bella	6 -	9 -	29 -	17 -	22 -	- -	15 -	- 2	- 1	- 4
1997	Quanto amore sei Cuánto amor me das	6 -	17 -	- -	- -	42 -	- -	- -	- 34	- 14	- -
1997	Donde hay música	-	-	-	-	-	-	-	-	20	-
1998	Cose della vita/Can't stop thinking of you Cosas de la vida (Can't stop thinking of vou) (Tina Turnerrel)	7 -	10 -	4 -	4 -	37 -	- -	6 -	- 18	- 10	- -
1998	Terra promessa	46	-	-	-	-	-	-	-	-	-
2000	Fuoco nel fuoco	4	29	-	50	-	-	21	8	4	11
2001	Un angelo non è	32	-	-	-	-	-	-	-	-	-
2001	Più che puoi (Cherrel)	17	-	-	-	-	-	42	-	-	-
2001	L'ombra del gigante	52	74	-	-	-	-	57	-	-	-
2001	Per me per sempre	69	-	-	-	-	-	-	-	-	-
2003	Un'emozione per sempre Una emoción para siempre	1 -	31 -	- -	35 -	- -	1 -	61 -	- 5	- 6	- 9
2003	Un attimo di pace	34	-	-	-	-	12	-	-	-	-
2004	Solo ieri	59	-	-	-	-	-	-	-	-	-
2004	Ti vorrei rivivere	56	-	-	-	-	-	-	-	-	-
2005	La nostra vita Nuestra vida	6 -	36 -	- -	- -	- -	1 -	- -	- -	- 22	- -
2006	I belong to you (Il ritmo della passione)	1	2	7	1	-	1	-	-	-	-
2006	Bambino nel tempo	40	-	-	-	-	15	-	-	-	-
2006	Sta passando novembre	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
2007	Non siamo soli (duett Ricky Martinnal)	1	-	3	45	-	-	-	-	-	29

Egyéb listák

Év	Kislemez	Lista	Helyezés
2006	I belong to you (Il ritmo della passione)	Magyar Top 40 (Airplay)	1

Külső hivatkozások

▼ kinyit Eros Ramazzotti Nagylemezek Cuori agitati (1985) • Nuovi eroi (1986) • In certi momenti (1987) • Musica è (1988) • In ogni senso (1990) • Eros in concert (1991) • Tutte storie (1993) • Dove c’è musica (1996) • Eros (1997) • Eros Live (1998) • Stilelibero (2000) • 9 (Nove) (2003) • Calma Apparente (2005) • E² (2007) • Ali e radici (Wings and Roots) (2009) • Kislemezek Una storia importante • Adesso tu • Un cuore con le ali • Ma che bello questo amore • Musica è • Se bastasse una canzone • Amarti è l'immenso per me • Dolce Barbara • Cose della vida • Un' altra te • Ya no hay fantasía • Estrella gemela • La Aurora • Più bella cosa • Quanto amore sei • Donde hay música • Cose della vita/Can't stop thinking of you (feat. Tina Turner) • Terra promessa • Fuoco nel fuoco • Un angelo non è • Più che puoi (feat. Cher) • L'ombra del gigante • Per me per sempre • Un'emozione per sempre • Un attimo di pace • Solo ieri • Ti vorrei rivivere • La nostra vita • I belong to you (Il ritmo della passione) • Bambino nel tempo • Sta passando novembre • Non siamo soli (feat. Ricky Martin) Kapcsolódó cikkek Diszkográfia

• 
  

 

versem

Halottaknak emléknapja ,temetőnek sötét zuga

Minden kapu nyitva tárva,

Égő gyertyák vándorlása.

Koszorúk a sírhalmokon ,

Ide rakta a sok rokon.

Áznak ,fáznak, imádkoznak,

Szél fúj be a kabátjukba.

Hideg ősz van ,

 s a halottaknak napja,

Téli a sapka ,

                                                         bundás a kabátnak ujja.

Esik az eső , fúj a szél,

 Nemsokára itt a tél.

Befedi a sírhalmokat,

Hordja a szél a sok havat.

Fagytól csípett krizantémok,

Kihűlt, hideg gyertyacsonkok.

Sírdogáló öregasszony,

Imát mormol itt a padon.

Fiát őrzi a sírhalom ,

Beszél hozzá síró hangon.

2011.október 23.

1759.október 27-én született

Kazinczy Ferenc (1759-1831)

Érsemlyénben született 1759. október 17-én.

Apja Kazinczy József, anyja Bossányi Zsuzsanna; ősei a Rákóczi-család szolgálatában emelkedtek fel gazdag középbirtokosokká.
Apja nagy gondot fordított gyermekeinek neveltetésére. Ferenc otthon kezdett tanulni, ötéves korában írja első levelét szüleinek. 1768-ban öccsével Késmárkra kerül; 1769. szeptember 11-én lépett Dénes testvérével és Szirmay Andrással együtt a sárospataki kollégium falai közé. A grammatikai és a szintaxista osztályok elvégzése után a poétikai és retorikai tanulmányok már örömet és szellemi izgalmat okoztak. Előbb az antik klasszikusokat (Homérosz, Vergilius, Horatius, Ovidius), majd a kortárs írókat (Bárótzi Sándor, Bessenyei, Baróti Szabó Dávid) olvassa.
1774-ben váratlanul meghal apja. 1775-ben, anyja unszolására adja közre első művét: Magyar Ország Geographica , az az Földi állapotjának Le-rajzolását, mely Kassán jelent meg, s melyet később „hirtelen összefirkált, szurkos munkának” nevez. Tanárai biztatására lefordítja és Kassán megjelenteti Bessenyei György korai művét, a Der Amerikanert. A kiadásra Bessenyei elismerő levéllel válaszol. 1777-ben pesti és bécsi utazást tett. 1779-ben befejezi iskolai tanulmányait, Kassára kerül patvaristának, azaz ügyvédbojtárnak Tarnói Milecz Sámuel mellé.
1780-ban mély lelki válságba kerül, amelyből a felvilágosodott irodalom, elsősorban Gessner, Wieland segítségével lábalt ki. 1781-ben Eperjesen Toperczer Zsigmond mellett végzi joggyakorlatát. „Szerelmesen s a legtündéribb tájon, melyet képzelhetni, s könyveim birtokában, Eperjesen éltem életem legtündéribb szakát” - emlékezett vissza az itt töltött időre. Szerelme Steinmetz Ninon iránt - mint minden későbbi szerelem - hirtelen fellángoló, szenvedélyes lobogás.
1782-ben jurátusként Pesten élt; 1784. január 16-án Török Lajos gróf ajánlására vették fel a Miskolcon működő Erényes Világpolgárok elnevezésű szabadkőműves páholy tagjai közé. A beavatási ceremónián az Orpheus fedőnevet kapta.
1784-ben Sáros és Abaúj megye táblabírája, Zemplén megye tiszteletbeli aljegyzője. Kassán telepedett le. 1786-1791 között tíz északkeleti vármegye iskoláinak felügyelőjeként a jozefinus rendszer iskolapolitikájának támogatója, megvalósítója. A szabadkőműves páholy megszűnte után belép az önművelést célul kitűző Rózsa Rendbe, ahol a Fichtenbaum Kálmán nevet kapta. A szalonban ismerkedett meg a Süsie-nek emlegetett Kácsándy Zsuzsannával, Radvánszky Terézzel, Kácsándy Terézzel, Radvánszky Polyxénával, Jennyvel és a nem azonosítható Júliával.
1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt megalapította Kassán a Magyar Museumot; Batsányi átírta Kazinczy tervezett előszavát, ezért irodalmi hármas szövetségük felbomlott; 1790-ben Orpheus címmel maga adott ki folyóiratot. 1788 és 1792 között ötször utazott Bécsbe. II. József halála után elveszti iskolafelügyelői állását.
1790. május 21-én Budán őrt állt a visszahozott korona mellett. 1791-től baráti kapcsolat fűzte Hajnóczy Józsefhez; 1794-ben Szulyovszky Menyhérttől megkapta a jakobinus kátét. A nagykárolyi főispáni beiktatási ünnepélyen megismerkedett Szentmarjay Ferenccel.
1794. december 14-én Regmecen őrizetbe vették, Budára vitték. 1795. május 16-án halálra ítélték; május 29-én királyi rendelettel kegyelmet kapott; ez bizonytalan ideig tartó várfogságot jelentett. Szeptember 26-án elszállították Budáról, s megkezdődik hetedfél esztendeig tartó fogsága. 1795. október 7. és 1798. június 21. között Spielbergben, 1798. július 6.-1800. június 30. között Kufsteinben, 1800. augusztus 25. és 1801. június 28. között Munkácson raboskodott. 2387 napi fogság után szabadul. Szabadulása után otthon élt családi viszályok közepette, rossz anyagi körülmények közepette, megbélyegzett emberként.
1804. november 16-án házasságot kötött Sophie-val, gróf Török Zsófiával. Ezt követően Kázmérban és Érsemlyénben laknak.1806. június. 10-én Széphalomra költözött, önállóan gazdálkodott, de mindig tele volt adósággal, élete végéig gyötörték az örökösödési, családi perek. 1806-ban súlyos anyagi gondok miatt a sárospataki kollégiumnak adta el könyvtárát.
1808-ban, 1812-ben, 1815-ben újra Bécsbe utazott. 1814-ben a sátoraljaújhelyi református gyülekezet főgondnoka. 1816-ban Erdélyben tett utazást.1820-tól a Zemplén megyei levéltár rendezésére kapott megbízást; olykor gyalog kellett megtennie az utat Sátoraljaújhely és Széphalom között.
1825-tól részt vett Pesten a Magyar Tudós Társaság előkészítő munkálataiban; számítása ellenére nem választották titkárrá. 1828-ban találkozik az ifjú romantikusok vezérével, Kisfaludy Károllyal. 1830-ban a történettudományi osztály tagja. 1831 áprilisában hosszú útra indul, útleírásain dolgozik. A Felvidéken kolerajárvány dúl, közvetlenül a terület lezárása előtt érkezik haza, Széphalomra.
1831. augusztus 23-án a kolerajárvány áldozata lett.
Első művét szülei ösztönzésére adta ki (Magyar Ország geographica, az az földi állapotjának lerajzolása, Kassa,1775). Lefordította Bessenyei György német nyelvű Der Amerikaner című elbeszélését (1776). A német érzékenység irodalma felé tájékozódva fedezte fel magának Gessner, Miller, Kayser, Goethe szentimentális műveit; fordításaiban próbálta ki a magyar próza hajlékonyságát. Geszner Idylliumi (Kassa, 1788) című tolmácsolása országos sikert aratott. Kayser-átültetése, a Bácsmegyeynek öszveszedett levelei (Kassa, 1789) című regény cselekményét magyar földre helyezte, és mintát igyekezett adni a társasági tónus számára.
Kazinczynak az irodalmi pályán tett első lépései között kitüntetett hely jut a Bácsmegyeynek öszveszedett levelei (későbbi kiadásokban Bácsmegyeynek gyötrelmei) című regénynek. Kazinczy úgy mondta, hogy ő tulajdonképpen a Werthert szerette volna lefordítani, de nem jutott hozzá példányhoz, ezért esett választása a Kayser-féle Werther utánzathoz. A regény annak az élettapasztalatnak a foglalata, hogy reménytelenül ki vagyunk szolgáltatva indulatainknak, és semmiféle erkölcsi igényesség nem menthet meg bennünket attól az eshetőségtől, hogy rabul ejt bennünket egy végzetes szenvedély. Egy ilyen elementáris, a természet vak és ellenállhatatlan erejével érvényesülő szerelmi tűz ragadja magával Bácsmegyeyt, ez határozza meg életvitelét, s ez a kedves hiánya - vezet el végül halálához. A regény világa és Kazinczy „kassai érzelmek iskolája” ellentétet mutat. A regény hőse egyetlen leányba szerelmes végzetesen és reménytelenül, a regén írója viszont több ifjú hölgynek is csapja a szelet. A csapongó ifjúi magatartásba lehetet valami tudatos: hogy a Bácsmegyeyre leselkedő veszélyeket elkerülje, az igen érzéki természetű fiatal Kazinczy nem egy leányt, hanem a szerelmet választotta, ami kevésbé veszélyesnek és jóval kellemesebbnek tűnt. Ez olyannyira szembeötlő vonása volt az ifjú Kazinczynak, hogy öccse így jellemezte őt: az lett volna szerencsés, „ha a világnak abban a részében születtél volna, amelybe több feleséget tartani szokás.”
Külföldi Játszó-szín címmel sorozatot tervezett, hogy a játékszíni mozgalomnak értékes színműveket adjon; vállalkozásából csupán a Hamlet (Kassa, 1790) jelent meg, németből fordítva. Irodalmi programjában a fordítás és a kritika meghonosítása a fő. Jozefinus nézetei miatt különbözött össze Batsányival. Orpheus című folyóiratában a radikális felvilágosodás szerzőinek is helyet adott; Rousseau felé tájékozódott. Lefordította A társadalmi szerződésrőlt, de ez nem jelenhetett meg, kéziratban jutott el Csokonaihoz, aki megsemmisítette. Az Orpheust szerkesztő Kazinczy már az 1790 körültől datálható, Herder nyomán kialakuló nemzethalál lehetőségével számot vetve indítja folyóiratát.
Lírai alkotásai közül ódái és dalai érdemelnek figyelmet. Egy alkalommal még jóérzékű költőtársait is megtévesztette; régies betűtípussal szedett, alig archaizált szerelmes verset csempészett Pálóczi Horváth Ádámhoz intézett verses levelébe. Már ekkor óvta költőtársait az alkalmi versek művelésétől, provincializmust, ósdi ízlést vetve az alkalmi versszerzők szemére. Herder, Goethe, Lessing átültetésére is törekedett; nem adta fel reményét, hogy magyar színészek Goethe és Lessing színműveit játsszák az érzékenykedő vagy lovagdrámák helyett.
Fogsága alatt elmélyedt ókortudományi tanulmányaiban, mindenekelőtt Winckelmann-műveket és az ókori képzőművészet alkotásait ismertető könyveket olvasott. Szabadulása után Goethe lett mintaképe, de továbbra is híve maradt Rousseau nevelési elveinek. Múltját sosem tagadta meg; fogsága előtti éveinek valláskritikai radikalizmusa azonban deizmussá szelídült, a társadalmi gyakorlatban is a türelmet és az erkölcsöt törekedett megvalósítani.
Fő törekvése a magyar stílus megújítása, a költők nyelvi törvényhozó szerepének hangsúlyozása. Harcot hirdetett a provincializmus ellen. 1805-ben az Árkádia-pör szembeállította Debrecennel; nem szűnő támadásokat intézett „Dea Debrecen”, a „mendikáns tónus” ellen. Jogos bírálata méltánytalan megállapításokkal keveredett; Csokonai értékelésében mind merevebb és igazságtalanabb álláspontja jelzi irodalmi elképzeléseinek korlátait. Újításai és bírálatai, erőszakolt neologizmusai kihívták írótársai nagy részének haragját. 1811-ben Tövisek és virágok (Sárospatak) című kötetével és Vitkovics Mihály barátomhoz című verses levelével új lendületet adott a nyelvújítási harcnak. Kazinczynak poetai berke (Pest, 1813) című verses- és fordításkötete mutatja a legtisztábban Goethe-imitációját, neoklasszicista elkötelezettségét.
A Mondolat 1813 című gúnyirat személyében is támadta. Kölcsey és Szemere válaszolt nem kevésbé éles hangú gúnyirattal (Felelet a Mondolatra, 1815). Kazinczy hívei sürgették, hogy a magyar irodalmat károsan megosztó harcok helyébe teremtsen békét. Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél (Tudományos Gyűjtemény 1819. 11. sz.) című cikkében Kazinczy módosította addigi álláspontját, „synkretista” nézetet fejtett ki, s máig ható érvénnyel fogalmazta meg a nyelvművelés feladatát: „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s így egységben és ellenkezésben van önmagával.”
Verses műveiben szívesen kísérletezett a ritornellel, a szonettel, a „szerbus manierral”, a költői levéllel és a szabad lebegésű jambikus verssel. Prózai művei közül levelei, útleírásai és élete végén végső formába öntött önéletrajzi írásai keltettek érdeklődést. Ez utóbbiak Horváth János szerint „nemcsak látókör, szellem és műveltség tekintetében, hanem mint műalkotások is messze megelőzik korukat”.
Kazinczy levelezése huszonhárom vaskos kötet. Az 5933 levélből 3200-nál több az, amit ő írt kortársaihoz. Ötéves volt, amikor az elsőt írta, az utolsót már nem tudta befejezni. A köztük eltelt idő hatvanhét esztendő krónikája. Levelezése kor- és kultúrtörténeti dokumentum. „...huszonöt esztendeig Széphalom a magyar irodalom központja. A szív szerepét tölti be, a szónak élettani értelemben. Levelek áradnak szét a kis házból az ország minden részébe - a postaköltségeknek jelentős része van a nyomasztó adósságban, amelyet később Kazinczy özvegyére és gyermekeire hagy -, a levelek többnyire nem csak a címzett olvasta, tovább keringenek írók és irodalombarátok között, folyóiratokat pótolnak, irodalmi köztudatot teremtenek, nyelvet újítanak...” (Benedek Marcell)
Az emlékirat terve, az „originális” mű létrehozásának ötlete 1807-1808-ban vetődött fel először. A Pályám emlékezete a gyermekkortól 1805-ig tartó életút megelevenítésére vállalkozott, s a „reppenő papirosszeletek” és a levelek lettek forrásai. A műből a „borzasztólag szép”, gyötrődésekkel teli pálya bontakozik ki. Az út a regmeci háztól harcokon, börtönön át addig a pillanatig ível, amikor legfontosabb küzdelméhez, a nyelv megújításához kezdett. Kazinczy nem „chroniconi rendben” mutatja be életét, hanem az előzetesen kijelölt „ángoly kert kompozíció” alapján. Az önéletrajz középpontjába a személyiség kerül, aki jelenét állandóan szembesíti a múlttal és fordítva. Ebből a szemléletből teremt olyan organikus alkotást, amelyikben egyszerre munkál jelen és múlt, kor és kortárs, eszme, elvont gondolat és köznapi cselekvés.
A Pályám emlékezete többszöri átdolgozásai közül a leggazdagabb és legszínesebb változat az 1817-es évszámot viseli. Ez a Tudományos Gyűjtemény 1828-as évfolyamában jelent meg. De még ezzel a szöveggel sem volt elégedett Kazinczy. Hátralevő esztendeiben ezt is átdolgozta.
Az életrajz 1794-től 1801-ig terjedő szakasza, a fogság esztendei is belekerültek a Pályám emlékezetébe. Ezekben a fejezetekben az elhallgatás eszközeivel élt. A Fogságom naplója kéziratát 1828-ban adta át Toldy Ferencnek. A mű elfogásának pillanatától naplószerűen kíséri végig a 2387 nap eseményeit, a jakobinus per történetét, a mozgalom vezetőinek kivégzését, majd saját börtönéveit. Nemes Nagy Ágnes „véka alatt tartott remekműnek” nevezi Kazinczy börtönnaplóját. Önéletrajzi írása könyv alakban csak 1931-ben jelent meg.
Radnóti Miklós 1942 májusában kelt levelében így írt: „A szobám falán három ’családi kép’ van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben felfedezett festményének egy másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik ’nem bennfentes’ látogatóm, de Aranyról is sokan megkérdezik: a nagybátyád? vagy a rokonod? Igen, felelem ilyenkor, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők...”

Szakonyi Károly születésnapja

Szakonyi Károly életrajza

(1931–)

Budapesten született 1931. október 26-án. A család Sopron megyéből származik, nagyapja uradalmi cseléd, parádés kocsis volt Zsirán, apja Fülesről került föl pincérnek a fővárosba, majd vendéglősök lettek a Dob utcában. Családi neve Németh volt, anyai nagyanyja szülőfalujának neve után választotta előbb írói névként, első novellája megjelenésekor, majd 1963-ban polgári névként is a Szakonyi nevet.

Tanulmányait a Szív utcai Elemi Népiskolában kezdte, majd a VII. kerületi Madách Imre Gimnáziumban tanult. A VI. osztály után kimaradt, felvételizett a Színművészeti Főiskolára, színész szakra. Nem vették fel. Ekkor a Repülőtiszti Főiskolára jelentkezett. Kérelmét elutasították, viszont behívták tényleges katonai szolgálatra, Piliscsabára. Kétévi szolgálat után szerelt le, őrvezetőként.

Segédmunkás lett a MEGÉV mezőgazdasági gépértékesítő vállalatnál, majd csomagoló, raktáros. Egy idő után anyagbeszerző, kocsikísérő; majd a vállalat vidéki, kecskeméti telepén telepvezető. 1954 tavaszán „racionalizálták”, a Belügyminisztériumba került polgári alkalmazottnak, ekkor vezették be az új személyi igazolványokat. Járta az országot, Baranya, Somogy, Tolna, Hajdú-Bihar megyét. 1955. január 16-án kötött házasságot Schneider Margittal, aki könyvelő volt korábbi vállalatánál. Csilla lányuk 1955. november 2-án született. Ezután a Zuglói Kötöttáru Gyárban betanított munkás, nyolc gépen dolgozott. Éjszaka a gépek mellett Balzacot olvasott, s más olcsó könyvtári könyveket. 1956–57-ben betanított munkás a Dekorációs Vállalatnál, majd a Képzőművészeti Alap rézkarcügynöke (egy darab rézkarcot sem adott el). Ezután az SZTK-nál betegellenőr; 1958 augusztusától novemberéig a Budapesti Hajtóműgyár anyagmozgató segédmunkása.

Megjelenik első novellája a Népszabadság december 14-i, vasárnapi számában, a Kuzmics fusizik, s elkezdődik szabadúszó korszaka. Elválnak, Kósa Judit lesz a felesége, aki titkárnő az Egressy Klubban. Itt ismeri meg kortársait, barátait, Szabó Istvánt, Kiss Dénest, Csukás Istvánt, Kárpáti Kamillt. Sorra jelennek meg a novellák, az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban, a Pest Megyei Hírlapban, a rádióban, a Népszavában, az Új Írásban, a Kortársban. Első kötetét a Magvető Kiadó jelenteti meg, 1961-ben.

Miniszteri engedéllyel egyetemre jár, magyar–népművelő szakra, Szabó Istvánnal, Kertész Ákossal – de hamarosan kimarad. 1963 januárjától dramaturgiai ösztöndíjas a Nemzeti Színháznál. Megírja első drámáját, az Életem, Zsókát. Ettől kezdve élete a színház világához kötődik. 1966-ig a Nemzeti Színház, 1975-től 1978-ig a Miskolci Nemzeti Színház, 1982-től 1988-ig a győri Kisfaludy Színház, 1989-től a pécsi Nemzeti Színház, 1993-tól a debreceni Csokonai Színház dramaturgja és címzetes örökös tagja. Közben 1984-től 1990-ig a Magyar Nemzet munkatársa.

Magánéletének alakulása: 1967-ben elvált, feleségül vette Győri Zsuzsannát, majd 1969-ben ismét elvált, Szoó Rozália lett a felesége; két gyermekük született, Gergely (1973) és Dávid (1974). 1986-tól Szabó Klára volt a felesége; 2006-ban megözvegyült. 2008-ban feleségül vette Seres Gerdát. 2010: megszületett fiuk, Bence.

Elbeszélései, regényei mellett sorra mutatják be drámáit, tévéjátékait, színpadi adaptációit. Gyakran hangzanak el rádiójátékai, és a hetvenes évektől kibontakozik gazdag tárcaírói munkássága.

Rendkívül tevékeny az irodalmi élet szervezésében is. 1977-től 1982-ig a Kortárs, 1989–1991-ben az Új Idő szerkesztőbizottságának, 1990–1991-ben az Új Írás Tanácsadó Testületének a tagja, 1993-tól a Lyukasóra címzetes kiadója, szerkesztőségi tagja.

Az irodalmi élet résztvevőinek elismerését, bizalmát fejezik ki testületi, kuratóriumi megbízatásai. 1962-ben vették fel a Magyar Írók Szövetségébe és az Irodalmi Alapba; a hetvenes évek elejétől az Írószövetség választmányában, majd a drámai szakosztály vezetőségében tevékenykedett, az utóbbi években annak elnökeként. A hetvenes évek elejétől két évtizedig részt vett az Irodalmi Alap vezetésében. A hetvenes évek végétől tagja a Kazinczy-díj kuratóriumának, majd a Szabó Lőrinc Alapítvány kuratóriumának. 1992-től a Domján Edit Alapítvány kuratóriumának elnöke. Részt vett a Nemzeti Kulturális Alapprogram könyv-kollégiumában, majd a Páskándi Alapítvány döntéshozó testületében. Évekig tagja volt a Kossuth-díj Irodalmi Albizottságának, s máig tagja a Francia Drámaírók Szövetségének (Société des Auteurs et Compositeurs Dramatique), 1996-tól pedig a Magyar Művészeti Akadémiának.

Fontosabb díjak, elismerések: 

1963 – SZOT-díj

1970 – József Attila-díj

1974 – Gábor Andor-díj

1991 – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje

1995 – Literatúra-díj

1995 – Szép Ernő-jutalom

1997 – Kossuth-díj

2003 – a Magyar Művészetért Díj

Az életrajzot Farkas László írta.

A szerző fényképét Weber Lajos készítette.

Közeledik a halottaknapja

Halottaknak emléknapja ,temetőnek sötét zuga

Minden kapu nyitva tárva,

Égő gyertyák vándorlása.

Koszorúk a sírhalmokon ,

Ide rakta a sok rokon.

Áznak ,fáznak, imádkoznak,

Szél fúj be a kabátjukba.

Hideg ősz van ,

 s a halottaknak napja,

Téli a sapka ,

                                                         bundás a kabátnak ujja.

Esik az eső , fúj a szél,

 Nemsokára itt a tél.

Befedi a sírhalmokat,

Hordja a szél a sok havat.

Fagytól csípett krizantémok,

Kihűlt, hideg gyertyacsonkok.

Sírdogáló öregasszony,

Imát mormol itt a padon.

Fiát őrzi a sírhalom ,

Beszél hozzá síró hangon.

2011.október 23.

Pablo Picasso születésnapja

Pablo Picasso (1881, Málaga – 1973, Mougins) Ízelítõ mûveibõl:
Festészet:
Avignoni kisasszonyok
Guernica
Nõ legyezõvel
Ambroise Vollard
Csendélet nádfonatú székkel
Gitár
Szobrászat:
Ember báránnyal
Nõsténykecske
 
Spanyol festõ, a XX. század festészetének legnagyobb hatású egyénisége. Barcelonában ás Madridban tanult, majd 1901-ben Párizsba ment. 1901-04 között, a kék korszakában a társadalom kivetettjeit ábrázolta a posztimpresszionizmus és a szimbolizmus jegyében: Vak koldus. A rózsaszín korszak (1904-06) világa a cirkusz: Harlequin és felesége, Akrobaták. 1906-07-ben festette meg az Avignoni kisasszonyokat, mely a kubizmust indítja és felhasználja a primitív mûvészet elemeit. Ez a néger periódusa. Klasszikus periódusára a szürrealizmus és erõs erotika jellemzõ: Fürdõ nõk a tengerparton (1929). A háború borzalmait idézi a Guernica (1937). Dél-Franciaországban telepedett le és újra az öröm és az érzékiség témáival foglalkozott.

Elhunyt Simoncelli

Versem

                                         El kell menni

Itt az idő, el kell menni.

Ez ellen nincs mit tenni.

Megérteni sosem fogjuk,

Mindent itt kell hagynunk.

Mindenki, ki megszületik,

A legvégén el kell menni.

Bölcsességed magaslatán

A mozgásod egyre sutább.

Egyedül már menni  sem tudsz,

Messzire így te már nem jutsz !

Emlékek a régiek ,most

 Hogy mi van, elfelejted.

Megszülettünk. Az sem könnyű.

De meghalni ! Az a szörnyű !

2010.

200 évvel ezelőtt született Lisz Ferenc

World Liszt Day: a világ hallgat Lisztre

Október 22-én a világban több mint tucatnyi helyen állnak majd össze zenészek, kórusok és énekes szólisták, hogy nemzetközileg ünnepelt karmesterek irányítása alatt megszólaltassák a XIX. század egyik legjelentősebb oratorikus alkotását, Liszt kései főmévét, a Krisztust

.

Krúdy Gyula születésnapja

Krúdy Gyula
Élete
Született	1878. október 21. Nyíregyháza
Elhunyt	1933. május 12. (54 évesen) Budapest, Óbuda
Szülei	Krúdy Gyula Csákányi Julianna
Felesége	Spiegler Bella (1899–?) Rozsa Zsuzsanna (1919–1933)
Gyermekei	Gyula, Ilona, Mária (első feleségétől) Zsuzsanna (második feleségétől)
Pályafutása
Fontosabb művei	Szindbád, Hét Bagoly
Irodalmi díjai	Baumgarten-díj

Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.^[1]) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

„	Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek… Ez a világ, amit ő álmodik, a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk elől sóhajt el innen…	”
– Kosztolányi Dezső

A fejedelem szolgája A hírlapíró és a halál A holt király A hűséges tótok A Jankó A király keresztleánya A muskétás A pincér álma A podolini kísértet A templárius (169 kbyte) Álmoskönyv : Tenyérjóslások könyve Az ember, aki mustármag volt Az első Habsburg Az útitárs (114 kbyte) Az utolsó várkisasszony Egy pohár borovicska és következményei Isten veletek, ti boldog Vendelinek! Kánaán könyve (146 kbyte) Magyar tájak Őszi versenyek Rákóczi harangja Régi pesti históriák Szent Margit Szindbád Szindbád, a hajós első utazása Tizenhat város tizenhat leánya Ungi berkek Utolsó szivar az Arabs Szürkénél

---